Ez a hét Európáról szólt

| forrás:
TF-információ
| olvasási idő: kb. 2 perc

A tőkepiaci árfolyamok alapján nem gondolnánk, hogy az elmúlt hét három piacmozgató eseményéből kettő az európai kontinenshez köthető - írja heti elemzésében a Raiffeisen.

May öngólja

Csütörtökön újra választott Nagy-Britannia, de a konzervatív párt megint elszámolta magát – ők hívták össze a Brexit népszavazást bízva annak sikertelenségében – és a tervezett elsöprő többség helyett az egyszerű többséget sem sikerült megszerezni. Tizenkét helyet veszítve 318 képviselőjük van a 650 fős alsóházban.

A választás során a korábban szenvedő munkáspárt talált magára – többek között populista programjával – és sikerült megszorongatnia nagy riválisát a Theresa May által vezetett konzervatív pártot, akik több hibát is elkövettek a választás során. Ők 29 fővel növelték létszámukat 261-re.

Ennek ellenére May pártja az észak-ír DUP párttal koalícióba lépve kormányt tud alakítani, de pozíciója egyáltalán nem biztosított a jövőre nézve. Kérdéses, hogy a jövő héten kezdődő Brexit tárgyalásokra milyen hatással lesz az új felállás (koalíciós partner, minimális többség), de korai még ennek boncolgatása.

Nem döntik a kamatot

A másik esemény az EKB kamatdöntése volt. A jegybank nem változtatott monetáris politikáján, de közleménye már tartalmazta, hogy „a növekedési kockázatok nagyjából kiegyensúlyozottak”. Ugyan a deflációs veszély eltűnt, így a kamatcsökkentésre utaló rész is kikerült a közleményből, de az inflációs várakozást lefelé módosították egészen 2019-ig. Az idén 1,5 százalék, míg jövőre 1,3 százalékos árdrágulást látnak valószínűnek. Az energiaárak mozgása miatt volt szükség a módosításra.

A kamatcsökkentés lehetőségével sem foglalkoznak már, de a jegybank kész beavatkozni a piacba (mondjuk kibővített QE-vel), ha a külső környezet ezt szükségessé teszi. A pozitív kilátásokkal összhangban 10 bázisponttal növelték a GDP várakozásokat 2019-ig. Az idén 1,9 százalék, míg jövőre 1,8 százalékos növekedésre számítanak.

Türelmesnek és bizakodónak kell lenni az inflációval kapcsolatban, közölte Draghi a csökkenő munkanélküliség és a zsugorodó kibocsátási rés majdani árfelhajtó hatására utalva. Az EKB legfőbb célja az árstabilitás biztosítása.

Ugyan deflációtól már szerencsére nem kell tartani, de a 2 százalékos inflációs céltól megint messzebb került a jegybank. Persze jelentős energiaár hatásról beszélünk a visszaesésben és bizakodhatunk, hogy az előző hónapban tapasztalt maginflációs folyamatok drágulása fennmaradt, de pontos részleteket majd csak a pénteken közzétételre kerülő végső inflációs számokból kapunk. A maginflációs mutató áprilisban 0,9 százalék volt és a piaci konszenzus szerint marad ez az érték májusra is.

Az EKB legjobb esetben ősszel kezdheti el bevezetni a mennyiségi lazítás leépítésének kérdéskörét a köztudatba, de ennek elengedhetetlen feltétele az inflációs folyamatok felgyorsulása - vélik a Raiffeisen elemzői.

GDP és BMI

A kamatdöntés beárnyékolta az aznap megjelenő első negyedéves végleges GDP adatot, ami várakozásokat meghaladva 1,9 százalékos éves bővülést tudott felmutatni a várt 1,7 százalék helyett. A mutató a 2015 második negyedévi 2 százalékos bővüléssel nem számolva 2011-ban volt utoljára magasabb.

A feljebb minősítés szinte kizárólag a fogyasztási és beruházási adatok megemeléséből fakadt. Az utóbbiak 2007 első negyedéve óta nem látott mértékben járultak hozzá a végső adathoz, míg az előbbiek 2014 negyedeik negyedéve óta nem látott alacsony mértékben.

A hét elején közzétett kompozit BMI, ami 2011 óta nem látott magasságban maradt (56,8), arra utal, hogy a második negyedévben fennmaradhat az erős növekedési ütem. Ezt támasztja alá a kiskereskedelmi értékesítések várakozásokat meghaladó (2,5% év/év) bővülési szintje is. Ez a harmadik legerősebb ütem tavaly február óta.

Csendesebb lehet a jövő hét

A részvénypiacokon a jelentős kockázati események miatt alacsony forgalmú kereskedést láthattunk, ahol az összesített EuroStoxx 600 indexet az egészségügyi szektor (-1,8%) húzta le. Ezt a defenzív közüzemi szektor (+1,5%) nem tudta ellensúlyozni, még a technológiai szektor (+0,1%) segítségével sem.

A jövő héten csendesebb gazdasági naptárral lesz dolgunk, ami visszahozhatja a vásárlási kedvet, bár egyre inkább beleszaladunk a nyárba, ami nem a kirobbanó drágulások időszaka a kontinensen sem.

Az EURUSD esetében az angol választási eredmény következtében május végi szintekre esett az árfolyam. Az 1,12 már komolyabb ellenállást képvisel, míg támaszt az 1,117 és az 1,113 környékén lelne. Valószínűbb forgatókönyv, hogy dollár erősödés időszaka következik, bár a jövő heti Fed kamatdöntés bekavarhat még.

A hozamok tekintetében térségszerte hozamcsökkenést tapasztalhattunk, de annak mértéke elenyésző volt a legtöbb esetben. Sok esetben év eleji alacsony szinteket ostromolnak a hozamok, ami Írország esetében novemberi mélypontokat jelent.

Kibocsátók a honi börzén

A Budapesti Értéktőzsdén a következő vállalatok szerepelnek.

Tanulj, hogy ületelhess!

A frankfurti tőzsdét 1585-ben alapították az árfolyamok rögzítésére.

Kanada legnagyobb börzéje, a torontói tőzsde (TSX) 1852-ben alakult.

Ezt olvasta már?

Erős kezdés Európában »

4IG 848 (1,07 ) AKKO Invest 29800 (3,47 ) APPENINN 430 (-0,46 ) CIGPANNONIA 260 (-1,52 ) CyBERG 1480 (-2,63 ) EMASZ 31400 (0,64 ) ENEFI 440 (1,15 ) ESTMEDIA 119 (3,65 ) FORRAS/T 1510 (0,67 ) FUTURAQUA 101 (-0,98 ) GSPARK 4620 (-0,65 ) KPACK 19600 (-0,51 ) MASTERPLAST 760 (-1,30 ) MOL 2850 (-1,38 ) MTELEKOM 445 (-0,22 ) NORDTELEKOM 44 (-1,46 ) OPUS 325 (-3,85 ) ORMESTER 7300 (4,29 ) OTP 13110 (-0,68 ) OTT1 257 (1,38 ) RABA 1085 (-0,91 ) RICHTER 4944 (2,11 ) SET Group 110 (-2,48 ) WABERERS 1350 (-2,88 ) ZWACK 17200 (0,29 )