Nem piszkálta meg az alapkamatot a brit jegybank

| forrás:
mti
| olvasási idő: kb. 2 perc

A korábbi piaci és elemzői várakozásokkal ellentétben nem hajtott végre újabb kamatemelést májusi kamatdöntő ülésén a Bank of England monetáris tanácsa.

Megosztott volt a tanács

A csütörtöki bejelentés szerint így változatlanul 0,50 százalék a brit jegybank irányadó kamata. A monetáris testület azonban megosztott volt: a kilenc tag közül heten szavaztak kamattartásra - köztük Mark Carney, a Bank of England kormányzója -, a tanács két, szigorításra hajló alapállásáról közismert tagja, Ian McCafferty és Michael Saunders ugyanakkor kamatemelésre voksolt.

Tanulj a tőzsdén kereskedni 21 nap alatt! Kérd az INGYENES videóidat még ma! (A kereskedés kockázatos.) (x)

A Bank of England tavaly novemberben, tíz év után először emelte alapkamatát, 0,25 százalékponttal a továbbra is érvényes 0,50 százalékra. A piaci szereplők és az elemzői közösség tagjai az elmúlt hónapokban gyakorlatilag biztosra vették, hogy a Bank of England májusban újból kamatemelést jelent be, de az utóbbi hetek váratlanul gyenge brit gazdasági aktivitási adatai után ez a várakozás szinte eltűnt az előrejelzésekből és a piaci árazásokból.

Mered lassulás zajlik

A brit statisztikai hivatal (ONS) április végén ismertetett előzetes becslése szerint a brit hazai össztermék (GDP) negyedéves összevetésben mindössze 0,1 százalékkal nőtt 2018 első negyedében. Ez meredek lassulás, a tavalyi negyedik negyedévben ugyanis még 0,4 százalékos negyedéves növekedést mértek a brit gazdaságban.

A Bank of England a kamatdöntés csütörtöki bejelentésével egy időben kiadott új inflációs jelentésében maga is kiemelte, hogy a brit gazdaság idei első negyedévi növekedése 0,3 százalékponttal elmaradt az előző inflációs jelentésben valószínűsített ütemtől. A brit jegybank monetáris tanácsa az új inflációs jelentésben közölte, hogy az idei év egészére szóló GDP-növekedési előrejelzését 1,8 százalékról 1,4 százalékra csökkentette.

Mark Carney az inflációs jelentést ismertető csütörtöki sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy a brit gazdaság növekedési kilátásaira továbbra is árnyékot vetnek a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszerével kapcsolatos bizonytalanságok. A jegybanki kormányzó a bizonytalansági tényezőkről szólva kiemelte, hogy még mindig nincs döntés az Európai Unióval folytatott kétoldalú kereskedelem jövőbeni szabályozásáról.

A további szigorítás lehet a megoldás

A kamatdöntésről csütörtökön kiadott jegyzőkönyvben szerepel az a prognózis is, hogy a teljes kosárra számolt tizenkét havi brit infláció - amely márciusban 2,5 százalék volt - kétévi időtávlatban visszatér a Bank of England számára előírt 2 százalékos felső tűrési határra.

A kommüniké szerint mindazonáltal a monetáris tanács kollektív megítélése az, hogy ha a brit gazdaság jórészt az új inflációs jelentésben valószínűsített pályát követi, akkor a monetáris politika további szigorítása a megfelelő eszköz annak elérésére, hogy az infláció tartósan visszatérhessen a célszintre. A monetáris tanács közleménye hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a tagok többsége most nem látta szükségesnek a kamatemelést, és a testület mindegyik tagja egyetért abban, hogy az alapkamat a jövőben is várhatóan csak fokozatosan és korlátozott mértékben emelkedik.

Több kamatemelés is jöhet

Paul Hollingsworth, az egyik legnagyobb londoni székhelyű globális pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics brit gazdasági elemzésekkel foglalkozó vezető közgazdásza a csütörtökön ismertetett kamatdöntést és az inflációs jelentésben foglaltakat értékelő gyorselemzésében mindazonáltal közölte: ha megvalósul a cég azon előrejelzése, hogy a reálbérek növekedése nyomán a brit gazdaság növekedési teljesítménye az év későbbi szakaszában meghaladja a várakozásokat, akkor a monetáris tanácsnak több kamatemelésre nyílik módja, mint amennyit a piac vár.

A Capital Economics jelenlegi várakozása az, hogy a Bank of England az idén kétszer, augusztusban és novemberben emeli alapkamatát, és a jegybanki kamat 2019 végéig 1,50 százalékra, 2020 végéig 1,75 százalékra emelkedik.

Ezt olvasta már?

Nem lesz egyszerű a helyzet a Brexit után »

4IG 678 (1,19 ) ALTEO 878 (-0,23 ) APPENINN 359 (0,70 ) AutoWallis 101 (-0,98 ) BIF 312 (-0,64 ) CIGPANNONIA 186 (-1,28 ) EHEP 8850 (0,57 ) ENEFI 377 (4,72 ) ESTMEDIA 134 (0,60 ) FUTURAQUA 109 (-2,68 ) GSPARK 5100 (1,19 ) KULCSSOFT 2820 (-8,44 ) MASTERPLAST 762 (-0,26 ) MOL 2748 (1,78 ) MTELEKOM 461 (0,66 ) NORDTELEKOM 52 (0,98 ) NUTEX 45 (-3,02 ) OPUS 279 (-2,52 ) OTP 14550 (1,61 ) OTT1 237 (-1,25 ) RABA 1150 (0,88 ) RICHTER 6695 (-0,07 ) SET Group 97 (9,63 ) TAKAREK 526 (1,15 ) WABERERS 1085 (-1,81 )