Blokkolják a gázösszeköttetést

| forrás:
mti
| olvasási idő: kb. 1 perc

A boszniai Szerb Köztársaság nem támogatja gázvezeték-hálózatának összekötést Horvátországgal, ami csökkentené a függést a kizárólag Szerbiából érkező orosz gáztól - írta a Vecernji List című horvát napilap.

A boszniai Szerb Köztársaság energetikai, bányászati és ipari minisztériuma a Hina horvát hírügynökségnek eljuttatott közleményében kiemelte: a Bosznia-Hercegovinát Horvátországgal összekötő gázvezeték (Zagvozd-Posusje-Novi Travnik/ Ploce-Mostar-Sarajevo) nem élvez elsőbbséget a boszniai Szerb Köztársaság számára. Úgy ítélték meg: törvényellenes, hogy a projektben részt vesznek más minisztériumok is állami szinten, amelyek nem illetékesek, ezért nem adják a hozzájárulásukat a kivitelezéshez. A boszniai Szerb Köztársaság annak ellenére blokkolja a projektet, hogy Milorad Dodik, a háromtagú boszniai államelnökség soros szerb elnöke korábban kijelentette: nem fogják akadályozni a másik entitás fejlesztési projektjeit, azaz a Bosznia-Hercegovinai Föderáció terveit - írta a lap.

Bosznia-Hercegovina két entitásból áll: a Bosznia-Hercegovinai Föderációból és a boszniai Szerb Köztársaságból. Bár mindkét entitásnak Szarajevó a fővárosa, a szerb részt gyakorlatilag Banja Lukából igazgatják. A Boszniát és Horvátországot összekötő gázvezeték, amely az Európai Unióban úgynevezett közös érdekű projekt (PCI) státuszt élvez, lehetséges elágazása lenne az Ionian-Adriatic Pipeline-nek (IAP), amely Bosznián és Horvátországon túl, Montenegrót és Albániát is ellátná gázzal. Ez a vállalkozás, összekötve a cseppfolyósított földgáz (LNG) fogadására képes észak-horvátországi Krk szigeti terminállal erős konkurense lenne az orosz gáznak. 2017-ben hét ország (Albánia, Bosznia, Bulgária, Horvátország, Koszovó, Macedónia, Montenegró) az amerikai USAID ügynökség támogatásával megállapodást kötött a gázszállító hálózat fejlesztéséről, hogy csökkentse a függőséget Oroszországtól.

A boszniai-horvát gázvezeték-hálózat projektének kivitelezője a a Plinacro horvát gázszállító vállalat és a boszniai BH-GAS, a beruházás jó részét az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) is finanszírozta volna. Horvátország az elképzelések szerint 13,5 millió eurót (4,2 milliárd forint) invesztált volna a gázvezeték-hálózatba az IAP vezetékkel együtt, valamint további 48 millió eurót (15 milliárd forint) az IAP nélkül, 75 kilométer magisztrális gázvezeték kiépítésére. A boszniai fél 100 millió euró (valamivel több mint 31 milliárd forint) beruházást tervezett 162 kilométer gázvezeték-hálózat és további 114 kilométer fő útvonal, valamint 48 kilométer leágazó elosztóvezeték kiépítésre Mostarnál. Az összekötő gázvezeték-hálózatnak 2023-ra kellene elkészülnie.

Ezt olvasta már?

Csökkent a Gazprom gázexportja »

4IG 690 (-0,72 ) ALTEO 780 (2,36 ) ANY 1195 (1,70 ) APPENINN 380 (-1,04 ) AutoWallis 80 (3,64 ) CIGPANNONIA 186 (2,76 ) CyBERG 1020 (-0,97 ) DELTA 102 (-2,30 ) Duna House A 3100 (1,31 ) EHEP 3320 (-3,49 ) ENEFI 336 (-1,18 ) FORRAS/OE 1140 (1,79 ) FORRAS/T 1500 (14,50 ) FUTURAQUA 77 (0,26 ) GSPARK 3600 (-2,44 ) KULCSSOFT 1645 (-2,37 ) MASTERPLAST 614 (1,32 ) MOL 1975 (-0,60 ) MTELEKOM 397 (-0,87 ) NORDTELEKOM 32 (1,94 ) NUTEX 30 (-2,32 ) OPUS 269 (-0,92 ) ORMESTER 12150 (-3,95 ) OTP 10530 (-1,50 ) OTT1 210 (-0,47 ) PANNERGY 634 (-2,46 ) RABA 918 (1,55 ) RICHTER 6750 (-0,22 ) SET Group 71 (3,07 ) TAKAREK 518 (0,39 ) WABERERS 766 (-3,53 ) ZWACK 17000 (0,29 )