Nem győzi meg a befektetőket az EKB

| forrás:
TF-információ
| olvasási idő: kb. 1 perc

Az EKB legutóbbi, csütörtöki ülésén a várakozásokkal ellentétben nem történt jelentős bejelentés, ugyanis a Bank nem változtatott monetáris politikáján. Arra utaló jelek, hogy az EKB a közeljövőben vezetne be új intézkedéseket, szintén nem voltak, olvasható az Akcenta CZ elemzésében.

Ösztönöznék az inflációt

A pénzpiacok jelentős figyelemmel kísérték az EKB csütörtöki ülését, amelyen a központi bank bejelentette, marad a kvantitatív program (QE) lazításánál, továbbra is havi 80 milliárd euró értékben szándékozik eszközöket (aktívákat) vásárolni. Két hónappal az ülést megelőzően a pénzintézet úgy döntött, hogy a jövő héten kezdődő QE program keretében elkezd vállalati kötvényeket is vásárolni.

A kamatokat illetően nem történt változás, a fő hitelezési ráta nullán áll, a betéti kamat maradt a negatív -0,4%- os tartományban, a lombard aránya pedig továbbra is 0,25%.

Az EKB az elmúlt hónapokban „akcióba lendült“, és elkezdte a különböző rendhagyó intézkedések bevezetését, annak érdekében, hogy ösztönözze az infláció alakulását, valamint, hogy támogassa a gazdasági fellendülést az euróövezetben.

Másrészről viszont a Bank elismerte, hogy a lazított monetáris politika eredménye lehet, hogy a szükséges költségvetési reformokra több időt kell áldozni. Ezeket azonban idővel mindenképpen végre kell hajtani annak érdekében, hogy elkerüljenek egy lehetséges válságot az eurózónán belül.

Nem meggyőző Draghi

Az EKB elnöke, Mario Draghi és más pénzügyi képviselők által tett nyilatkozatok nem hatnak túl meggyőzően a befektetők számára, ezért kétkedve figyelik az intézkedéseket. Emellett a negatív kamatok és a lazított monetáris politika ellentmondásos hatásokat eredményeztek a monetáris piacon, továbbá azt sem tudni, meddig húzódik az inflációval folytatott „harc“.

Annak ellenére, hogy az utóbbi időben növekedtek az olajárak, az EKB nem mutat nagy hajlandóságot a 2016-os fogyasztói árak kiküszöbölésére. A várható 2%-os inflációs célt vélhetőleg 2018-ban éri csak el.

Vitatható, hogy a központi bankok intézkedéseinek, vagy az alacsony infláció elleni harcnak van-e értelme a jelenlegi gazdasági helyzetben. Több országban ugyanis az alacsony infláció hozzájárul a reálbérek növekedéséhez, és lehetővé teszi a háztartások, illetve a vállalatok növekedését, amely általában pozitívan tükröződik a teljes gazdasági mutatókban is.

Ezt olvasta már?

Ennyivel lesz magasabb lesz a vártnál az infláció »