Végre lélegzethez jutunk

| forrás:
TF - információ
| szerző: | olvasási idő: kb. 4 perc

Az alapvető kínálati és a keresleti viszonyok várható változása miatt az árutőzsdén sok alapanyag volt kénytelen széllel szemben haladni. Főként a feltörekvő gazdaságok igényei miatt a kereslet éveken át szédületes mértékben növekedett, és ezzel párhuzamosan emelkedett a nyersanyagok ára is, és a kereslet lanyhulása dacára egyre csak nőtt a kibocsátás.

Federal Reserve

Európában és az USA-ban az optimális növekedési feltételek folytán ez a tendencia leginkább a mezőgazdaságban érvényesült, ahol a múlt évi aszály után az idén őszre várt kínálatbővülés miatt az új termést a piac alacsonyabbra árazta be.

A gazdaság frontján az ipari és a nemesfémek egyaránt súlyos veszteséggel reagáltak a csalódást keltő kínai növekedési adatokra és azokra az egyre hangosabb találgatásokra, miszerint az USA-ban a Federal Reserve végleg felhagy a mennyiségi lazítással. Az ipari fémek piacai évek óta most a legkiegyensúlyozottabbak, és ugyan a figyelem középpontjában a csökkenő kereslet dacára emelkedő kínálat áll, az ismétlődő keresleti zavarok az árfolyamot alátámaszthatják. Ebben a helyzetben az árfolyamcsökkenés kockázata csekélynek tűnik.

Az energiaszektorban az enyhe amerikai nyár hatására csökkenő kereslet miatt a gáz ára megtorpant, miközben gőzerővel folytatódott a palagáz kitermelés, az olaj piacai viszont jó formát mutattak. Az elmúlt hetek vezértémájaként normalizálódott a kapcsolat a globális viszonyítási alapnak tekintett Brent és az USA-ban termelt WTI nyersolaj árfolyama között.

Azért a helyzet általában még mindig nem jó, mert a sok geopolitikai góc a hosszú pozíciók fenntartására ösztönzi a spekulatív alapon befektetőket. A negatív irányú kockázatot az hordozza, hogy Kína és az USA a növekedés szempontjából negatív fejleményeket él át, amire azonban mi nem számítunk.

 Megtámasztott nyersolaj ár

Az olaj árfolyama minden valószínűség szerint stabil marad.

A következő hónapokban a globális fundamentumok miatt az olaj árfolyama minden valószínűség szerint stabil marad. Április óta a Brent nyersolaj hordónként 110 dolláron, azaz az elmúlt két év átlaga alatti árfolyamon forgott. A feltörekvő gazdaságokban, különösen Kínában tapasztalható lassulás idején rendelkezésre álló bőséges kínálat tovább csökkentette a fennakadások kockázatát, ami mindent összevetve a következő hónapokra is azt vetíti előre, hogy az árfolyam tartani fogja magát a kialakult sávhoz.

Egy esetleges geopolitikai esemény azonban nem kizárható, és volt már arra példa, hogy az árfolyam meglódult, ha a komoly karbantartási időszak után egy ilyen esemény a finomítók keresletének a szezonális felfutásával esik egybe. A spekulatív alapon befektetők az árfolyam emelkedésére fogadnak, és mind a WTI, mind a Brent esetében árfolyamcsúcsra számítanak. Ilyen helyzet az elmúlt évek során többször is kialakult, márpedig pont ilyenkor a legnagyobb a negatív irányú kockázat, mert esetleg a dollár erősödésével párhuzamosan változik a piaci hangulat, akkor a befektetők rohanvást felszámolhatják hosszú pozícióikat, ami végül letörheti az árfolyamot.

Az USA olajpiacán végre sikerült megoldani a növekvő palaolaj és olajhomok kitermelés miatti elmúlt években adódó infrastrukturális gondokat. Cushingban, a WTI nyersolaj olajkészlet Oklahoma állambeli átvételi pontján a szűk keresztmetszet miatt hatalmas rés alakult ki a Brent és a WTI hordónkénti ára között, és az olló kevesebb, mint hat hónappal ezelőtt 23 dollárra nyílt. Az USA-beli termelés helyszínei és a Cushing között létesülő csővezetéki és vasúti összeköttetés növekvő kapacitásának köszönhetően júliusra a WTI ledolgozta a Brenthez képest meglévő árhátrányát, mert az erőteljes szezonális kereslet időszakában végre a partvidéki finomítókhoz is eljutott a szárazföldön kitermelt olaj.

A jövőre nézve kevés az esély arra, hogy a WTI a Brenthez képest ismét a korábbi felárral forogjon, a szállítás költségének megfelelő kb. 5 dollárnyi felár azonban kialakulhat. A finomítók kapacitáskihasználása nyolc éve nem volt ilyen magas, ha tehát továbbra is jelentős mennyiségű olaj érkezik, akkor a szűk keresztmetszet könnyen áttevődhet a szárazföldről a partvidékre miközben a finomítók igyekeznek a kereslettel lépést tartani.

