Nőtt Németországban az áramdíj

| forrás:
mti
| olvasási idő: kb. 2 perc

Tíz év alatt több mint egyharmadával rekordmagasságba emelkedett az elektromos áram fogyasztói ára Németországban a t-online.de hírportál német dpa hírügynökség jelentéseit és több szakmai portál kalkulációit idéző beszámolója alapján.

A német kormánynak a szabaddemokraták (FDP) parlamenti frakciója által feltett kérdésére adott válasza alapján tíz év alatt a lakossági és ipari felhasználók áramdíj-költségei 35 százalékkal nőttek Németországban - számolt be az Augsburger Allgemeine Zeitung lap. A 4000 kilowattóránál nagyobb éves fogyasztású háztartások esetében ez évi 320 eurós kiadási többletet, egy 24 millió kilowattóra fogyasztású üzem esetében pedig 20 millió eurós kiadási többletet jelent. A nagyobb, három-négytagú háztartásoknak az idén első alkalommal kell kilowattóránként 30 cent feletti áramdíjat fizetniük Németországban a Verivox fogyasztói közvetítő portál számításai szerint. Az évi 4000 kilowattóra feletti áramfogyasztással rendelkező háztartásoknak az idén átlagosan 30,01 centet kell fizetniük kilowattóránként, 4,1 százalékkal többet mint 2019-ben.

A háztartások évi áramdíja így meghaladja az 1200 eurót és 71 euróval múlja felült az előző évit. A Verivox szerint az évi 4000 kilowattórás fogyasztás a három-négytagú háztartások fogyasztásának felel meg. A német szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis adatai szerint a németországi háztartásoknak 21 százaléka esik ebbe a kategóriába. A díjemelés mértéke tartományonként eltérő. Berlinben és Hamburgban még nem jelentettek be a szolgáltatók áremelést az idei évre, ahol viszont igen, ott 4,2 százalék és 6,6 százalék közöttit. Schleswig-Holstein tartomány például 4,2 százalékkal, Hessen, Saar-vidék és Bréma pedig 6,6 százalékkal emelte az áramdíjat. Észak-Rajna-Vesztfália tartományban 6,2 százalékkal, Bajorországban 5,5 százalékkal ment fel az áramdíj. A Check24 összehasonlító portál számításai szerint az áremelés 3,9 millió német háztartást érint, a szövetségi hálózati felügyelet (Bundesnetzagentur) szerint pedig a háztartások 27 százalékát. Az áramszolgáltatók tájékoztatása szerint az áremelésre a fogyasztásban a megújuló energiaforrások részarányának a növelését szolgáló pótdíj, az "EEG-Umlage" megemelése miatt volt szükség. A pótdíj 5,0-6,756 százalékkal emelkedett az év elején.

A Verivox nyilvántartása szerint a szolgáltatók többsége hat százalék körül emelést jelentett be. Az EEG-Umlage pótdíj már az áramdíj nagyjából 22 százalékát teszi ki. A pótdíjak, egyéb adók és járulékok 2018-ban 53 százalékát tették ki a németországi áramdíjnak. Az arány 2009-ben 39 százalék volt és 2013-ban lépte át az 50 százalékos határt. A Destatis adatai szerint a 2019 első fél évében a 2500 és 5000 kilowattóra között fogyasztó háztartások 30,88 centet fizettek kilowattóránként, egy centtel többet mint 2018 első felében. A Bundesnetzagentur a 2500 és 5000 kilowattóra éves fogyasztású háztartásoknál a tavalyi második negyedév elején mutatott ki első alkalommal 30 cent feletti áramdíjat. A Verivox 2018-as adatai alapján az Európai Unióban 21,13 cent volt az átlagos áramdíj. A legmagasabb átlagos díjat Dániában kellett akkor fizetni, 31,23 centet. Németországban 30,0 cent, Belgiumban pedig 29,37 cent volt az átlagos áramdíj. A legkisebb áramdíj Bulgáriában volt, 10,05 cent. 15 cent alatti átlagos lakossági áramdíj volt 2018-ban Magyarországon (11 cent), Litvániában, Horvátországban, Romániában, Észtországban, Máltán, Szlovákiában, Lengyelországban és a Cseh Köztársaságban. Az évi 4000 kilowattóra felett fogyasztó három-négytagú háztartások éves áramdíj költsége Dániában 1249 euró, Németországban 1200 euró, Belgiumban 1175, Bulgáriában 402 euró, Magyarországon 447 euró, Szlovákiában 585 euró, Romániában 527 euró, Lengyelországban 558 euró, a Cseh Köztársaságban 634 euró, Horvátországban 528 euró, Ausztriában 805 euró, Olaszországban 864 euró, Nagy-Britanniában 810 euró, Írországban 1016 euró, Spanyolországban 991 euró volt 2018-ban. Az EU statisztikai hivatala, az Eurostat szerint öt év alatt, 2013 és 2018 között az Európai Unióban négy százalékkal emelkedtek átlagban az áramdíjak.

A legnagyobb növekedés Belgiumban volt, egy harmadnyi. A második legnagyobb emelkedés, 14 százalékos Bulgáriában volt. Franciaországban 13 százalékkal emelkedtek az áramdíjakt, Németországban pedig 3 százalékkal. A legnagyobb csökkenés Máltán következett be öt év alatt, 23 százalékos. Litvániában 21 százalékkal, Magyarországon 16 százalékkal, Szlovákiában 13 százalékkal csökkentek 2013 és 2018 között az áramdíjak. A német kormány a szén-dioxid-adó kivetéséből származó bevételből enyhíteni kívánja a háztartások áramdíj kiadásait. A kormány által megadott adatok alapján a szén-dioxid-adó bevételéből 2021-től átlagosan évi 63 euróval, 2025-től pedig 103 euróval csökkennek a háztartások áramdíj költségeit. 

Ezt olvasta már?

Áramszünettel járó munkáit elhalasztja az E.ON »

4IG 399 (-0,50 ) AKKO Invest 379 (2,85 ) ALTEO 706 (-2,49 ) ANY 1200 (-1,64 ) APPENINN 269 (8,70 ) AutoWallis 75 (-1,06 ) CIGPANNONIA 133 (4,33 ) CSEPEL 380 (11,11 ) CyBERG 870 (8,75 ) DELTA 102 (1,39 ) Duna House A 3400 (11,84 ) EHEP 4490 (39,88 ) FORRAS/OE 1170 (-0,85 ) GSPARK 4340 (2,12 ) KULCSSOFT 1470 (2,08 ) MASTERPLAST 600 (1,69 ) MOL 1920 (1,64 ) MTELEKOM 360 (0,84 ) NORDTELEKOM 32 (-1,25 ) OPUS 186 (1,20 ) OTP 8850 (0,11 ) OTT1 179 (4,56 ) PANNERGY 664 (-1,48 ) RICHTER 6350 (-0,47 ) SET Group 78 (5,95 ) TAKAREK 400 (3,09 ) WABERERS 680 (-2,58 ) ZWACK 16400 (0,31 )