Ázsiai piacot céloz a milliárdos Jamal-projekt

| forrás:
mti
| olvasási idő: kb. 1 perc

Pénteken elhagyta az oroszországi Jamal-félsziget földgáz-terminálját az első cseppfolyósított földgázt (LNG) szállító, a francia Total energiaipari konszern egykori vezérigazgatója után Christophe de Margerie névre keresztelt jégtörő-tanker.

A félsziget hatalmas földgáz és nyersolaj lelőhelyeket rejt. A Jamal projektben résztulajdonosként közvetve érdekelt Gazprom becslései szerint 26,5 milliárd köbméter földgáz és 300 millió tonna olaj van a területen.

A nyersanyagkincs kitermelését azonban a szélsőséges időjárás nehezíti, télen a hőmérséklet mínusz ötven fok alá is eshet, a tengert pedig két méter vastag jégpáncél boríthatja. Nyáron viszont a félsziget területének négyötöde tavakká, belvizes részekké és mocsarakká alakul át.

A Moszkvától 2500 kilométerre északkeletre fekvő Jamal-félsziget energiahordozó kincsének kitermelésére 23 milliárd eurós beruházási projekt indult. A projekt kivitelezése 2013-ban kezdődött meg. Utak és lakótelepek mellett egy erőmű is épült, valamint egy 500 kilométeres vasútvonal és egy repülőtér is.

A kitermelt földgáz és olaj elszállítására lefektetett vezetékek mellett egy terminál és egy földgáz-cseppfolyósító üzem is létesült a tengerparton. Az LNG üzem kapacitása 2019-re eléri az évi 16,5 millió tonnát.

A kivitelezést egy orosz vezetésű nemzetközi konzorcium végezte. A konzorcium részvényeinek 50,1 százalékával az orosz Novatek vállalat rendelkezik. A francia Total 20 százalékos, a kínai CNPC 20 százalékos, a Silk Road befektetési alap pedig 9,9 százalékos részesedéssel rendelkezik. A Gazprom 10 százalékkal érdekelt a Novatek vállalatban.

A projekt kivitelezését megnehezítette, hogy az Egyesült Államok szankciós listára helyezte a Novatek vállalatot, így a finanszírozásba nem lehetett nyugati bankokat bevonni. A beruházás ezért kínai finanszírozással valósult meg.

A Jamal projekt földgáztermelésének több mint felét a távol-keleti piacok veszik majd fel. A globális felmelegedés lehetővé tette ugyanis az Atlanti-óceánt a Csendes-óceánnal összekötő 6500 kilométeres északkeleti átjáró hajózását egész évben.

A Christophe de Margerie augusztusban tette meg először az utat az északkeleti átjárón jégtörő hajó segítsége nélkül. A projektet kivitelező konzorcium 2019-ig 15 jégtörő-tankert állít szolgálatba a cseppfolyósított földgáz szállítására.

Ezt olvasta már?

Azerbajdzsánból is érkezhet földgáz Magyarországra »

4IG 578 (-5,25 ) AKKO Invest 476 (-3,25 ) ALTEO 844 (-2,99 ) ANY 1365 (-0,73 ) APPENINN 349 (-3,72 ) AutoWallis 99 (-4,62 ) CIGPANNONIA 184 (-0,75 ) CSEPEL 382 (-15,86 ) DM-KER 4000 (-11,11 ) Duna House A 3810 (0,53 ) EHEP 7400 (-4,52 ) ENEFI 398 (-0,50 ) ESTMEDIA 116 (-7,35 ) FUTURAQUA 101 (-1,55 ) GSPARK 5060 (-3,44 ) KPACK 18800 (-5,05 ) KULCSSOFT 2580 (-5,84 ) MASTERPLAST 734 (-2,91 ) MOL 2550 (-5,42 ) MTELEKOM 422 (-3,66 ) NORDTELEKOM 48 (-2,26 ) NUTEX 37 (-4,63 ) OPUS 271 (-4,31 ) ORMESTER 10400 (6,67 ) OTP 14950 (-2,42 ) OTT1 199 (-3,86 ) PANNERGY 712 (-5,07 ) RABA 1090 (-2,24 ) RICHTER 6930 (-1,77 ) SET Group 97 (-4,06 ) TAKAREK 494 (-1,59 ) WABERERS 1090 (0,46 ) ZWACK 17500 (-0,85 )