Egy ilyen helyzetben a WTI árának kényszerűen csökkennie kellene, hogy az importált nyersolajjal, például a Brenttel szemben is keresett tudjon maradni. Ami a nemzetközi porondot illeti, évek óta most tűnnek a legegészségesebbnek a keresleti és kínálati viszonyok. A kereslet növekedése a feltörekvő piacokon eluralkodó takarékoskodás miatt lelassul, ugyanakkor viszont nagyobb mennyiségű kínálat érkezik az USA-ból, Kanadából, Brazíliából és hasonló országokból. Így az OPEC bőséges többletkapacitásával középen reked, ami viszont (kisebb) kínálati zavarok esetén nyilván korlátozza az esetleges emelkedés lehetőségét. A Brent árfolyama nagy valószínűséggel tartani fogja a hordónkénti 100-114 dollár közötti sávot, ezen belül pedig az árfolyamcsúcsok a következő időszak elején várhatók. Ahogy közeleg 2013 utolsó negyedéve és az év vége, úgy nő a kockázata annak, hogy egy hordó olaj ára ismét visszaesik 100 dollárra.

Rövidtávon támaszt jelent a véletlenszerűen és makacsul akadozó és geopolitikai aggodalmakkal párosuló kínálat, de a két nyersolajtípus egyre erőteljesebb spekuláció tárgya, ami aggályos lehet, hiszen a létesített pozícióikat a befektetők hamar felszámolhatják, ha az USA és/vagy Kína gazdasági kilátásai rosszabbra fordulnának.

Beásták magukat a nemesfémek

A két nemesfém teljesítménye alapján továbbra is a sereghajtók között szerepel, hiszen az elmúlt hét hónapban az ezüst árfolyama egyharmaddal, az arany ára egyötödével esett vissza. Valóban véget ért tehát az a hosszú éveken át tartó rali, melynek során az arany 12 egymást követő évben tudott pozitív megtérülést hozni. Most már arról szól a fáma, hogy meddig tart még az eladási hullám.

Az intézményi befektetők nagy dirrel-dúrral vették ki a részüket az elsősorban az aranyat érintő kivonulásból, amely a múlt év októberi kezdet után idén áprilisra gyorsult fel igazán. A tőzsdén kereskedett termékekben (ETP) tartott teljes befektetés-állomány (a Bloomberg szerint) 25 százalékkal csökkent, a fedezeti alapok pedig 84 százalékot vettek vissza nettó vételi pozíciójukból a júliusi árzuhanás előtt. Az év elején az arany a legtöbb elemző szerint még esélyes volt arra, hogy 2013-ban erőtől duzzadó teljesítményt nyújtson. Majd szinte mindenkit váratlanul ért a fájó sebeket ütő hirtelen fordulat, melynek nyomán sokaknak nem volt már ínyére való ez a piac.

Az intézményi befektetők kivonulása miatt a nemesfémek árfolyamára nehezedő nyomás fő okaként azt lehet megjelölni, hogy az USA-ban fordulóponthoz érkezett a kamatciklus, amelynek során a csökkenő kötvényárak miatt a nyomott inflációs kilátások közepette emelkedtek a hozamok. A befektetők jobb lehetőségek után néztek, és meg is lelték őket, különösen a részvényekben, hiszen az S&P 500 idei megtérülése pillanatnyilag 18 százalék.

A jövőben még számos akadály meredezik, hiszen a növekedésnek kedvező körülmények folytán a részvények vonzereje különösen a feltörekvő gazdaságokban kitartóan erős. A következő hónapokban a dollár nyilván jól fog teljesíteni, ami nem is kevéssé annak köszönhető, hogy az USA-nak mindenki jobb növekedési kilátásokat tulajdonít, mint az euró övezetnek vagy a világ más területeinek. Ez viszont a nemesfémek szempontjából hordoz újabb negatív kockázati tényezőt. Az arany mellett szól viszont az a tény, hogy az eladások többsége mára valószínűleg lejátszódott, így az árfolyam most már könnyebben tud reagálni a piacbarát hírekre. Ilyen hír lehet például, ha az US Federal Reserve elhalasztja a kötvényvásárlási program kifuttatását vagy csökkenti annak ütemét, ha módosul a kamatprognózis, illetve nem is kis mértékben az, ha a bányákból kitermelt mennyiség hanyatlani kezd, amennyiben az árfolyam 1 200 dollár alá esik és hosszabb ideig ott tartózkodik. A jelentősebb aranybányák kosarára épülő NYSE Gold Bugs Index az idén több mint 40 százalékot esett vissza, ami egyértelműen jelzi, hogy ezek a cégek csak jelentős nehézségek árán képesek nyereségesek maradni.

Véleményünk szerint a következő hónapokban egy uncia arany ára akár 1 450 dollárig is emelkedhet. Továbbra is erőteljes a kereslet a fizikai arany iránt Ázsiából és a feltörekvő gazdaságok jegybankjai részéről, továbbá az ETP csatornán keresztül jelentkező kereslet csökkenése is megszűnni látszik. Ebben a helyzetben egyes befektetők könnyen az alacsony árfolyam kihasználása mellett dönthetnek, különösen akkor, ha más eszközkategóriákban nehéz lehetőségeket felkutatni. Ugyanakkor egy újabb gyengélkedési hullám esetén az 1 090 dolláros árfolyam is kialakulhat, ami az elmúlt 12 évben megtett úthoz képest 50 százalékos visszatesztelést jelentene.

Ezt olvasta már?

Kevésbé javult a fogyasztói hangulat »