Hazavágja a brit államkötvényeket a Brexit?

| forrás:
mti
| olvasási idő: kb. 2 perc

Folyamatosan romlanak Nagy-Britannia szuverén adóskockázati mérőszámai a brit EU-tagságról jövő csütörtökre kiírt népszavazás közeledtével, jelezve, hogy a piac egyre nagyobb aggodalommal figyeli a Brexit-párti - vagyis a kilépést támogató - tábor előretörését jelző közvélemény-kutatási adatokat.

Komoly romlás a CDS-árazásnál

Londoni pénzügyi elemzők szerdán ismertetett legújabb tanulmányukban szinte katasztrofális gazdasági veszteségek veszélyére hívták fel a figyelmet Brexit esetére. A Markit Financial Information Services piaci információszolgáltató cég kimutatása szerint a brit szuverén törlesztési leállás kockázatára köthető piaci biztosítási csereügyletek (CDS) középárfolyama a szerdai kereskedésben elérte a 40 bázispontot. Ez azt jelenti, hogy egységnyi, tízmillió dollárnak megfelelő névértékű brit államkötvény piaci csődbiztosítása most 40 ezer dollárba kerül az irányadó ötéves lejáratra.

A brit szuverén CDS-árazás továbbra is a legjobbak között van az egész világon, de önmagához és a legfejlettebb uniós társállamok összehasonlítható CDS-tranzakcióihoz képest markáns a romlás. A brit államkötvények CDS-kontraktusai ugyanis januárban 18 bázisponton kezdték az idei kereskedést, vagyis azóta több mint a kétszeresére emelkedett ez az alapvető adóskockázati mérőszám.

A Markit szerdai kimutatása szerint Németország államadósságának CDS-díjszabása jelenleg 19 bázispont, Svédországé 24 bázispont, Hollandiáé 26, Ausztriáé pedig 30 bázispont. A Brexit-félelmek hatása a közép-európai EU-térség CDS-árazásait is feljebb hajtották, bár szerdán nyugodtabb volt a piac.

A Markit adatai szerint a magyar szuverén CDS-kontraktusok 167 bázispont környékén mozogtak a szerdai londoni kereskedésben a 169 bázispontos előző napi záró után. A jelenlegi magyar CDS-árazás negyedéves csúcs.

Megzuhanhat a font

Az Economist Intelligence Unit (EIU), a világ egyik legnagyobb gazdasági-pénzügyi elemzőháza szerdán Londonban ismertetett tanulmányában súlyos árfolyamkockázatokkal és gazdasági veszteségekkel számoló forgatókönyveket vázolt fel Brexit esetére.

A ház közgazdászainak modellszámításai szerint ha a brit választók többsége a jövő csütörtöki népszavazáson arra szavaz, hogy Nagy-Britannia lépjen ki az EU-ból, a piaci bizalmi válság miatt a font azonnal 14-15 százalékkal zuhanna a dollárhoz képest. Hosszabb távon a halasztott beruházási és fogyasztási döntések, valamint a meggyengülő kereskedelmi kapcsolatok okoznának hatalmas gazdasági károkat.

Belassul a növekedés

Az EIU 31 oldalas tanulmánya szerint Brexit esetén a brit hazai össztermék (GDP) 2020-ban 6 százalékkal lenne alacsonyabb annál a szintnél, amelyet a brit gazdaság a cég alapeseti előrejelzése szerint az EU tagjaként abban az évben elérhetne. Az EIU számításai szerint a reálértéken számolt 6 százalékos GDP-veszteség 106 milliárd font (több mint 40 ezer milliárd forint) nominális gazdasági veszteséget jelentene.

A ház szerint mindemellett London globális pénzügyi központként betöltött szerepe is veszélybe kerülhetne, mivel a Cityben megtelepedett pénzügyi szolgáltató cégek szinte biztosan elveszítenék az EU más gazdaságaira is kiterjedő szolgáltatásnyújtási engedélyüket.

Londonnak - a világ másik globális pénzügyi szolgáltatási erőközpontjával, New Yorkkal ellentétben - nincs nagyon jelentős hazai piaci háttere.

Bár a brit pénzügyi szolgáltatási piac nagyon fejlett, kiterjedésének azonban határt szab a brit gazdaság mérete. Az éves brit hazai össztermék 1900 milliárd font - 2700 milliárd dollár -, a globális GDP-érték 3,9 százaléka, Nagy-Britannia 64 milliós lakossága a világnépesség alig 0,9 százaléka - hangsúlyozzák az EIU londoni elemzői.

Éppen ezért London pénzügyi központjának szolgáltatásnyújtási tevékenysége túlnyomórészt nemzetközi piacokra irányul, ám nagyon valószínűtlen, hogy Brexit esetén a kontinentális EU-gazdaságok továbbra is akadálytalan hozzáférést engednének pénzügyi szolgáltatási piacaikhoz a londoni pénzügyi központban működő cégeknek - vélekednek az EIU elemzői.

Büntetnék a briteket?

A ház szerint az EU-ban maradó országok egyrészt inkább arra törekednének, hogy "megbüntessék" Nagy-Britanniát a kilépésért, másrészt arra, hogy saját pénzügyi szolgáltatási központjaikba - mindenekelőtt Frankfurtba és Párizsba - csábítsák át Londonból a magasan képzett pénzügyi szakértőket.

Az EIU elemzői szerint ennek nagyon valószínű következménye a brit pénzügyi és az ehhez kapcsolódó egyéb szolgáltatások exportjának jelentős visszaesése lenne.

Kibocsátók a honi börzén

A Budapesti Értéktőzsdén a következő vállalatok szerepelnek.

Tanulj, hogy ületelhess!

A frankfurti tőzsdét 1585-ben alapították az árfolyamok rögzítésére.

Kanada legnagyobb börzéje, a torontói tőzsde (TSX) 1852-ben alakult.

Ezt olvasta már?

Megint jó hangulat uralkodott New Yorkban »

4IG 930 (0,11 ) AKKO Invest 446 (-0,89 ) APPENINN 400 (1,14 ) AutoWallis 111 (1,83 ) BIF 309 (-0,32 ) CIGPANNONIA 221 (1,15 ) CSEPEL 588 (3,16 ) CyBERG 1560 (-5,45 ) EHEP 8400 (-5,08 ) ELMU 34400 (0,58 ) EMASZ 31200 (-0,64 ) ENEFI 438 (4,29 ) ESTMEDIA 149 (3,33 ) FORRAS/OE 1660 (19,42 ) FUTURAQUA 112 (-4,44 ) GSPARK 5000 (0,40 ) KULCSSOFT 1700 (19,72 ) MASTERPLAST 744 (0,54 ) MOL 2974 (1,85 ) MTELEKOM 442 (0,34 ) NORDTELEKOM 50 (-5,47 ) NUTEX 54 (-2,86 ) OPUS 294 (-1,93 ) OTP 14280 (0,92 ) OTT1 256 (0,59 ) RICHTER 5950 (0,34 ) SET Group 122 (-3,79 ) TAKAREK 560 (-1,06 ) WABERERS 1235 (-0,80 ) ZWACK 17600 (0,28 )