Ma lezárhat egy tízéves korszakot a Fed

| forrás:
mti
| olvasási idő: kb. 2 perc

Kétnapos ülést tart az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) kamatalakító testülete, a nyíltpiaci bizottság, amely a tanácskozás befejeződése után, közép-európai idő szerint szerda este nyolc órakor hozza nyilvánosságra döntését. A piacok egybehangzóan arra számítanak, hogy hónapokig tartó hezitálás után a Fed ezúttal emeli - 25 bázisponttal, 0,50-0,75 százalékra - az irányadó kamatsávot.

Tíz éve indult a kamatcsökkentés

2006. júniusában a Fed 5 éves csúcsra, 5,25 százalékra emelte a kereskedelmi bankoknak nyújtott egynapos hitel kamatot, a szövetségipénz-kamatlábat. 2007. szeptemberétől elkezdte csökkenteni a kamatot a gazdaság lassulása és a csökkenő ingatlanárak miatt.

2007. decemberétől már egyértelmű volt, hogy recesszióba került az amerikai gazdaság. A következő év áprilisától hét hónap leforgása alatt hetedszer lazította monetáris politikáját a Fed, összességében 5,25-ről 2,0 százalékra csökkentve az alapkamatot.

Kitört a válság

A Lehman Brothers New York-i befektetési bank 2008. szeptember 15- én csődöt jelentett, pánik tört ki a Wall Streeten, hektikussá vált a tőzsdei kereskedés. Az amerikai kongresszus stabilizációs csomagot fogadott el, egyebek között egy 700 milliárd dolláros mentőprogrammal, amellyel bajba került nagybankokat, pénzügyi szolgáltatókat és autóipari vállalatokat, köztük a Chrysler és a General Motors autógyárat, is megsegítette.

A Fed októberben két hét alatt újabb 1 százalékponttal csökkentette az irányadó kamatot, immár 1,0 százalékra.

Indult a bevásárlás

2008. november és 2010. június között a Fed több mint 1300 milliárd dollár értékben vásárolt jelzálog-fedezetű értékpapírokat, banki hiteleket és kincstárjegyeket. Ez az első "mennyiségi lazítási" hullám, melyet a gazdaság stabilizálásának érdekében hajtott végre, azzal a szándékkal, hogy fellendítse a beruházási kedvet, és a pánik hatására biztonságos menedékbe vonult tőkét visszaterelje a gazdaságba.

2008. december 16 -án a Fed immár történelmi mélységbe, 0 és 0,25 százalék közé csökkentette az irányadó kamatsávot.

Barack Obama elnök a következő év februárjában aláírta a 800 milliárd dollár összértékű gazdaságélénkítő programot tartalmazó törvényt. Nyárra az Egyesült Államok gazdasága kilábalt a recesszióból, miután 4,3 százalékot zsugorodott az előző 18 hónap leforgása alatt. 2009. októberében 10 százalékon tetőzött az amerikai munkanélküliségi ráta.

Lazítás minden szinten

2010. novemberében elindult a mennyiségi lazítás második hulláma (QE2), a Fed 600 milliárd dollár értékben vásárolt kincstárjegyeket, hogy visszaterelje a tőkét a reálgazdaságba. A Fed 2012. szeptemberében elindította a QE3-at, ezúttal 40 milliárd dolláros havi keretösszeggel vásárolt államilag garantált kötvényeket, és kijelentette, hogy célja a kamatszint nulla százalék körüli tartása legalább 2015-ig. Decemberben a QE3 program keretösszegét havi 85 milliárd dollárra emelte a Fed.

Lassú kivezetés

2013. júniusban Ben Bernanke, a Fed elnöke kilátásba helyezte, hogy elkezdik kivezetni a mennyiségi lazítási programot, amennyiben a gazdaság tovább erősödik. A tőzsdéken drasztikusan esni kezdtek az árfolyamok.

Decemberben a Fed bejelentette a mennyiségi enyhítési program kivezetésének menetrendjét, miszerint januárban tízmilliárd dollárral csökkenti a keretösszeget, majd rendszeres időközökben ugyancsak további 10 milliárd dollárral kurtítja meg a rendelkezésre álló pénzt.

Janet Yellen

Új elnök, új politika

2014. februárjában első ízben került nő a Federal Reserve élére, Janet Yellen személyében új elnöke lett a Fednek. Októberben a Fed lezárta a QE3 programot, melynek keretében összesen 1800 milliárd dollár értékben vásárolt kötvényeket.

2015. december 16- án több mint 9 év óta először a Fed emelte az irányadó rátát, 25 bázisponttal 0,25 és 0,5 százalék közé. 2016. szeptemberére az alapkamat emelése melletti érvek megerősödtek, de a monetáris politikáért felelős bizottság úgy döntött, hogy vár még a kamatemeléssel, amíg a növekedés további jeleit nem látja a foglalkoztatottság és az infláció terén. A teljes foglalkoztatottság és a 2 százalékos infláció a cél. Ekkor a 17 bizottsági tagból 14 nyilatkozott úgy, hogy kamatemelést vár 2016 vége előtt.

Novemberre a harmadik negyedéves gazdasági növekedés éves szinten elérte a 3,2 százalékot, a munkanélküliségi ráta pedig kilenc éve nem látott szintre, 4,6 százalékra esett. Az élelmiszerek és energiahordozók nélkül számított maginfláció éves szinten 2,1 százalékon állt.

Ezt olvasta már?

Nem változtatott az irányadó dollárkamaton a Fed »