Mit hoz még az év a devizáknak?

| forrás:
TF-információ
| olvasási idő: kb. 3 perc

A negyedik negyedév vezető témája a kereskedésben számunkra az a várakozás, hogy a monetáris lazítással érintett jelentősebb devizák jól fognak teljesíteni a többi devizával szemben, miközben a monetáris lazítás hatása - és a monetáris lazításba vetett hit - egyre gyengül. Ezek az úgynevezett QE-devizák főleg azokkal a devizákkal szemben teljesíthetnek jól, amelyek ebben az évben a hozamvadászat nyertesei voltak - leginkább az árualapú devizák és a feltörekvő piaci devizák voltak ezek - közölte John J. Hardy, a Saxo Bank elemzője.

Fel van adva a lecke

Az EKB és a japán jegybank kiszállt a mennyiségi lazítási expresszből, amivel nem csupán azt ismerték el, hogy a mennyiségi lazítás nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, de azzal is szembesültek, hogy a programjaik gigantikus méretével gyakorlati korlátokba ütköztek – egészen egyszerűen nem volt annyi kormányzati kibocsátás, amennyivel fel tudták volna tölteni a programokat.

A piaci megfigyelők ugyanakkor még tudnak azzal érvelni, hogy a Fed is bármikor vissza tud lépni a mennyiségi lazítási rendszerébe, amennyiben a piac bizonytalanná válna, vagy az amerikai gazdaság a recesszió jeleit mutatná.

Fel van adva a lecke: a monetáris politika önmagában még kevés a sikerhez – a Fed elismertségének hiánya és hitelességének elvesztése finoman szólva is nyugtalanító. Innentől kezdve, esetleg kisebb-nagyobb kitérőkkel, de a fiskális politika lesz az irányadó. A legfőbb devizapiaci kérdések véleményünk szerint a következők lesznek a negyedik negyedévben.

Trump vagy Clinton?

Nem kell túl sok fantázia ahhoz, hogy kijelenthessük, hogy amennyiben Trump győz, akkor nagyobb lesz a bizonytalanság és nagyobb lesz a kockázata egy eszközpiaci korrekciónak, mivel meginog a hit a dollárban, és esetleg megindul az amerikai kincstárjegyekben lévő pozíciók likvidálása is. A dollár számára kedvezőtlen hatása lehet azoknak a fiskális lépéseknek is, amelyek Trump adócsökkentési és kiadási terveiből vezethetők le.

A dollár Trump elnöksége alatt akár még erősödhet is. Ez két okból történhet meg: az egyik az, hogy a piac beárazhatja a vállalati profitok masszív repatriálási hullámát, a másik pedig az, hogy az amerikai gazdaságnak esetleg kevesebb kockázattal kell majd szembenéznie, mint bármely más gazdaságnak.

Trump lépéseinek fiskális hatásához egyébként is hosszabb időre van szükség, és elképzelhető, hogy a Fed sem hajlandó Trump oldalán beszállni a játékba – ez érthető, mivel Trump komoly kritikákat fogalmaz meg a Fed politikájával szemben.

Dollár, euró vagy jen?

Nagy volatilitás idején még mindig a dollár a kedvenc menedék-devizánk, a negyedik negyedév viszont komoly felfordulást hozhat. Nehéz bármit is mondani a jen esetében, mivel a szeptemberben meghirdetett, gyakorlatilag a monetáris lazítást kivezető japán jegybanki csomag pozitívnak tekinthető a jen szempontjából, azonban valószínűleg a jen lesz az első olyan jelentősebb deviza, amelyet a fiskális élénkítés érinteni fog, ennek viszont gyengítő hatása lesz.

Viszonylag ellenálló lehet a piaci turbulenciákkal szemben az euró is, mivel az EKB is távolodik a mennyiségi lazítás politikájától, azonban az Európai Unió jövőjével kapcsolatos politikai bizonytalanság, valamint az európai bankokat érintő aktuális kihívások a lazítás újabb, masszív hullámát hozhatják el a fiskális politika támogatása mellett, amelynek eredményeképpen az euró nagymértékben gyengülhet a dollárral szemben.

