Mi maradt még a japánok tarsolyában?

| szerző: | olvasási idő: kb. 1 perc

Gyengüléssel reagált a jen a váratlan japán kamatvágásra, ám ezt hamar megfoghatja egy közeli ellenállási zóna.

Váratlan döntést hozott ma hajnalban a japán jegybank. A betéti rátát 20 bázisponttal, 0,10 százalékról, -0,10 százalékra vágta.

Hamar kifulladhat a jengyengülés

A nyilatkozatok szerint készek akár további kamatvágásokat is végrehajtani, amennyiben a piaci körülmények szükségessé teszik ezt a későbbiekben. Az eszközvásárlási program (QQE) méretén nem változtattak, így az továbbra is 80 ezer milliárd jen évente. A jegybank elsődleges problémája az alacsony infláció, mely messze elmarad a 2 százalékos célértéktől.

A döntést követően a japán jen árfolyama jelentősen gyengült – mondta Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. elemzője. Hozzátéve: a grafikonok technikai képe alapján jó esély van rá, hogy a jen gyengülése rövid távon hamarosan kifullad, hiszen fontos szintekhez ért a jegyzés.

Az euró-jen grafikon egy augusztus óta tartó csökkenő trendcsatorna felső trendvonalához, míg a dollár-jen árfolyam a 200 napos mozgóátlaghoz ért. Általánosságban elmondható, hogy amennyiben a nemzetközi befektetői hangulat ismét romlik, akkor a későbbiekben a jen – menedékszerepe miatt – ismét erősödésnek indulhat.

Nagyobb a mozgásterük

Önmagáért beszél a döntés – vélekedett Blahó Levente, a Raiffeisen elemzője. Mint mondta, még 2012-ben határozta el a kormány, hogy kirántja a gazdaságot a deflációs gödörből. Ennek jegyében óriási mennyiségi lazító programot indítottak. Érdemes azt is figyelembe venni, hogy a japán jegybankárok mozgástere nagyobb, mint amerikai vagy európai kollégáiké, hiszen a jegybank részvényalapokat és ingatlanalapokat is vásárolhat.

Milliárd dolláros kérdés

A lazító intézkedések hatására a NIKKEI meglódult, de az infláció csak nem akar izmosodni, s a gazdasági növekedés is várat magára. A mai kamatvágással is nyilvánvalóan inflációt próbálnak kicsikarni a jegybankárok. A vágás nem érinti a teljes palettát, hanem csak a jegybankban tartott kereskedelmi banki betétekre irányul, azt igyekeznek a hitelezés és a beruházások irányába kimozdítani.

A „milliárd dolláros” kérdés most úgy hangzik: vajon milyen élénkítő eszköze maradt még a japán jegybanknak ezek után?