Milliónyi brit él pénzügyi szükséghelyzetben

| forrás:
mti
| olvasási idő: kb. 2 perc

Több mint tíz év után először emelte alapkamatát a Bank of England, és bár a kamatemelés önmagában nem volt agresszív, mégis szinte egy teljes nemzedéknyi brit adós szembesült először azzal, hogy a brit jegybank az eddigi ultraenyhe monetáris politikánál szigorúbb is tud lenni.

A tavalyi alapállást hozták vissza

A kétszeresére - 0,25 százalékról 0,50 százalékra - emelt jegybanki alapkamattal a Bank of England mindazonáltal csak a tavaly augusztusi monetáris alapállást állította vissza, tehát a jelenlegi régi-új irányadó ráta nem teljesen ismeretlen az ingatlanhitel-törlesztési kötelezettségekkel terhelt csaknem 10 millió brit háztartás számára.

Ezeknek a háztartásoknak azonban hozzávetőleg a fele most először él át jegybanki kamatemelést, és bár a lakossági szektornak folyósított jelzálog-kinnlevőségek jelentős része a futamidő végéig rögzített kamatozású, a lakossági pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó legnagyobb vállalkozások érdekképviseleti szervezete, a UK Finance csütörtöki számításai szerint így is csaknem négymillió azoknak az adós háztartásoknak a száma, amelyek annak idején változó kamatozású ingatlankölcsönt vettek fel.

A pénzügyi tanácsadási kiadványok publikálására szakosodott Moneywise kiadó becslése szerint a változó kamatozású ingatlanhitelek éves törlesztési terhe a Bank of England alapkamatának csütörtökön bejelentett 0,25 százalékpontos emelése nyomán akár 200 fonttal (70 ezer forinttal) is nőhet.

Sokan élnek szükséghelyzetben

Ez milliók számára jelenthet komoly törlesztési gondokat. A brit pénzügyi szektor felügyeleti hatósága, a Financial Conduct Authority (FCA) által 13 ezer fős lakossági mintán elvégzett új vizsgálat minap ismertetett 198 oldalas összefoglaló jelentése kimutatta, hogy jelenleg 4,1 millió brit - a felnőtt lakosság 8 százaléka - él súlyos pénzügyi szükséghelyzetben.

Az FCA kritériumai szerint ez azt jelenti, hogy e csoport tagjai az elmúlt fél év során három vagy ennél több hónapban nem tudták törleszteni esedékes hiteltartozásaikat. A felmérés kimutatta azt is, hogy 6,5 millió embernek semmiféle készpénz-megtakarítása nincs.

Az FCA vizsgálata szerint ebben a helyzetben a felnőtt brit lakosság 10 százalékának - 5,1 millió embernek - már az is közvetlen fizetési problémát okozna, ha havi ingatlanhitel-törlesztési kötelezettsége 50 fontnál (18 ezer forintnál) kisebb mértékben emelkedne.

Akik jól járnak az emeléssel

A jegybanki kamatemeléssel ugyanakkor jól járhat a 40 millió brit lakossági bankbetét tulajdonosa. Ők ugyanis - főleg ha egyszerű, rövid lekötésű vagy akár lekötetlen bankbetétjük van - az idei év jelentős részében már jócskán negatív reálkamatot voltak kénytelenek realizálni megtakarításaik után.

Az ilyen betétek éves kamata az ultraenyhe monetáris környezetben zéró felé gravitál, miközben a tizenkét havi brit infláció szeptemberben elérte a 3 százalékot, és a Bank of England várakozása szerint októberben valószínűleg át is lépte ezt az ütemet. A betétesek sem számíthatnak azonban meredeken megugró kamatjövedelmekre, a Bank of England monetáris alapállása ugyanis a kamatemelés ellenére korántsem vált szigorításra hajlamossá, sőt történelmi távlatú visszatekintésben továbbra is rendkívül enyhe.

Amikor a brit jegybank 2007 júliusában végrehajtotta a csütörtökön bejelentett emelés előtti legutóbbi kamatemelését, alapkamata 5,75 százalékon, a most elért 0,50 százalékos irányadó ráta 11,5-szeresén tetőzött. Az Oxfordi Egyetem Londonban működő gazdasági kutatóműhelye, az Oxford Economics elemzői a Bank of England csütörtöki kamatemelését kommentálva hangsúlyozták, hogy a brit jegybank implicit utalásaiból következtethetően a Bank of England 1,5 százalékos ütemen látja a brit gazdaság éves potenciális növekedésének felső sebességhatárát.

Újabb hosszú szünet jöhet

Az Oxford Economics londoni elemzői kiemelik, hogy a brit hazai össztermék (GDP) éves növekedésének átlaga a jelenlegi fellendülési ciklusban eddig 2 százalék, a brit statisztikai hivatal (ONS) által 1956-ban meghonosított GDP-növekedési mérések kezdete óta pedig 2,5 százalék volt.

A ház mindezek alapján azt jósolta csütörtöki előrejelzésében, hogy a tíz év óta első jegybanki kamatemelés után újabb hosszú szünet következik, és a Bank of England legközelebb 2019-ben emeli ismét alapkamatát. A piaci szereplők sem számítanak arra, hogy a csütörtöki emeléssel szigorítási ciklus vette volna kezdetét.

A kamatpiaci árazások arra vallanak, hogy a befektetők várakozása szerint 2020 végéig legfeljebb még két jegybanki kamatemelés várható, és annak az évnek a végére is csak 1,00 százalékig emelkedik a Bank of England irányadó rátája.

Ezt olvasta már?

Orbán után Matolcsy is válságról beszél »

4IG 3520 (-1,12 ) ALTEO 710 (2,16 ) ALTERA 790 (-0,63 ) APPENINN 615 (-0,65 ) BIF 1900 (-0,52 ) CIGPANNONIA 422 (-3,43 ) EHEP 2060 (5,64 ) ELMU 27200 (0,74 ) ENEFI 198 (-7,48 ) ESTMEDIA 120 (13,21 ) FHB 580 (-2,03 ) FUTURAQUA 61 (-4,39 ) GSPARK 3350 (1,21 ) KONZUM 3160 (-2,47 ) KULCSSOFT 1210 (-3,20 ) MASTERPLAST 630 (0,80 ) MOL 2652 (-1,56 ) MTELEKOM 414 (0,12 ) NORDTELEKOM 44 (-3,72 ) NUTEX 36 (-3,19 ) OPUS 702 (-1,27 ) ORMESTER 1750 (1,74 ) OTP 9740 (-2,06 ) OTT1 298 (2,76 ) PANNERGY 690 (-1,43 ) PLOTINUS 5950 (6,25 ) RABA 1395 (-1,76 ) RICHTER 5280 (-1,03 ) SET Group 257 (-1,53 ) WABERERS 3430 (0,29 ) ZWACK 17600 (-0,28 )