Londonból már látják a jegybanki szigort

| forrás:
mti
| olvasási idő: kb. 2 perc

Londoni pénzügyi elemzők szerint a magyar gazdaság egyelőre nem túlfűtött, de egyre több jel mutat arra, hogy közelít működési kapacitásainak határához, és ebben a helyzetben belátható időn belül a monetáris politika szigorítása válhat szükségessé.

Óriási a bérkiáramlás

Liam Carson, az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics európai feltörekvő piacokkal foglalkozó főközgazdásza a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának keddi kamatdöntő ülése előtt adott értékelésében annak a véleményének adott hangot, hogy az MNB monetáris politikájának további enyhítése inflációs kockázattal járna, és árfolyambuborék kialakulásához is vezethet a befektetési termékek piacain.

Carson szerint a reálgazdasági kapacitástöbbletek szűkülése a közép- és kelet-európai EU-térség egészére jellemző, de különösen heveny formában jelentkezik a magyar gazdaságban, és ez a bérkiáramlás ugrásszerű növekedését okozza. A magánszektorban jelenleg 13,5 százalékos az éves bérnövekedési ütem, 2006 óta a leggyorsabb, és a termelékenység javulásának ütemét is meghaladja - hangsúlyozta.

Megtakarítás lesz belőle

Mindezek ellenére egyelőre nem mutatkoznak a túlfűtöttség hagyományos jelei a magyar gazdaságban, és ezt a "rejtélyt" Carson szerint a legnagyobb valószínűséggel az magyarázza, hogy a háztartások nem elköltik, hanem megtakarítják többletjövedelmüket. Erre vall, hogy a reálbérek növekedése az elmúlt negyedévekben messze meghaladta a fogyasztási kiadások növekedési ütemét.

A Capital Economics közgazdásza szerint azonban ez nem tart örökké, és a háztartásokat pénzügyi mérlegének javulása előbb-utóbb várhatóan arra készteti, hogy jövedelmeik nagyobb hányadát költsék el.

A ház arra számít, hogy a magyarországi maginfláció már a következő negyedévekben meredek növekedésnek indul, és ez a teljes kosárra számolt inflációt az MNB 3 százalékos központi célszintje fölé hajtja. A Capital Economics központi előrejelzése ebben a helyzetben az, hogy az MNB jövőre 110 bázispontos kamatemelést hajt végre, és 2,00 százalékos alapkamattal zárja 2018-at.

Az elemző hozzátette: látják annak a kockázatát is, hogy az MNB "lemarad" e folyamatok mögött, és emiatt később még agresszívabb kamatemelésekre kényszerül.

A kommunikáció csapdájában

A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó főközgazdásza, Pasquale Diana szerint azonban az MNB-nek egyelőre "szállítania kell" azokat az enyhítési lépéseket, amelyekre az augusztusi kamatdöntő ülés utáni közleményében erőteljes utalást tett.

A Morgan Stanley vezető londoni elemzője szerint - tekintve, hogy az erről szóló jelzés mennyire egyértelmű volt - az esélyek arra hajlanak, hogy a magyar jegybank "túlteljesít". Úgy vélte, ebben a helyzetben csak az tűnik biztosnak, hogy az MNB a 0,90 százalékos alapkamatot nem csökkenti kedden, viszont egyéb enyhítési lépések kombinációját fogja alkalmazni. Lehetségesnek tartja egyebek mellett a három hónapos betéti eszközben elhelyezhető banki likviditás felső korlátjának agresszív csökkentését.

Szűkül a mozgástér

Pasquale Diana felidézte ugyanakkor, hogy a Morgan Stanley jelentősen emelte a magyar gazdaság idei és jövő évi teljesítményére szóló előrejelzését. A ház új prognózisa szerint a magyar hazai össztermék (GDP) az idén 3,8 százalékkal, 2018-ban 3,3 százalékkal bővül a cég által eddig valószínűsített 2,9, illetve 2,8 százalék helyett. A felülvizsgálatot a ház elsősorban az ösztönző monetáris és költségvetési háttérrel, a javuló euróövezeti kilátásokkal, az EU-források gyorsuló lehívásával és a jelentős, eddig elfojtott fogyasztási potenciállal magyarázta.

A Morgan Stanley londoni főközgazdásza szerint ugyanakkor ezek a növekedési ütemek egyértelműen meghaladják a magyar gazdaság potenciális növekedését, amely a ház becslése alapján 2 százalék környékén lehet.

Ráadásul a magyar gazdaságban nem maradt számottevő lekötetlen kapacitás, és a vállalati szektornak sincs sok mozgástere a költségnövekedések elviselésére, ezért az inflációs kockázatok felfelé mutatnak.

Mindazonáltal a forintot támogató, jelentős külső fizetési védőtartalék, a meredek hozamgörbével szembeni "közömbös" jegybanki hozzáállás, és az, hogy az infláció valószínűleg a tűrési sáv felső, 4 százalékos küszöbe alatt marad, azt jelenti, hogy az MNB egyelőre "nem siet" a jelenleginél kevésbé enyhe alapállás kommunikálásával - jósolta a Morgan Stanley londoni elemzője.

Az MNB a példa

A Fitch Group pénzügyi szolgáltatási és hitelminősítői vállalatcsoporthoz tartozó BMI Research pénzügyi-gazdasági elemzőház londoni közgazdászai szerint a gyorsuló infláció dilemma elé állítja a közép- és kelet-európai EU-gazdaságok jegybankjait, amelyek a hazai fizetőeszköz túlzott erősödésétől tartva vonakodnak attól, hogy az euróövezeti jegybankot (EKB) jóval megelőzve kamatemelésbe kezdjenek.

A ház szerint erre a legjobb példa a térségben az MNB, amely a gyorsuló maginfláció és a gyakorlatilag zéró piaci kamatok ellenére hitet tett a nem hagyományos eszközökkel folytatandó további enyhítés mellett.

A BMI Research londoni elemzői szerint azonban "valamikor 2018-ban" a térség mindegyik jegybankjának szigorítania kell majd monetáris alapállását, és emelniük kell alapkamatukat a jelenlegi történelmi mélységekről.

Ezt olvasta már?

Magánszemélyt bírságolt meg az MNB »

4IG 690 (5,50 ) AKKO Invest 438 (-1,13 ) ANY 1205 (1,26 ) APPENINN 369 (-0,54 ) AutoWallis 78 (6,85 ) CIGPANNONIA 176 (3,53 ) DELTA 99 (0,71 ) EHEP 3480 (0,87 ) ENEFI 350 (-2,78 ) FORRAS/OE 1200 (11,11 ) FORRAS/T 1500 (7,14 ) FUTURAQUA 76 (-0,26 ) GSPARK 4670 (1,52 ) KULCSSOFT 1705 (3,33 ) MASTERPLAST 598 (0,34 ) MOL 2012 (0,60 ) MTELEKOM 394 (0,90 ) NORDTELEKOM 32 (2,56 ) OPUS 279 (3,53 ) OTP 10100 (3,75 ) OTT1 213 (0,95 ) PANNERGY 652 (0,31 ) RICHTER 6870 (0,73 ) SET Group 69 (0,15 ) TAKAREK 496 (1,02 ) WABERERS 782 (-0,76 )