Merre billen az olaj ára?

| szerző: | olvasási idő: kb. 2 perc

Mától hatályos az a megállapodás, amit jó eséllyel csak Szaúd-Arábia és a szunnita többségű közel-keleti olajtermelők fognak betartani.

Ma lép hatályba az OPEC november végi termeléscsökkentésre vonatkozó megállapodása, melyhez több nem OPEC tag is csatlakozott. Előbb a bécsi székhelyű olajkartell jelentette be, hogy a maga részéről napi 1,2 millió hordónyi termeléscsökkentést vállal. Majd Oroszország és további 11 kartellen kívüli termelő döntött úgy, hogy napi 558 ezer hordóval mérséklik a kibocsátást. A WTI típusú kőolaj árfolyama az elmúlt napokban csak minimálisan változott, a pénteki záráskor 53,7 dollárt kellett adni egy hordóért.

Termelési csúcson az oroszok

Kulcsfontosságúak lesznek a januári termelési adatok, mert abból látszik majd, hogy az országok ténylegesen betartják-e a kitermelés csökkentését – vélik az Erste elemzői. Emlékeztetve: a piaci szerepelők a múltbeli tapasztalatok miatt meglehetősen pesszimisták, sokan arra számítanak, hogy a feleknek ezúttal sem sikerül majd betartani a megállapodást. Ebben az esetben pedig ismét eséssel reagálhatna az olaj árfolyama.

A megállapodást nehezíti, hogy több OPEC kitermelőhöz hasonlóan az orosz kitermelés is rekordon állt az év végén. Oroszország decemberben napi 11,21 millió hordó olajat termelt, ami a Szovjetunió felbomlása óta új csúcsnak tekinthető.

Sanszosabb az 50, mint a 60

Különösen érdekes lehetnek Irak, Irán és Szaúd-Arábia kitermelési adatai – mondta Kovács Bálint, az Equilor Befektetési Zrt. elemzője. Míg Oroszország esetében borítékolni lehet, hogy nem csökkentik a termelésüket, annál is kevésbé, mert a technikai okokból télen nem kivitelezhető az orosz olajmezőkön a termelés visszafogás – tette hozzá.

Véleménye szerint az amerikai nem konvencionális termelők 3-4 hónapos késéssel követhetik az árváltozásokat. Emiatt elhúzódhat az alkalmazkodás, hiszen a termelés visszafogása felfelé tolhatja az árakat, míg a piacról korábban kiszorított nem konvencionális termelők visszatérése újra leszoríthatja a kurzust.

Mint mondta, a továbbiakban inkább az 50 dollárhoz közelíthet az olajár, semmint a 60 dollárhoz.

Közbeszólhat a határidős piac

A napi 800 ezer – 1 millió hordónyi a túlkínálatot elvileg eltüntetné a november végén vállalt, napi 1,7 millió hordós termeléscsökkentés. Kár, hogy szinte bizonyos, a többség nem tartja be a megállapodást.

Nigéria és Líbia nincs abban a politikai helyzetben, hogy visszafogja a termelését. Mexikó most nyitja a mezőit a nagy nemzetközi cégek előtt. Irán éppen csak visszatért a világpiacra, Irakban pedig a kitermelést végző cégeket a volumen alapján fizetik. Vagyis, ezek az országok valószínűleg annyit termelnek, amennyi a „csövön kifér”. Ehhez jön még az oroszok téli „technikai” problémája.

Előre eladják a palát

Arról nem is szólva, hogy a prompt piacról kiszorított, nem konvencionális amerikai olajtermelők benyomultak a határidős piacra, mert a future ügyletek révén juthatnak banki finanszírozáshoz. Oly módon, hogy előre eladják a körülbelül 3 ezer, már megfúrt, de még repesztésre váró nem konvencionális olajkút termelését.

Magyarán, a kínálat még akár növekedhet is.

Kibocsátók a honi börzén

A Budapesti Értéktőzsdén a következő vállalatok szerepelnek.

Tanulj, hogy ületelhess!

A frankfurti tőzsdét 1585-ben alapították az árfolyamok rögzítésére.

Kanada legnagyobb börzéje, a torontói tőzsde (TSX) 1852-ben alakult.

Ezt olvasta már?

333 forint körül a forint ára »