Oroszország útja az arany felé

| olvasási idő: kb. 3 perc

Az Arany Világtanács aktuális piaci elemzésében egy önálló fejezetben foglalkozik az orosz aranypiac fejlődésével. Oroszország területe alapján a Föld legnagyobb országa, és egyike a nemzetközi aranypiac legfontosabb szereplőinek.

Az Arany Világtanács aktuális piaci elemzésében egy önálló fejezetben foglalkozik az orosz aranypiac fejlődésével. Oroszország területe alapján a Föld legnagyobb országa, és egyike a nemzetközi aranypiac legfontosabb szereplőinek. Az oroszok az utóbbi egy évtizedben megközelítőleg 1.300 tonna aranyat halmoztak fel, amelynek az Arany Világtanács (World Gold Council, WGC) becslése szerint több mint a fele ékszer formájában található magánkézben, további 36%-a pedig a jegybanki tartalékokban - tájékoztat a www.aranypiac.hu.

2002 és 2011 között az orosz aranykereslet évi 34,8%-os átlagos növekedési rátával kiugróan erős fellendülést mutatott. Az orosz központi bank jelentősen növelte az ország aranykészleteit az utóbbi években, arra törekedve, hogy diverzifikálja a nemzetközi devizatartalékokat, amelyeket évek óta hizlal az olajexport és a magas kőolajárak. A jegybank az aranyat párhuzamos valutaként kezeli, és 2011-ben is ennek szellemében bővítette az állami aranykészletet 94 tonnával. Ez a mennyiség, tavaly a teljes orosz aranykereslet 49,4%-át tette ki. Az elmúlt 5 évben a jegybanki aranyvásárlások mindösszesen meghaladták az 500 tonnát, ami nemzetközileg a legnagyobb növekmény a központi banki aranytartalékok alakulásában ezen időszak alatt. Ezzel Oroszország éllovasává lett annak a paradigmaváltásnak az arany piacán, amely a nemzeti pénzintézeteket az eladói oldalról a jelentős aranyvásárlók oldalára állította át.

Az oroszok arany iránti keresletének másik meghatározó területe az ékszervásárlások, ami az ország aranyfogyasztásának csaknem 40%-át tette ki a tavalyi évben. Oroszországot ez a világ negyedik legnagyobb ékszerpiacává emeli, miután a lakosság 2011-ben is 76,7 tonna aranyat vásárolt ékszer formájában, a világ aranykeresletének 3,9%-áról gondoskodva ezzel. Ezzel szemben a befektetési célú aranyvásárlások a maguk 6,7 tonnájával mindössze 3,5%-át jelentették a belföldi keresletnek. Az Oroszország lakosságára vetített fejenkénti aranyfogyasztás ez alapján tavaly mindösszesen elérte már a 0,69 grammot, ami azonban az erős növekedés dacára is még mindig elmarad a nagy aranyvásárló nemzetek, mint például Hongkong, Tajvan vagy Thaiföld fogyasztásának intenzitása mögött. Ugyanakkor a belföldi gazdaság rendületlen fejlődése mellett maradt még tere az orosz aranykereslet további bővülésének, különös tekintettel a jövedelmek és a középosztály növekedésére.

Az egyre szélesebb középosztály ékszert vásárol

A társadalmi középosztály kiszélesedése valamint a növekvő megtakarítások és reáljövedelmek annak a nagy gazdasági talpra állásnak az eredményei, amely során Oroszország a Szovjetunió széthullása utáni zilált gazdasági és államháztartási állapotokból és egy hiperinflációt szülő rubelválságból (1998-ban 84,4%-os volt a pénzromlás mértéke) vissza tudott kapaszkodni. A 90-es évek mélyrepülését követően elért évi 6,9%-os átlagos gazdasági növekedés a kőolaj exportjának megsokszorozódására vezethető vissza. Ennek hatásaként tavaly 6,5%-ra feleződött meg a korábban 13%-os munkanélküliségi ráta és az infláció is 6,1%-ig mérséklődött. És értékes nyersanyagokban még sokáig fog bővelkedni a hatalmas ország, amely becslések szerint a világ legnagyobb földgáz-, második legnagyobb szén- és nyolcadik legnagyobb nyersolaj vagyona felett rendelkezik. Bár a 2008-as gazdasági és pénzügyi válság valamint az olajár beszakadása az orosz gazdaságot is jócskán megtépázta, a növekedési ütem azóta ismét visszatért a válság előtti felfelé ívelő pályára.

