Ennyire függ japán a jegybankjától

| forrás:
TF-információ
| szerző: | olvasási idő: kb. 1 perc

A japán állampapírpiac régóta foglalkoztatja a befektetőket, mivel az ország GDP arányos államadóssága elég dinamikusan növekszik, így a jegybank belehúzott az eszközvásárlásba. Ha a tendencia így folytatódik, akkor a BoJ az államkötvények 50 százalékát is birtokolni fogja.

Lehangoló képet fest Japánról az IMF

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) azt javasolta a japán kormánynak, hogy hajtson végre munkaerőpiaci reformokat, bátorítsa a vállalkozókat a bérek emelésére és a fogyasztási adó kulcsának növelése révén billentse helyre a súlyosan eladósodott költségvetést, ha sikerre akarja vinni az "Abenomics" néven is emlegetett növekedésbarát gazdaságpolitikát.

A japán gazdaságról készített éves jelentésben, amelynek végleges változatát kedden tették közzé, a valutaalap úgy fogalmazott, hogy a jelenlegi politika mellett nem érhetőek el a 2012 decemberében hivatalba lépett Abe Sindzó kormányfő által elindított strukturális átalakítási program céljai, azaz 2020-ra nem tudják kiegyensúlyozni a költségvetést, illetve a fogyasztói árak és a gazdasági növekedés éves üteme nem éri el a 2 százalékot.

Japán korlátozott mozgástérrel rendelkezik a monetáris és fiskális gazdaságélénkítő intézkedések területén, tekintettel az államadósság magas szintjére és a negatív kamat bevezetésére.

Az Abenomics jelentős politikai frissítésre szorul, a fogyasztást ösztönző intézkedések által támogatott ambiciózus jövedelempolitikának elsőbbséget kell élveznie, hogy a bérnövekedés felfelé hajtsa az inflációt - mutattak rá az IMF elemzői, hangsúlyozva, hogy össze kell hangolni a költségvetési gazdaságélénkítő lépéseket a monetáris politikai további lazításával, ideértve a kamatcsökkentéseket és az eszközvásárlási program keretösszegének emelését.

Fenntartható adósság?

A japán kormány új, több mint 28 ezer milliárd jen (265,4 milliárd dollár) értékű, több évre elhúzódó gazdaságélénkítési tervét illetően a valutaalap úgy vélekedett, hogy a további fiskális támogatás rövid távon erősítheti a gazdasági növekedést.

Rámutat azonban, hogy a kockázatok fennmaradnak a gyenge külföldi és belső kereslet miatt, valamint azért is, mert kérdéses, hogy fenntarthatóak-e az alacsony kamatok magas államadósság mellett, illetve a példátlan monetáris lazítás veszélyt jelenthet a pénzügyi stabilitásra.

4IG 604 (-0,98 ) AKKO Invest 410 (-1,91 ) ALTEO 760 (-2,56 ) ANY 1140 (-1,72 ) APPENINN 328 (-1,95 ) AutoWallis 84 (-1,53 ) BIF 235 (3,98 ) CIGPANNONIA 274 (-3,52 ) DELTA 78 (-2,50 ) Duna House 302 (-5,03 ) EHEP 1740 (0,58 ) FUTURAQUA 58 (-1,69 ) GSPARK 3150 (-0,32 ) Gloster 2642 (2,40 ) KULCSSOFT 1625 (4,17 ) MASTERPLAST 660 (-4,90 ) MOL 1552 (-4,08 ) MTELEKOM 365 (-0,82 ) Megakran 4 (-5,22 ) NORDTELEKOM 25 (-0,40 ) NUTEX 23 (-5,86 ) OPUS 224 (-3,45 ) OTP 8880 (-2,20 ) OTT1 161 (-3,47 ) PANNERGY 682 (-1,16 ) RABA 792 (-0,50 ) RICHTER 6830 (0,44 ) SET Group 59 (-2,17 ) TAKAREK 420 (-1,64 ) WABERERS 1155 (-3,75 ) ZWACK 16200 (0,62 )