-->

Már tojásból is jóval kevesebb van

| forrás:
mti
| olvasási idő: kb. 1 perc

A nagyüzemi tojástermelés a tavalyi, csaknem 11 százalékos bővülése után idén az első fél évben mintegy 9 százalékkal csökkent éves összevetésben, így az idén várhatóan 1-1,2 milliárd tojást állítanak elő Magyarországon a tavalyi 1,24 milliárd után - közölte a Magyar Tojóhibrid-Tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének (Tojásszövetség) titkára a pénteki tojás világnap alkalmából.

Molnár Györgyi elmondta, hogy a belföldi igény 52 százalékát a nagyüzemi termelés, 26 százalékát a háztáji adja, 21-22 százalék az import. Becslések szerint a háztáji termelésből 600 millió tojás származik, az import 480-500 millió körül mozog évente. A magyar lakosság tavalyhoz hasonlóan idén is 2,3 milliárd tojást fogyaszthat el. Tavaly a fejenkénti tojásfogyasztás a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján 238 darab volt - tette hozzá a titkár. A baromfiágazat tojástermelésből származó árbevétele tavaly 14 százalékkal, 24,8 milliárd forintra csökkent, amit az éves átlagár mérséklődésével magyarázott. Az idén az első fél évben a termelői átlagár 19,96 forint volt, 4 százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbinál.

Hozzátette, hogy ugyanakkor míg a termelői árak a 2017. évi szintre estek vissza, a fogyasztói árak idén annál 6-7 százalékkal magasabbak, az átlagos bolti ár az első fél évben 40,56 forint volt. Kifogásolta, hogy az elmúlt hetekben néhány esetben az üzletláncok indokolatlan akciót hirdettek, az áresést szerinte a piaci folyamatok nem indokolták, sem a magyar, sem az uniós piacon nincs túlkínálat tojásból. Szép Imre, a Tojásszövetség elnöke korábban azt közölte az MTI-vel, hogy egyeztetnének az árakról a kiskereskedelem szereplőivel. Emellett egyeztetést kezdeményeznek az áruházláncokkal annak érdekében, hogy azok vizsgálják felül korábbi vállalásukat, miszerint a boltokban 2025-től nem lesz kapható ketreces tojás, az EU-konform sem, noha a környezetkímélő tartástechnológiára az átállás 2012-ben Magyarországon 14-16 milliárd forintba, uniós szinten pedig 2,1-2,3 milliárd euróba került. Hangsúlyozta, hogy a vásárlók legtöbbször nincsenek tisztában a különböző tartási módok közötti különbségekkel, például azzal, hogy az EU-konform ketreces tartásnak a legkisebb az ökológiai lábnyoma, ez a tartástechnológia jelenti a legkevesebb terhelést a környezetre. Sokan azt gondolják, hogy a különböző tartásmódok különböző minőségi tojást állítanak elő: finomabb és sárgább a szabadtartásos, miközben ez az állatoknak adott takarmány minőségétől függ, nem a tartástechnológiától - jelentette ki. Az elnök szerint az ágazat jövője veszélybe kerülhet akkor, ha az áruházak a fenntarthatósági szempontok figyelembevétele nélkül vezetnek be olyan intézkedéseket, amellyel a magyar gazdálkodókat újabb technológiaváltásra kényszerítenék.