-->

Túlárazottak a magyar államkötvények

| szerző: | olvasási idő: kb. 1 perc

Vajon mikor éri el a túlárazottság azt a kritikus pontot, amikor a külföldi befektetők már nem látnak értéket a magyar kötvényekben?

Közel rekord alacsony szintre kerültek a magyar hozamszintek. Miközben visszaesett a globális kockázatvállalási hajlandóság, a fejlett piacokon folyamatos hozamcsökkenést tapasztalhattunk az elmúlt években. Ezzel párhuzamosan a magyar jegybank több hullámban vágta az alapkamatot.

Elolvadt a magyar előny

Az MNB egyik célja, hogy a bankokat a hosszabb futamidejű állampapírok felé terelje, a másik hogy a rövid kéthetes betétből kiszorítsa azokat – véli Pechl Ferenc, az Equilor Befektetési Zrt. kötvénykereskedője. Hozzátéve: amíg a jegybanki alapkamat a három évvel ezelőtti 7 százalékról a jelenlegi 1,35 százalékra zsugorodott, addig a tízéves magyar államkötvények hozama 9 százalékról 3,6 százalékra süllyedt.

Bár a mostani hazai hozamszint, összehasonlítva a hasonló futamidejű német államkötvény hozamával, még mindig komoly előnyt biztosít, de észre kell venni, hogy jelentősen mérséklődött az a hozamelőny, amit egy külföldi befektető elvár egy magyar eszköz tartásáért cserébe. Jelenleg a német államkötvények hozamai a hét éves futamidőig negatív hozamot mutatnak, szemben a tízéves magyar 3,6 százalékkal. Hasonló inflációs értékeket figyelembe véve ez a különbség magyarázhatja a mai napig fennálló érdeklődést a magyar kötvények iránt.

Zárul a hozamolló

Érdemes egy pillantást vetni a grafikonra, mely azt mutatja, hogy miként alakult az utóbbi három évben a hozamkülönbség a német és a magyar tízéves hozamok között. Jól látható, hogy ezen érték maximuma 616,29 pont is volt, míg az átlagos érték 364,86 bázispont, Jelenleg 309,78 pont az érték, vagyis a magyar kötvények túlárazottak ezen a horizonton.

Közel a kritikus pont

Kérdés, hogy mikor éri el a túlárazottság azt a kritikus pontot, amikor a külföldi befektetők már nem látnak értéket a magyar kötvényekben, vagyis nem veszik meg azokat, nehéz helyzetbe sodorva a magyar államadósság folyamatos finanszírozását.

Nyilván az MNB is érzékeli ezt a veszélyt. Egyre inkább úgy tűnik, nem is akarják a külföldiek számára vonzóvá tenni a forinteszközöket. E helyett a belső finanszírozást erőltetik. Egyelőre a lakosság számára nincs is alternatívája az államkötvényeknek, nem véletlenül sikeresek a bónusz és prémium állampapírok. Más kérdés, hogy az extra hozamok költsége előbb-utóbb lecsapódik valahol. A hazai intézményi befektetőket pedig az önfinanszírozási programmal tolják a magyar állampapírpiacra.