-->

Tovább halad a jegybank a kijelölt úton

| forrás:
mti
| olvasási idő: kb. 2 perc

A laza monetáris kondíciók hosszabb távú tartására vonatkozó iránymutatás nem változott, bár a piac által árazott hozamgörbe felfelé mozdult el - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa kedden közleményben a jegybank honlapján.

Ingadozó nemzetközi piac

A testület kiemelte: az előző kamatdöntés óta eltelt időszakban a nemzetközi pénzügyi piaci hangulat erősen ingadozott, a dollár érdemben felértékelődött, az Egyesült Államok hosszú hozamai emelkedtek.

Ennek hatására romlott a feltörekvő piaci kockázatvállalási hajlandóság, ami hatással volt a kelet-közép-európai régió piaci folyamataira is - tették hozzá.

Tanulj a tőzsdén kereskedni 21 nap alatt! Kérd az INGYENES videóidat még ma! (A kereskedés kockázatos.) (x)

A változékony pénzügyi piaci környezetben a magyar gazdaságot továbbra is stabil fundamentumok jellemzik, a külső adósság jelentősen csökkent, a finanszírozási képesség továbbra is magas - közölték.

Laza kondíciókkal a cél felé

A monetáris tanács ismét megerősítette, hogy az inflációs cél fenntartható eléréséhez az alapkamat, valamint a laza rövid és hosszú oldali monetáris kondíciók tartós fenntartása szükséges. A grémium szerint az inflációs cél fenntartható elérése 2019 közepére várható.

A testület kedden - az elemzői várakozásoknak megfelelően - nem változtatott a jegybanki alapkamat 0,9 százalékos szintjén, és a kamatfolyosón sem. A jegybanki alapkamat mértéke 2016. május 25. óta nem változott.

A monetáris tanács rögzítette: a tényleges kiszorítás mennyiségének olyan mértékűnek kell lennie, amely biztosítja a kialakult laza monetáris kondíciók tartós fenntartását. A testület márciusban a második negyedévre megcélzott átlagos kiszorítandó likviditás mértékét legalább 400-600 milliárd forintban határozta meg.

Maradt a mennyiségi korlát

A közleményből kiderül, a három hónapos betétállomány 75 milliárd forintos mennyiségi korlátját az MNB fenntartotta, a finomhangoló forintlikviditást nyújtó devizaswap-állományát pedig növelte.

Annak érdekében, hogy a laza monetáris kondíciók a hozamgörbének nemcsak a rövid, hanem hosszabb szakaszán is érvényesüljenek, a jegybank mind a jelzáloglevél-vásárlásokat, mind a monetáris politikai célú kamatcsereeszközt programszerűen, folyamatosan és hosszú ideig kívánja működtetni - szögezte le az MNB.

A monetáris tanács sikeresnek ítéli továbbra is a jelzáloglevél-vásárlási programot, amelynek keretében május közepéig az MNB 150 milliárd forintot meghaladó mértékben vásárolt jelzálogleveleket.

Mi lesz az inflációval?

A jegybank a bérek oldaláról érdemi inflációs hatást továbbra sem azonosított. A fogyasztóiár-index a következő hónapokban is a toleranciasáv alsó felében alakulhat - állapították meg, utalva arra, hogy középtávon az élénk belső kereslet és a bérköltségek emelkedése a maginfláció emelkedésének irányába hatnak.

Az MNB szerint az árszínvonal emelkedését a mérsékelt külső infláció és a historikusan alacsony szinten stabilizálódó inflációs várakozások mellett a fokozatos munkáltatóijárulék-mérséklések, illetve az idei áfakulcs-csökkentések is lassítják.

Az MNB újra leszögezte: a gazdasági növekedésben továbbra is markáns szerepe lesz a belső kereslet általános erősödésének, de a jegybank és a kormány programjai is nagyban hozzájárulnak a növekedéshez.

Hogy látják az elemzők?

Az elemzők véleménye eltér a monetáris politika további irányairól, ez derül ki azokból a kommentárokból, amelyeket a kamatdöntés után küldtek.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője úgy ítélte meg: mivel a jegybank legutóbbi előrejelzése szerint 2019 közepétől tartósan elérhető a 3 százalékos inflációs cél, ezért a monetáris tanács megítélése szerint a laza monetáris kondíciók tartós fenntartása szükséges.

Kiemelte: így a monetáris kondíciók szigorítására nem számítanak a jövő év közepéig, akkor is először a nem-konvencionális eszközök visszavonására kerülhet sor, majd azt követheti az alapkamat lassú, fokozatos emelése, amely azonban 2020 közepéig változatlan maradhat.

Rámutatott: a Magyar Nemzeti Banknak egyelőre nem adhat okot aggodalomra a feltehetően átmeneti forintgyengülés. A forint gyengülése, párhuzamosan az olajárak emelkedésével, támogathatja a jegybankot az inflációs cél elérésében - fejtette ki.

Németh Dávid, a K&H Bank Zrt. vezető makrogazdasági elemzője a kamatdöntés után küldött kommentárjában kiemeli: ha tartóssá válik a kockázatkerülés a nemzetközi piacokon, akkor a jelenleginél szigorúbb irányba tehet lépéseket a jegybank.

Németh Dávid úgy vélte: bár a mostani forintgyengülésnek nemzetközi okai vannak, figyelembe kell venni, hogy a forintnak ma már gyengébbek azok a támaszai - így például a folyó fizetési mérlegben felhalmozódó többlet mérséklődik, miközben az infláció gyorsul -, amelyek a korábbi években stabilan tartották vagy az erősödés irányába terelték az árfolyamot.