Az EKB-t követheti jegybankunk

| forrás:
TF-információ
| szerző: | olvasási idő: kb. 1 perc

Tovább lazíthat az EKB, amit az MNB is figyelemmel kísér. A legutóbbi kamatdöntés kapcsán változott a jegybanki kommunikáció - kamatvágásról is döntés születhet a nem konvencionális eszközök mellett - de ez csak ciklusban valósulhatna meg. A piaci hatások fontosak lesznek.

Bárcsak ismét nyesne a jegybank

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatcsökkentéssel tudná a leghatékonyabban élénkíteni a gazdaságot és így az inflációt is. Erre jutottak az utóbbi néhány év tapasztalata alapján londoni pénzügyi elemzők.

A várakozásoktól elmaradó, kedden ismertetett februári inflációs adatok már ebben a hónapban a kamatcsökkentési ciklus felújítására késztethetik a monetáris tanácsot, erre jutottak citybeli elemzői vélemények. A tizenkét havi összevetésben számolt infláció a KSH adatai szerint a múlt hónapban mindössze 0,3 százalék volt a januárban mért 0,9 százalék után.

Kamatcsökkentésre lenne szükség

A Capital Economics, az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, felzárkózó piacokkal foglalkozó közgazdászai az MNB monetáris politikáját elemző tanulmányukban közölték, hogy hosszabb időtávra visszatekintve egyértelműnek látják, hogy az MNB kamatcsökkentései hatékonyabban szorították le a kötvényhozamokat, mint a nem konvencionális enyhítési eszközök. A ház szerint más jelzőszámok azt mutatják, hogy a reálgazdaság élénkítése is sikeresebb volt az alapkamat csökkentésével, a hazai össztermék (GDP) növekedési üteme ugyanis gyorsult a korábbi kamatcsökkentési időszakokban, lassult viszont, amikor az MNB unortodox enyhítési módszereket alkalmazott.

A Capital Economics londoni elemzői szerint tény, hogy a kereskedelmi bankok forintban denominált állampapír-állománya nőtt a legutóbbi kamatcsökkentési ciklus lezárása óta eltelt időszakban, abszolút értelemben és eszközérték-arányosan is. A jelenlegi enyhítési szakasz azonban már nem ennyire sikeres a piaci kamatok leszorításában, sőt az egynapos bankközi kamatszint valójában megugrott, amikor az MNB meghonosította a három hónapos betéti eszközt. Ráadásul azóta a forintban denominált állampapírok hozama és a banki hitelkamatok is szinten maradtak.