Blokkolják a gázösszeköttetést

| forrás:
mti
| olvasási idő: kb. 1 perc

A boszniai Szerb Köztársaság nem támogatja gázvezeték-hálózatának összekötést Horvátországgal, ami csökkentené a függést a kizárólag Szerbiából érkező orosz gáztól - írta a Vecernji List című horvát napilap.

A boszniai Szerb Köztársaság energetikai, bányászati és ipari minisztériuma a Hina horvát hírügynökségnek eljuttatott közleményében kiemelte: a Bosznia-Hercegovinát Horvátországgal összekötő gázvezeték (Zagvozd-Posusje-Novi Travnik/ Ploce-Mostar-Sarajevo) nem élvez elsőbbséget a boszniai Szerb Köztársaság számára. Úgy ítélték meg: törvényellenes, hogy a projektben részt vesznek más minisztériumok is állami szinten, amelyek nem illetékesek, ezért nem adják a hozzájárulásukat a kivitelezéshez. A boszniai Szerb Köztársaság annak ellenére blokkolja a projektet, hogy Milorad Dodik, a háromtagú boszniai államelnökség soros szerb elnöke korábban kijelentette: nem fogják akadályozni a másik entitás fejlesztési projektjeit, azaz a Bosznia-Hercegovinai Föderáció terveit - írta a lap.

Bosznia-Hercegovina két entitásból áll: a Bosznia-Hercegovinai Föderációból és a boszniai Szerb Köztársaságból. Bár mindkét entitásnak Szarajevó a fővárosa, a szerb részt gyakorlatilag Banja Lukából igazgatják. A Boszniát és Horvátországot összekötő gázvezeték, amely az Európai Unióban úgynevezett közös érdekű projekt (PCI) státuszt élvez, lehetséges elágazása lenne az Ionian-Adriatic Pipeline-nek (IAP), amely Bosznián és Horvátországon túl, Montenegrót és Albániát is ellátná gázzal. Ez a vállalkozás, összekötve a cseppfolyósított földgáz (LNG) fogadására képes észak-horvátországi Krk szigeti terminállal erős konkurense lenne az orosz gáznak. 2017-ben hét ország (Albánia, Bosznia, Bulgária, Horvátország, Koszovó, Macedónia, Montenegró) az amerikai USAID ügynökség támogatásával megállapodást kötött a gázszállító hálózat fejlesztéséről, hogy csökkentse a függőséget Oroszországtól.

A boszniai-horvát gázvezeték-hálózat projektének kivitelezője a a Plinacro horvát gázszállító vállalat és a boszniai BH-GAS, a beruházás jó részét az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) is finanszírozta volna. Horvátország az elképzelések szerint 13,5 millió eurót (4,2 milliárd forint) invesztált volna a gázvezeték-hálózatba az IAP vezetékkel együtt, valamint további 48 millió eurót (15 milliárd forint) az IAP nélkül, 75 kilométer magisztrális gázvezeték kiépítésére. A boszniai fél 100 millió euró (valamivel több mint 31 milliárd forint) beruházást tervezett 162 kilométer gázvezeték-hálózat és további 114 kilométer fő útvonal, valamint 48 kilométer leágazó elosztóvezeték kiépítésre Mostarnál. Az összekötő gázvezeték-hálózatnak 2023-ra kellene elkészülnie.

Ezt olvasta már?

Most elég gáz van Magyarországon »

4IG 4240 (-14,86 ) AKKO Invest 19200 (2,13 ) ALTEO 695 (-1,42 ) ANY 1335 (-1,48 ) APPENINN 512 (3,23 ) AutoWallis 163 (-0,61 ) BIF 2560 (-0,78 ) CIGPANNONIA 435 (0,69 ) CSEPEL 610 (1,67 ) ENEFI 325 (-13,33 ) ESTMEDIA 94 (-5,05 ) FUTURAQUA 44 (-3,07 ) GSPARK 3630 (-0,55 ) KONZUM 200 (-1,48 ) KPACK 16000 (-11,60 ) KULCSSOFT 1300 (4,00 ) MASTERPLAST 680 (-3,55 ) MOL 3342 (-0,24 ) MTELEKOM 466 (0,22 ) NORDTELEKOM 38 (-6,34 ) NUTEX 29 (-0,34 ) OPUS 399 (-1,97 ) ORMESTER 1650 (19,57 ) OTP 12750 (-0,39 ) OTT1 212 (-5,78 ) PANNERGY 718 (-2,71 ) RABA 1185 (-2,87 ) RICHTER 5265 (-0,75 ) SET Group 574 (2,50 ) TAKAREK 707 (7,12 ) WABERERS 1600 (-5,04 ) ZWACK 17200 (0,58 )