A rubel fokozódó stabilitása, az infláció csökkenő mértéke és a középosztály megerősödése az évek során az orosz aranykereslet növekedését eredményezte, ami segítette az ország felemelkedését az aranyfogyasztó nagyhatalmak közé. Ugyanakkor az orosz lakosság aranyvásárlásai jelenleg főként ékszerek formájában testesül meg. Ezen belül is a 14-karátos ékszerek teszik ki a forgalom 80%-át. Az utóbbi évtizedben átlagosan évi 8,7%-os növekedést felmutató orosz ékszerágazat ma már India, Kína és az USA után az ékszerek negyedik legnagyobb felvevőpiaca a világon.

Orosz arany ékszer kereslet és az arany árfolyama

Az orosz ékszerpiac átlagosan 66,3 tonnás évi aranykeresletéhez képest a befektetési célú arany tömbök és érmék iránti kereslet átlagosan mindössze 6 tonnát tett ki az elmúlt évtizedben. A szektor fejlődésének gátja jelenleg, hogy 18%-os Áfa terheli a befektetési tömböket, és csak a fizetőeszköznek számító érmék Áfa-mentesek. Ebből profitálnak a bankok által kínált látra szóló aranyszámlák, aranyra specializálódott tőzsdén kereskedett alapok azonban Oroszországban egyelőre még nincsenek. Van tehát növekedési potenciál e tekintetben még jócskán, mint ahogy a Szocsiban megrendezésre kerülő a 2014-es téli olimpia kapcsán megjelenő csaknem 37 millió javarészt nemesfémből készülő befektetési és emlékérme értékesítése is löketet adhat ennek az aranypiaci szegmensnek.

Növekvő állami aranyvásárlások a petrodollárok jegyében

Az orosz állam aranykészlete felett két intézmény őrködik, egyrészt Oroszország Központi Bankja, másrészt pedig az orosz pénzügyminisztériumnak alárendelt, az állami drágakő- és nemesfémtartalékokat kezelő ügynökség, a Gohran. Közülük a központi bank különösen az európai szuverén adósságválság súlyosbodása óta kezdett fokozott aranyvásárlásokba. Az idei évben eddig 35,1 tonna arany került a jegybank kincstárába, de hivatalos nyilatkozatok szerint az év hátralévő részében tervezett további vásárlásokkal együtt 2012 egészére nézve az orosz állami aranytartalékok megközelítőleg 100 tonnával is bővülhetnek.

A céltudatos tartalékképzés hátterében az arany hagyományosan betöltött monetáris szerepe áll Oroszországban. Orosz pénzügyi vezetők pedig nyíltan képviselik azt a nézetet, hogy az arany nagyobb szerepet is játszhatna a világ pénzügyi berendezkedésében. Teszik ezt annak tudatában, hogy Oroszország devizatartalékai Kína, Japán, Szaúd-Arábia és az Egyesült Államok után az ötödik legnagyobbak a világban, és a petrodollároknak köszönhetően egyre csak növekszik tovább. A 918 tonnás állami aranytartalékok ugyanakkor mindössze 9,2%-os arányt képviselnek az összesített tartalékokon belül, ami nemzetközi viszonylatban nem számít éppenséggel soknak. Az állami aranyvagyon további gyarapodására adott a lehetőség, amennyiben az olaj árfolyama növekszik. Egy 20%-os olajár drágulás például nagyjából 1.070 tonna arany vásárlását tenné lehetővé.

Ezt olvasta már?

Nem remekeltek májusban az oroszok »