Nagy a riadalom Argentínában a peso miatt

| forrás:
mti
| olvasási idő: kb. 1 perc

Elemzők szerint a masszív kamatemeléssel és a költségvetési hiány célszámának csökkentésével Argentína valószínűleg megállította nemzeti fizetőeszköze, a peso mélyrepülését, de a magas infláció és a tetemes adósságállomány hosszú távon elhúzódó kockázatot jelent.

A peso árfolyama 5,12 százalékkal erősödött a dollárhoz képest pénteken annak nyomán, hogy a központi bank 40 százalékra emelte az irányadó kamatot, a pénzügyminisztérium pedig a bruttó hazai termék (GDP) 3,2 százalékáról 2,7 százalékra mérsékelte a költségvetési deficit célszámát. Mindazonáltal egy dollárért így is 21,88 pesót kellett adni, azaz az egy héttel korábbi értékéhez képest 6 százalékkal volt gyengébb az argentin pénz.

Tanulj a tőzsdén kereskedni 21 nap alatt! Kérd az INGYENES videóidat még ma! (A kereskedés kockázatos.) (x)

Sikerül a bizalmat visszaszerezni?

A peso árfolyamának támogatására tett intézkedéseivel a jegybank és a kormány megpróbálta helyreállítani a bizalmat az iránt, hogy Mauricio Macri államfő képes lesz biztosítani a fenntartható gazdasági növekedést az infláció csökkentésével párhuzamosan. A jegybank inflációs célszáma 15 százalék, ezt azonban számos közgazdász irreálisnak tartja.

Latin-Amerika harmadik legnagyobb gazdaságában, Argentínában 2,3 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak márciusban, így az egy évre visszatekintő infláció 25,4 százalékot tett ki. A kormány arra számít, hogy a gazdaság idén 3 százalékkal növekszik, de elemzők inkább 2-2,5 százalékra számítanak, egyrészt a magasabb kamatok, másrészt a szója- és kukoricatermést csökkentő szárazság miatt.

Kamatemelések sora

A központi bank március óta közel nyolcmilliárd dollárt költött el tartalékaiból az azonnali piacon, hogy erősítse a peso árfolyamát. Az utóbbi hetekben felgyorsult gyengülés hatására végül nyolc nap alatt három kamatemelést hajtott végre: először április 27-én, 27,25 százalékról 30,25 százalékra, május 3-án, csütörtökön 33,25 százalékra, egy nappal később pedig kereken 40 százalékra emelte az alapkamatot. A jegybank januárban még két alkalommal is 0,75-0,75 bázisponttal vágta vissza az alapkamatot, mivel arra számított, hogy májustól csökkenni fog az infláció.

A magasabb külföldi kamatok és a feltörekvő piacokról való tőkekiáramlás azonban a jelek szerint váratlanul érték Argentína központi bankját. Számos argentint töltött el szorongással, hogy a peso árfolyama történelmi mélypontra esett és csak válságról beszéltek a múlt héten.

Argentína az utóbbi 200 év 33 százalékát töltötte el csődben, és az utóbbi 23 év alatt háromszor jelentett fizetésképtelenséget. Legutóbb 2001. december végén jelentette be, hogy nem tudja visszafizetni 132 milliárd dolláros államadósságának nagy részét, ami évekig tartó politikai instabilitást, hiperinflációt és szegénységet eredményezett. Csak tizenöt év múlva, 2016-ban tudott visszatérni az ország a nemzetközi tőkepiacokra.

Ezt olvasta már?

Nőtt a GDP-arányos államadósság »

4IG 1038 (-1,33 ) AKKO Invest 27600 (-1,43 ) ALTEO 752 (0,53 ) APPENINN 466 (-0,32 ) AutoWallis 120 (0,84 ) BIF 290 (-1,02 ) CIGPANNONIA 360 (-1,37 ) CSEPEL 660 (-4,07 ) Duna House A 3800 (2,70 ) EHEP 18700 (-0,53 ) ENEFI 616 (-2,84 ) ESTMEDIA 114 (-1,72 ) FUTURAQUA 96 (-4,56 ) GSPARK 3770 (-0,79 ) KPACK 17700 (2,91 ) MASTERPLAST 718 (-0,55 ) MOL 3086 (1,85 ) MTELEKOM 438 (0,34 ) NORDTELEKOM 42 (-0,95 ) NUTEX 29 (-0,35 ) OPUS 436 (-0,09 ) ORMESTER 3200 (2,56 ) OTP 12830 (1,42 ) PANNERGY 744 (-0,53 ) RICHTER 5075 (-0,10 ) SET Group 605 (1,85 ) ZWACK 16650 (0,60 )