Mennyi ideje van még az EKB-nak?

| forrás:
TF-információ
| olvasási idő: kb. 2 perc

Az EKB-nak véget kellene vetnie annak a példa nélküli monetáris politikájának, amely az irányadó kamatlábakat és a rövid futamidejű államkötvény-hozamokat már több mint öt éve nulla közeli szinten tartja - véli Michael Boye, a Saxo Bank elemzője.

Nincs egyetértés az EKB-n belül

Az EKB következő kamatdöntő ülése június 8-án lesz – a legfrissebb banki pletykák arra utalnak, hogy az EKB nem fogja elsietni a javuló gazdasági mutatókra adott reakciót. Nem titok, hogy az elmúlt években az EKB döntéshozói messze nem voltak teljes egyetértésben a monetáris politika meghatározása során – különösen a német központi bankosok hangoztatták a laza monetáris politikával szembeni ellenérzéseiket.

Eddig azonban úgy tűnik, hogy sem a javuló makrogazdasági adatok, sem pedig a németek kritikái nem voltak különösebb hatással Draghira, aki változatlanul kitart az inflációs várakozásai mellett.

Ebben a tárgyban a héten Draghi ismét megerősítette azt, hogy az EKB „továbbra is meg van győződve arról, hogy a rendkívüli mértékű monetáris támogatás, beleértve a jövőre vonatkozó iránymutatásokat és kitekintéseket is, változatlanul szükséges” – ezzel együtt a héten publikált német inflációs számok is egyértelműen elmaradtak a várakozásoktól.

Csak szépen, lassan

A központi bank, ha lép is valamit, azt óvatosan és fokozatosan teszi. Az első lépés minden bizonnyal a jövőre vonatkozó iránymutatások és kitekintések hangvételének változtatása lesz, illetve változni fog a kockázatok értékelésének és egyensúlyának nyelvezete is annak érdekében, hogy figyelmeztesse a piacot az esetleges szigorításra.

A következő lépés a kötvényvásárlási program további szűkítése lehet. Április eleje óta az EKB „mindössze” havi 60 milliárd euró összegben vásárolt kötvényeket a piacon – az eredeti cél havi 80 milliárd euró volt. A program a tervek szerint idén decemberben a végéhez ér, de elképzelhető, hogy a havi összegek fokozatos csökkentésével párhuzamosan a program időtartamát is meg fogják hosszabbítani.

Előbb-utóbb...

Végül, de nem utolsósorban, el fog jönni az irányadó kamatlábak emelésének ideje. Az még nyitott kérdés, hogy ezt a lépést még az eszközvásárlási program élettartama alatt meg lehet-e lépni. A Fed például addig nem nyúlt a kamatlábakhoz, ameddig a mennyiségi lazítás program minden eleme ki nem futott – ugyanakkor a Fed sosem merészkedett a negatív kamatlábak mezejére, a negatív európai betéti kamatok pedig már most a bankok és a befektetők kritikáinak célkeresztjében vannak.

Ha már az amerikai példa mellett maradunk, akkor a pénzügyi válsággal kapcsolatos felelősség jó részét utólag a Greenspan vezette Fed halogató monetáris politikájára hárítják, amely azzal, hogy a kamatlábakat túl hosszú ideig tartotta irreálisan alacsony szinteken, hozzájárult a hitelpiaci buborék kialakulásához.

Valószínű, hogy ezt ennyire közvetlen formában sohasem fogjuk a jelenlegi monetáris tanácstagok szájából hallani, de joggal feltételezhetjük, hogy ez a fajta mögöttes megfontolás erősen rányomta a bélyegét a Fed jelenlegi gondolkodásmódjára, és hozzájárult az elmúlt évek határozottabb kamatemelési politikájához.

Kibocsátók a honi börzén

A Budapesti Értéktőzsdén a következő vállalatok szerepelnek.

Tanulj, hogy ületelhess!

A frankfurti tőzsdét 1585-ben alapították az árfolyamok rögzítésére.

Kanada legnagyobb börzéje, a torontói tőzsde (TSX) 1852-ben alakult.

Ezt olvasta már?

Elérte kijelölt célszintjét a MOL »