-->

Már Le Pent árazzák a piacok?

| forrás:
TF-információ
| olvasási idő: kb. 1 perc

A közelgő francia elnökválasztás fejleményei miatt nyugtalankodnak a befektetők világszerte. Mindenki amiatt aggódik, hogy az utolsó pillanatban nagy meglepetés éri a piacokat, ahogy azt az amerikai elnökválasztás finisében is láthattuk. Egy ilyen fejlemény populista politikust ültethet a világ ötödik legjelentősebb gazdasági hatalmának elnöki székébe. És Marine Le Pen éppen vezet a közvélemény kutatások szerint - tudtuk meg Christopher Dembiktől, a Saxo Bank elemzőjétől.

A „Le Pen hatás” már most is kézzelfogható

A befektetők egyre erősebben spekulálnak a francia államkötvényekkel. A francia államkötvények forgalma januárban robbanásszerűen megnövekedett, és elérte a 236,1 milliárd eurót, ami 40 százalékkal haladja meg az elmúlt év havi forgalmi átlagértékét. A tízéves francia államkötvényeknek a hasonló lejáratú német állampapírokhoz viszonyított kamatfelára továbbra is igen magas.

A francia országkockázati felár, a CDS szintje most lépte át a 70 bázispontot – január végén a CDS szintje még csak 40 bázispont körül mozgott. A francia gazdaságpolitikai bizonytalansági index rekordmagasságban áll, miközben az európai gazdaságpolitikai bizonytalansági index éppen jön lefelé a 2016-os csúcsról.

A CAC40 az év eleje óta alulteljesít az európai részvénypiacokhoz képestat. A kedvezően alakuló beszámolási időszak ellenére a francia index 0,3 százalékkal csökkent, miközben a DAX 1,9 százalékkal, a FTSE 100 pedig 2 százalékkal emelkedett.

 

Emelkedhetnek a kamatlábak

A külföldi befektetők legnagyobb félelme az, hogy a politikai kockázat miatt a kamatlábak emelkedésnek indulnak. 2007-ben Franciaország kamatterhei (az államháztartás második legjelentősebb kiadási tétele) a GDP 2,5 százalékára rúgott – ez a szám 2016-ra 1,7 százalékra mérséklődött a csökkenő kamatok eredményeképpen (még úgy is, hogy az eladósodottság mértéke jelentősen emelkedett).

Franciaország GDP-arányos kamatterhe alacsonyabb, mint a legtöbb európai országé (Egyesült Királyság, Olaszország, Spanyolország), de Németország hasonló mutatójánál nagyobb. Még abban az esetben is, ha a kamatlábak ugrásszerű növekedésnek indulnának, Franciaország kamatterhei várhatóan csökkenni fognak 2017-ben és 2018-ban (várhatóan a GDP 1,5 százaléka körül alakulnak majd), mivel lassan kifutnak a 2007-es pénzügyi válság kitörése után felvett hitelek.

Így kalkulátlhatunk

Feltételezve, hogy a tízéves francia államkötvények hozama 4 százalékon áll, az infláció 2 százalék körül alakul, a GDP növekedés üteme pedig 1 százalékos lesz, minden más tényező változatlansága mellett a kamatterhek csak a 2020-as évek elejére közelítik meg a 2012-es szinteket.

A „Le Pen hatás” (várhatóan átmeneti) vagy más külső tényező (mint például az infláció szintjének általános emelkedése) eredményeként kialakuló magasabb kamatszintek tehát minden bizonnyal nem lesznek jelentős hatással az államháztartás egyenlegére az elkövetkező elnöki mandátum időtartama alatt.

4IG 627 (1,13 ) AKKO Invest 430 (2,63 ) ALTEO 1160 (-1,69 ) APPENINN 302 (1,00 ) AutoWallis 101 (-0,20 ) BIF 274 (-0,36 ) DELTA 70 (5,56 ) Duna House 398 (2,05 ) EHEP 1860 (0,27 ) ENEFI 427 (2,64 ) FORRAS/OE 1150 (-4,17 ) FUTURAQUA 78 (-3,48 ) GSPARK 3830 (1,32 ) Gloster 3180 (0,32 ) KULCSSOFT 1920 (-0,52 ) MOL 2210 (2,22 ) MTELEKOM 406 (-0,73 ) Megakran 4 (-1,79 ) NORDTELEKOM 29 (1,42 ) NUTEX 27 (1,14 ) OPUS 242 (0,83 ) OTP 13360 (1,37 ) OTT1 171 (2,77 ) PANNERGY 808 (0,50 ) RABA 1255 (-1,18 ) RICHTER 8280 (-1,31 ) SET Group 78 (-0,64 ) SunDell 32000 (15,92 ) WABERERS 1700 (-1,16 ) ZWACK 16700 (0,91 )