Ne a frank miatt főjön a fejünk!

| szerző: | olvasási idő: kb. 1 perc

Valójában, mind az államadósság, mind a költségvetés szempontjából az eurózóna élénkülése a kulcskérdés.

A devizapiacokat szinte maga alá temette a múlt heti svájci lavina. A forint is megrendítő ütést kapott, még mindig nem tért magához a magyar deviza. Vajon milyen hatással lehet az államadósságra és költségvetésre a svájci jegybankárok lépése?

0,05 százalékkal nőtt az államadósság

Most csak egyetlen svájci frank alapú államkötvény van a piacon, jövő májusban jár le, s a névértéke 200 millió CHF – mondta Kuti Ákos, az Equilor vezető elemzője. Hozzátéve: a 60 forintos árfolyamgyengüléssel számolva jelenleg 12 milliárd forint a „bukó”, ami a körülbelül 24 ezer milliárd forintnyi magyar államadósság 0,05 százaléka. Vagyis ennyi a múlt csütörtöki svájci jegybanki lépés közvetlen hatása a magyar államadósságra.

Kulcskérdés az eurózóna dinamikája

A magyar államadósságon belül a válság előtt 25-30 százalékos volt a devizaadósság aránya, ami az IMF-hitel idején 50 százalék közelébe kúszott, jelenleg közel 40 százalékos – mondta Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője. Ami szerinte, nemzetközi összehasonlításban nem kiugró. És az állomány döntően euróban denominált, illetve a dollárkötvényeket is azonnal euróba swappolják.

Valójában, mind az államadósság, mind a költségvetés szempontjából az eurózóna élénkülése a kulcskérdés – folytatta Török Zoltán (Raiffeisen). A múlt heti svájci sztori ennek csupán a mellékszála, hiszen a jegybankárok egy jövőbeni EKB döntés várható következményeit próbálták megelőzni. Más szóval, a magyar államadósságra és a költségvetésre nézve az eurózóna dinamizálódásának késlekedése vagy elmaradása jelent kockázatot.

Csak pénteken kapcsolt a piac

Az állampapírpiacon múlt csütörtökön volt ugyan egy megingás – emlékeztetett Kuti Ákos (Equilor). Ám már másnap történelmi mélypontra zuhantak a hozamok. Tulajdonképpen a svájci döntést követő hirtelen hozamugrás azzal magyarázható, hogy akkor még az volt az elemzők fejében, hogy a magyar lakosság svájci frank alapú devizahitel kitettsége jelentős. Péntekre azonban kapcsolt az állampapírpiac.

Keleti kockázat

Keletről is nőtt a forinteszközök fenyegetettsége, ugyanis az olajárzuhanásra és a rubel leértékelődésére válaszul a Moody's leminősítette Oroszországot, amely már csak egy lépésre van a "bóvli” besorolástól. Kuti Ákos (Equilor) szerint a "bóvli” kategóriába való sorolás csupán idő kérdése, a hitelminősítő pusztán azért nem lépte meg az azonnali befektetésre nem ajánlott kategóriába való leminősítést, hogy időt adjon a pénzpiacoknak a felkészülésre, elkerülve a befektetői pánikot. Azt is észre kell venni, hogy a lépés nem afféle „derült égből a villámcsapás” volt. Mert ezt a kockázatot már jó ideje árazza a piac.

Ezt olvasta már?

Elég népszerű a Magyar Állampapír Plusz »