-->

Meddő válságkezelés, adópénzek herdálása - szétesik az Unió?

| szerző: | olvasási idő: kb. 2 perc

Sokat remélnek a piaci szereplők a kétnapos EU-csúcstól, de azért a Messiás-várás közben is tovább tornyozzák a téteket, mind az euró short, mind az európai kötvények oldalán.

A csütörtök-pénteki EU csúcstalálkozóra lassan messiásként tekintenek a piaci szereplők, már csak idő kérdése, hogy az eszközárakban ez mikor testesül meg – mondta Kuti Ákos, az Equilor vezető elemzője, hozzátéve: a kiszivárgott tervezetek megegyeznek azzal, amit múlt héten a német lapok írtak. Szigorúbb és egyben az egész eurózónát lefedő költségvetés, a deficitcélokat nem teljesítők szankcionálása, közös eurókötvény kibocsátása és egyéb intézkedések szerepelnek az elképzelések között.

Véleménye szerint az irány jó, de továbbra is patthelyzetet érezhetünk az unióban: az olaszok, spanyolok, görögök továbbra is zsarolással operálnak, a németek pedig már egy euró cent támogatásért is teljes beleszólást kérnek az országok működésébe. Márpedig a helyzetet rendezni kell – folytatta -, hiszen az államadósságok kérdése összefonódott a bankszektor problémáival, a kettőt csak együttesen lehet kezelni, a fentiek implementálása legalább rövidtávon orvosolná a problémákat.

Shortosok és kötvényesek játszmája

A felfokozott piaci várakozást jelzi, hogy a befektetők is két táborra szakadtak az európai válságkezelés megítélését illetően. Az egyik markáns véleményt az eurót év eleje óta shortoló Soros György tőzsdeguru artikulálta, a másikat pedig az európai perifériás kötvényekből, s a magyar állampapírokból is komoly tételekkel rendelkező Templeton stratégája, Michael Hasenstab képviseli. Természetesen mindkét oldal pozícióból nyilatkozott, annak megfelelően, hogy mire tett tétet. Soros, aki az összeomláson keresne sokat, a múlt héten magyarul is megjelent elemzésében lesújtó véleményt fogalmazott meg az Európai Központi Bank válságkezelő lépéseiről, továbbá az európai centrum és periféria végzetes széttagolódását vizionálta. Hasenstab, aki ugye bespájzolt a kontinentális államkötvényekből, szintén érthető okokból, optimistán nyilatkozott az európai kilátásokról, hiszen a Templeton akkor járna jól, ha egyben marad az eurózóna.

Kibicnek semmi sem drága

Jó kérdés, hogy vajon milyen érdeke fűződik a hitelminősítőknek ahhoz, hogy újabb és újabb rossz osztályzatokkal sokkolják az egyébként is nehéz helyzetben lévő bankszektort. A Moody’s már a múlt héten sem aprózta el a dolgot, több ország 13 pénzintézetének minősítését vágta vissza 1-3 fokozattal. Tegnap délután pedig a spanyol bankok kerültek terítékre: 28 hispán bank adósbesorolását 1-4 fokozattal csökkentette a hitelminősítő. Elsősorban Spanyolország szuverén hitelképességének csökkenésével indokolva a lépést. Emlékezhetünk, hogy két héttel ezelőtt az ország osztályzatát csökkentette 3 fokozattal, a befektetési kategória legalsó sávjába „Baa3” szintre a Moody’s. Elemzők szerint ennek most pszichológiai okai is lehetnek, amennyiben a válság kitörése óta rengeteg bírálat érte a minősítőket, hogy nem léptek időben, s ezzel elfedték a valós problémákat. Nos, mostanában inkább elébe mennek a dolgoknak, s minősítéseikkel szinte gerjesztik a válságot. Akárhogy is van, annyi bizonyos, hogy ezzel muníciót szolgáltatnak az európai politikusoknak, akik igyekeznek mindent baj okaként a hitelminősítőket feltüntetni. Mintha nem maguk az eladósodott államok és az őket hitelezők építették volna az adóssághegyeket, hanem a Fitch, a Moody’s és a Standard and Poor’s.

Az olasz bankok is bajban vannak

A spanyol bankok leminősítése nem lephette meg igazán a piacokat, annál is kevésbé, mert Spanyolország tegnap hivatalosan is kérte az európai mentőcsomagot bankjai számára. A várhatóan 100 milliárd eurós csomag bőven fedezi a kedvezőtlen esetben is 62 milliárdra rúgó banki tőkeszükségletet. A válsághelyzet kiélezettségét talán az mutatja jobban, hogy az olasz bankszövetség feje arra kérte az EKB-t, folytassa a másodpiaci kötvényvásárlásokat, és biztosítsa a piaci likviditást. A piac számára ez nem jó hír – nem hiába estek 5-9 százalék között a bankpapírok -, hiszen arra utal, hogy ismét nehézségekkel küzd az olasz állampapírpiac. Az olasz 10 éves hozam egyelőre 6 százalék alatt maradt, de 20 bázispontot emelkedett az elmúlt pár napban. Az Equilor elemzői szerint az EKB egy nagyobb beleadás esetén ismét szó nélkül be fog lépni az olasz (és spanyol) kötvénypiacra, hogy segítse a bajba jutott bankokat.

Vajon utat mutat-e a csúcs?

A befektetők felfokozottsága és a hitelminősítők bosszantó osztályzatai sem változtatnak azon a tényen, hogy a bankmentés címén kibontakozó pénzügyi lazítás semmit sem old meg az európai adósságválságból, csupán a hangulatot javítja, de azt is csak rövidtávon. A görög adósságleírás és a téli félezer milliárd eurós kötvénypiaci élénkítés után most a spanyol bankmentés 100 milliárd eurója is csak az évek óta tartó meddő válságkezelés folytatódását, s az adópénzek herdálását jelenti. Továbbra sem rajzolódik ki világos koncepció, hogy milyen legyen az eurózónán belül a hitelező Észak és az adós Dél jövőbeni viszonya, de legalább ilyen homályos a közös pénzt használó Nyugat, s az attól egyre távolodó Kelet szerepe. És az sem világos, hogy most összetart, vagy inkább széthúz a közös Európa, melynek vezetői nem mutogathatnak az idők végezetéig a spekulánsokra és a hitelminősítőkre.

4IG 631 (-0,47 ) AKKO Invest 393 (0,77 ) ALTEO 900 (0,67 ) BIF 243 (-2,41 ) CIGPANNONIA 370 (2,21 ) DELTA 77 (-1,53 ) Duna House 324 (2,53 ) EHEP 1490 (1,71 ) GSPARK 3450 (0,29 ) Gloster 2905 (-2,97 ) MASTERPLAST 1230 (-2,77 ) MOL 2028 (0,80 ) MTELEKOM 374 (0,13 ) NORDTELEKOM 24 (0,43 ) NUTEX 24 (-1,05 ) OPUS 219 (0,92 ) ORMESTER 1570 (-0,63 ) OTP 11730 (-0,51 ) RICHTER 7000 (-0,28 ) WABERERS 1080 (1,41 )