Ennyire függ japán a jegybankjától

| forrás:
TF-információ
| szerző: | olvasási idő: kb. 1 perc

A japán állampapírpiac régóta foglalkoztatja a befektetőket, mivel az ország GDP arányos államadóssága elég dinamikusan növekszik, így a jegybank belehúzott az eszközvásárlásba. Ha a tendencia így folytatódik, akkor a BoJ az államkötvények 50 százalékát is birtokolni fogja.

Lehangoló képet fest Japánról az IMF

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) azt javasolta a japán kormánynak, hogy hajtson végre munkaerőpiaci reformokat, bátorítsa a vállalkozókat a bérek emelésére és a fogyasztási adó kulcsának növelése révén billentse helyre a súlyosan eladósodott költségvetést, ha sikerre akarja vinni az "Abenomics" néven is emlegetett növekedésbarát gazdaságpolitikát.

A japán gazdaságról készített éves jelentésben, amelynek végleges változatát kedden tették közzé, a valutaalap úgy fogalmazott, hogy a jelenlegi politika mellett nem érhetőek el a 2012 decemberében hivatalba lépett Abe Sindzó kormányfő által elindított strukturális átalakítási program céljai, azaz 2020-ra nem tudják kiegyensúlyozni a költségvetést, illetve a fogyasztói árak és a gazdasági növekedés éves üteme nem éri el a 2 százalékot.

Japán korlátozott mozgástérrel rendelkezik a monetáris és fiskális gazdaságélénkítő intézkedések területén, tekintettel az államadósság magas szintjére és a negatív kamat bevezetésére.

Az Abenomics jelentős politikai frissítésre szorul, a fogyasztást ösztönző intézkedések által támogatott ambiciózus jövedelempolitikának elsőbbséget kell élveznie, hogy a bérnövekedés felfelé hajtsa az inflációt - mutattak rá az IMF elemzői, hangsúlyozva, hogy össze kell hangolni a költségvetési gazdaságélénkítő lépéseket a monetáris politikai további lazításával, ideértve a kamatcsökkentéseket és az eszközvásárlási program keretösszegének emelését.

Fenntartható adósság?

A japán kormány új, több mint 28 ezer milliárd jen (265,4 milliárd dollár) értékű, több évre elhúzódó gazdaságélénkítési tervét illetően a valutaalap úgy vélekedett, hogy a további fiskális támogatás rövid távon erősítheti a gazdasági növekedést.

Rámutat azonban, hogy a kockázatok fennmaradnak a gyenge külföldi és belső kereslet miatt, valamint azért is, mert kérdéses, hogy fenntarthatóak-e az alacsony kamatok magas államadósság mellett, illetve a példátlan monetáris lazítás veszélyt jelenthet a pénzügyi stabilitásra.

Ezt olvasta már?

Virágzó magyar-japán kapcsolatról számoltak be »