Milyen mélyre süllyedhet a font?

Várakozásaink szerint a font új mélypontot talál majd a negyedik negyedévben, azonban fennáll annak a kockázata, hogy a jövő év első negyedéve további gyengülést hoz egészen addig, amíg az 50. Cikkely tényleges beindításának időpontja konkréttá nem válik.

A font igen meggyengült, de kellene látnunk már annak a jeleit, hogy a fejlett világ legjelentősebb folyó fizetési mérleg deficitje fordul valamicskét – ez feltétlenül szükséges lenne ahhoz, hogy a deviza árfolyama stabilizálódjon, esetleg erősödjön. A font először a bajba jutott euróval szemben tudna erősödni, valamikor 2017-ben.

Sikerül-e a G10 devizáknak talpon maradni?

A kisebb G10 devizák (az árualapú dollárok, az ausztrál dollár (AUD), a kanadai dollár (CAD) és az új-zélandi dollár (NZD), valamint az északi devizák, a svéd korona (SEK) és a norvég korona (NOK)) helyzete meglehetősen vegyes, egy dolog azonban nagyjából közös bennük, mégpedig az, hogy meglehetősen komoly magánhitel-állományok halmozódtak fel az esetükben. Ezek az állományok a negyedik negyedévben már gondot okozhatnak, különösen az ausztrál és kanadai ingatlanpiacokon. Hosszabb távon a megoldást a mentőcsomagok jelenthetik, amelyek felpumpálhatják annyira a közszférát, hogy azután az meg tudja menteni a magánszektort is.

A mennyiségi lazítás végül eléri a kisebb gazdaságokat is, bár igazából ez már akkor következik be, amikor a G3 országokban már lendületét veszíti a folyamat. Ezt a forgatókönyvet már láttuk – alacsonyabb reálkamatok és gyengébb devizaárfolyamok várhatók.

A kisebb G10 devizák összességében valószínűleg gyengébben teljesítenek majd a negyedik negyedévben a G3 devizákkal szemben. Az öt deviza közül leginkább az új-zélandi dollár lóg ki a sorból masszív túlértékeltségével, miközben a SEK jó úton halad afelé, hogy a legolcsóbbá váljon - a többi deviza valahol félúton toporog a két véglet között. Valószínű, hogy az AUD felülteljesíti majd az NZD-t.

A CAD fekete ló lehet egy esetleges Trump győzelem esetében, de akár túl olcsóvá is válhat a többi árualapú devizával szemben, amennyiben a piac túlreagálja az elnökválasztás hírét – az NZDCAD ettől függetlenül eshet. A SEK túl olcsóvá vált, miközben a NOK egyre inkább közelíti reális értékét, de valószínűleg még így is túlzottan olcsó – még úgy is, hogy a G10 devizák közül a NOK kínálja a „legnegatívabb” reálkamatokat.

Továbbra is függőben marad a jüan leértékelése?

A kínai politikai vezetés devizapolitikára vonatkozó szándékai teljesen kifürkészhetetlenek, de figyelembe véve a hitelek piacán tapasztalható, már most nyilvánvaló és ijesztő buborék kialakulását, illetve az ennek kapcsán kialakuló nem-teljesítő hitelállomány kiépülését, a piaci nyomás leeresztéséhez használt egyik biztonsági szelep a deviza további leértékelése lehetne. Kína valószínűleg stabilan tartja majd az árfolyamokat, legalábbis addig, amíg az amerikai elnökválasztás eredménye nyilvánosságra nem kerül.

Kibocsátók a honi börzén

A Budapesti Értéktőzsdén a következő vállalatok szerepelnek.

Tanulj, hogy ületelhess!

A frankfurti tőzsdét 1585-ben alapították az árfolyamok rögzítésére.

Kanada legnagyobb börzéje, a torontói tőzsde (TSX) 1852-ben alakult.

Ezt olvasta már?

Nem veszik be a jüant a libra kosarába »