Az elemzők nem várnak idén meglepetést a jegybanktól

| forrás:
TF-információ
| olvasási idő: kb. 3 perc

Az MNB a vártnak megfelelően nem módosított sem az irányadó alapkamaton, amely most 0,9 százalékon áll, sem a jelenleg érvényben lévő nem konvencionális monetáris keretrendszeren. Már az MNB januári kamatdöntő ülésének jegyzőkönyvéből is az volt kiolvasható, hogy a Monetáris Tanács tagjai szoros figyelemmel követik a külső folyamatokat, de a jegybank megítélése szerint egyelőre nincs szükség a keretrendszer módosítására - olvasható az Equilor közleményében.

Van még játéktér

A külföldi hozamkörnyezetet tekintve az MNB számára van még játéktér, hisz az Európai Központi Bank legutóbbi kamatdöntő üléséről kiadott jegyzőkönyv szerint a döntéshozók úgy gondolják, hogy egyelőre korai lenne változtatni a kommunikáción. 

Az európai eszközvásárlási program szeptember végéig van érvényben, havi 30 milliárd eurós keretösszeggel. Az általános piaci várakozás alapján októbertől kivezethetik a programot, de ezt követően hosszú ideig 0 százalék maradna az alapkamat.

Ezzel szemben a Fed várhatóan március 21-i ülésén kamatot emel. A február eleji ülés után megjelent közleményben az amerikai döntéshozók utalnak az infláció várható emelkedésére. A munkaerőpiaci folyamatok továbbra is kedvezőek, folytatódhat a pozitív trend, ugyanakkor a gazdasági növekedés üteme továbbra is mérsékelt.

Érezhető bizonytalanság

Nem világos még, hogy az idei évben összesen 2-3 vagy 4 ilyen lépés várható, az ezzel kapcsolatos bizonytalanság a magyar jegybank kommunikációjában is érezhető.

Jelenleg véleményünk szerint a jegybanki politikában nem csak az inflációs várakozások alacsony szintjének fenntartása a cél, hanem az MNB a külső hozamkörnyezet változása miatti magyar kötvénypiaci mozgásokat is figyelemmel kíséri és szükség esetén újabb nem konvencionális eszközökkel be is avatkozhat - írta az Equilor.

Bár az elmondások szerint az új monetáris politikai eszközökkel a hazai hosszú hozamok nemzetközi hozamokhoz viszonyított relatív pozícióját kívánja befolyásolni a Monetáris Tanács, a jegybanki szakértők is elismerték, hogy "a jegybanki kommunikáció és a bejelentett lépések összességében hatékonyan járultak hozzá a hazai hosszú kötvényfelárak csökkenéséhez".

Forrás: Bloomberg, Equilor 

A márciusi ülésre tartogathatja tehát a muníciót a jegybank, nem csak a külföldi események miatt, hanem azért is, mivel az akkor megjelenő Inflációs Jelentés új jegybanki előrejelzései világosabb képet festhetnek 2018-ról.

Mérsékelt várakozások

Az inflációs várakozások világszerte mérsékeltek, ez – az importált infláció – az egyik legfontosabb tényező, amelyet egyelőre kiegyensúlyoz az olajár emelkedéséből származó hatás.

A belső folyamatokat illetően 2017-ben Magyarországon a maginfláció az MNB előrejelzésnél alacsonyabban alakult, jól látható, hogy a feszes munkaerőpiaci helyzet és a magasabb bérek sem emelték a szolgáltatószektor, sem a tartós fogyasztási cikkek árait.

2018 nagy kérdése, hogy ez a helyzet megváltozik-e, ekkor a vártnál korábban is elérhetjük az árstabilitásnak megfelelő, MNB által kitűzött 3 százalékos értéket.

Forrás: Bloomberg, Equilor 

Mit hoz a tavasz?

A márciusi ülésen valószínűleg már a januárban bevezett intézkedések első hatásait is értékeli a jegybank.

Ez az időhorizont már elég hosszúnak bizonyulhat ahhoz, hogy az első kilengésektől eltekintve látszódjon, milyen hosszabb távú hatást lehet elérni a hosszabb lejáratú hozamok esetében, illetve hogy a hozamgörbe alakja hogyan módosul a feltétel nélküli kamatcsere-eszköz hatására.

A hozamgörbe meredekségének csökkentése az MNB céljai szerint elősegíti az éven túl rögzített kamatozású hitelek arányának növekedését, hozzájárulva a pénzügyi stabilitás javulásához.

Amíg a forint árfolyama stabilan alakul, az MNB által januárban felvázolt új monetáris pálya, "bebetonozott alapkamattal", laposan tartott hozamgörbével és csökkenő devizatartalékokkal lehetőséget teremt a gyakorlati átállásra az aktív oldalra, annak adminisztratív bejelentése nélkül is.

Forintgyengítő taktika

Az MNB jelenlegi monetáris politikája alapvetően forintgyengítő, de a stabil fundamentumok (folyó fizetési és külkereskedelmi többlet, csökkenő adósságpálya, javuló hitelminősítői megítélés) ellensúlyozzák a hatást.

Emiatt hosszabb távon továbbra sem várunk érdemi elmozdulást, az év egészében a 303-318-as sávban mozoghat a jegyzés, majd részben a változó európai monetáris politikának köszönhetően, az év második felében gyengülhet nagyobb mértékben a forint, melynek során akár a 320-as szint megérintése is elképzelhető - olvasható az elemzésben.

A rövid távú technikai kép továbbra is érdekes, hiszen a januári kamatdöntő ülés óta tovább gyengült a forint az euróval szemben. A 312,5 forintnál húzódó ellenállás szignifikáns áttörésével belátható közelségbe került a legutóbb tavaly decemberben látott 315 forintos szint.

Ennek ellenére némi megtorpanás jöhet az emelkedésben, mivel a technikai indikátorok közül az RSI a forint túladottságát jelzi, ez pedig kisebb korrekció mellett szól. Ez esetben a korábban ellenállásként szolgáló 312,5 forint jelenthet támaszt, majd új lendületet véve ismét célba vehetné a deviza a 315 forint közeli szinteket.

Forrás: Equilor Trader, Equilor Elemzés

Maradhatnak a laza kondíciók

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője úgy vélte, hogy a monetáris kondíciók szigorítására a jövő év elejéig nem valószínű, akkor is először a nem konvencionális eszközök visszavonása következhet, majd az alapkamat lassú, fokozatos emelése legfeljebb 2020 elejétől.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője úgy vélte, hogy a nemzetközi fejlemények és az infláció gyorsulása miatt a mostaninál semlegesebb monetáris feltételek jöhetnek a magyar piacon. Szerinte azonban a jegybank már az idén lépéseket tehet a kevésbé laza feltételek irányába, de ez nem kamatemelést jelent majd, hanem a nem konvencionális eszközök visszafogását.

Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint sem változik idén a jegybanki alapkamat, és a bankközi kamatok sem (a 3 hónapos BUBOR kamata jelenleg 0,02 százalékon áll). 2019 második félévében indulhat el legkorábban a magyar bankközi kamatok emelkedése, ami nagyban függ a magyar és nemzetközi inflációs folyamatoktól, valamint az Európai Központi Bank monetáris politikájától is - írta.

A várakozásoknak megfelelően döntött az MNB
A monetáris tanács nem változtatott a jegybanki alapkamat 0,9 százalékos szintjén és a kamatfolyosón sem.

Ezt olvasta már?

A londoniak szerint nem siet az MNB »