Veres: a szakma nem kritizálta az IMF-megállapodást

| forrás:
mti
| olvasási idő: kb. 1 perc

Szakmai körökből azóta sem kapott kritikát a 2008-as IMF-megállapodást, a kritikai megjegyzések a politikai körökből érkeztek - fejtette ki Veres János szocialista képviselő, a 2008-as IMF/EU hitelmegállapodás aláírásakor hivatalban lévő pénzügyminiszter szerdán egy bizottsági meghallgatáson.

A volt pénzügyminiszter a parlament gazdasági bizottságában kiemelte: 2008 őszén az akkori megállapodást a korabeli gazdasági körülmények, az állam finanszírozási gondjai mellett az ország iránti bizalom helyreállítása, illetve a forint elleni spekuláció megállítása indokolták.

Úgy vélte: nem megalapozott az Állami Számvevőszék (ÁSZ) megállapítása, miszerint az akkori IMF-hitel első részletének gyors lehívását nem indokolta az államadósság-kezelés igénye. Azt mondta: ha az ÁSZ munkatársai figyelembe vették volna az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) akkori vezetőjének véleményét, reálisabb képet alakítottak volna ki az akkori hitelmegállapodásról.

A 2008-as IMF-hitelcsomagra - 20 milliárd euró - elsősorban nem adósságkezelési célból volt szükség, az adósságkezelő akkor is és most is hosszabb időszakra érvényes tartalékkal rendelkezett - fejtette ki Borbély László András, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgató-helyettese a gazdasági bizottság ülésén.

A szakember a bizottság "2008-as IMF-megállapodás és körülményei" című napirendi pontjának meghívott előadójaként emlékeztetett: a hitelpiaci válság Európát március elején érte el, aminek hatására a kibocsátási tervet módosítani kellett. Egyrészt a forintkötvény értékesítést csökkentette, másrészt növelte a kincstárjegy- és a devizakibocsátást, s ezzel működött a rendszer - fogalmazott Borbély. Elmondta: sajnálatos módon akkor - mivel új helyzet volt -, más piaci megítélése volt annak, ha valaki az Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) fordult. Kifejtette: akkor azt gondolták a piaci szereplők, hogy pénzügyi gondok vannak, így a hitelminősítők rontottak Magyarország kilátásain, a befektetési bankok már nem vásároltak állampapírokat, s voltak olyanok is, akik elkezdtek állampapírt értékesíteni.

4IG 606 (-0,33 ) AKKO Invest 429 (1,06 ) ALTEO 780 (5,41 ) ANY 1180 (0,85 ) APPENINN 350 (6,54 ) AutoWallis 85 (-0,24 ) BIF 242 (3,86 ) CIGPANNONIA 294 (1,03 ) DELTA 81 (0,62 ) Duna House 318 (2,58 ) EHEP 1700 (-1,16 ) ENEFI 296 (0,34 ) FORRAS/OE 1140 (7,55 ) FUTURAQUA 63 (5,20 ) GSPARK 3250 (2,20 ) Gloster 2740 (4,26 ) KULCSSOFT 1550 (1,97 ) MASTERPLAST 722 (-1,10 ) MOL 1653 (-0,66 ) MTELEKOM 367 (0,14 ) Megakran 4 (-2,28 ) NORDTELEKOM 24 (1,67 ) NUTEX 22 (0,68 ) OPUS 246 (8,37 ) OTP 9310 (-1,38 ) OTT1 175 (1,04 ) RABA 792 (-1,00 ) RICHTER 6510 (-3,84 ) TAKAREK 435 (-2,47 ) WABERERS 1120 (0,45 )