Ötven éves a Jumbo Jet

| forrás:
mti
| olvasási idő: kb. 2 perc

Ötven éve, 1970. január 22-én állt kereskedelmi forgalomba a világ legismertebb utasszállítója, a légi közlekedést forradalmasító első széles törzsű repülőgép, a Jumbo Jetnek becézett Boeing 747-es. Az MTVA Sajtóadatbankjának anyaga:

Az 1960-as években már egyre többen engedhették meg maguknak a légi utazást, aminek következményeként a repülőterek egyre zsúfoltabbakká váltak, az utasok kiszolgálása egyre nagyobb gondot okozott. A legtöbb távolsági járaton 180-200 utas befogadására alkalmas Douglas DC-8 és Boeing 707 típusú gépek közlekedtek, de ezek már nem tudták az igényeket kielégíteni. A legnagyobb amerikai légitársaság, a Pan Am vezetése óriásgépek üzembe állításában látta a probléma megoldását, és 1965-ben felkérte a Boeing repülőgépgyárat, hogy tervezzen a 707-esnél kétszer nagyobb utasszállító gépet. A Boeingnek számos meg nem valósult fejlesztés volt a tarsolyában, miután akkortájt bukta el az amerikai légierő által szuper-teherszállítógépekre kiírt tendert, így a terveket "csak" a polgári repülési igényekhez kellett igazítania.

A tervezőcsapat vezetője a cég legendás főmérnöke, Joe Sutter lett, aki a megbízást "túlteljesítette". Az egyedi formai és műszaki megoldású gépet személy- és teherszállításra is átalakíthatónak álmodta meg, a teherszállító változatnál alapvető szempont az akkor bevezetett konténeres áruszállítás igényeinek kiszolgálása volt. A Pan Am - azóta is egyedülálló módon - a formatervezésbe és a fejlesztésbe is közvetlen beleszólást kapott, még mielőtt a hivatalos rendelést leadta volna. Ez formálisan 1966 áprilisában történt meg, 525 millió dollárért 25 darab 747-100-as gép megépítésére kötöttek szerződést. A világ első kétszintes, nagy hatótávolságú, széles törzsű utasszállító repülőgépe jellegzetes púpos orrával minden idők egyik legismertebb és legfelismerhetőbb géptípusa lett. A Jumbo Jet eredeti hossza 70,6 méter, a szárny fesztávolsága 59,6 méter, magassága 19,3 méter volt, a négy JT9D turbóhajtóművet a Pratt and Whitney cég a 747-es számára tervezte. A hat és fél méter széles kabinban két folyosót alakítottak ki, így soronként 10 utast tudtak elhelyezni (a DC-8 és a Boeing 707 törzsében egy folyosó két oldalán három-három utas ült), a változattól függően 366-605 utas szállítására alkalmas géptípus 37 évig, az A380-as Airbus szuperjumbo 2007-es forgalomba állításáig tartotta a legnagyobb szállított utaslétszám rekordját. A Boeing igen nagyot kockáztatott, az 1968-as árakon egymilliárd, mai árakon 7,4 milliárd dolláros program költségeinek fedezéséhez már-már csőddel fenyegető adósságokba verte magát. A megbízást olyan rövid határidőre vállalták, hogy a cégnél a projekten dolgozókat csak "a lehetetlenek" néven emlegették. Ekkora repülőgép megépítéséhez telephelyük sem volt, ezért Seattle közelében, Everettben teljesen új gyárat húztak fel. Ennek szerelőcsarnokából gördült ki 1968. szeptember 30-án az akkor már 26 légitársaság által majdnem kétmilliárd dollár értékben megrendelt 747-100 alig 16 hónap alatt megépített prototípusa. Az első próbarepülést 1969. február 9-én hajtották végre, a felmerült kisebb-nagyobb problémák ellenére 1969 nyarán a 28. párizsi légi kiállításon a nagyközönség is megcsodálhatta a gépet, amely a repülési engedélyt 1969 decemberében kapta meg. Az óriásgép névadóját 1970. január 15-én a First Lady, Pat Nixon jelenlétében tartották meg, pezsgő helyett az amerikai nemzeti színeknek megfelelő piros, fehér és kék színű vízzel keresztelték meg. Az első Jumbo Jet január 22-én (az azóta már csődbe ment) Pan Am New York-London járatán állt kereskedelmi forgalomba. A tervek szerint a gépnek már 21-én este fel kellett volna szállnia, de motorja túlmelegedett, ezért hat órával később a Clipper Victor nevű 747-est indították el. A Clipper Victor később részese lett a légi közlekedés legtöbb halálos áldozatot követelő balesetének: 1977. március 27-én Tenerife repülőterén a kifutópályán összeütközött a KLM felszálló 747-206B típusú gépével és felrobbant, a katasztrófának 583 halálos áldozata volt. A Boeing folyamatos fejlesztések mellett tavaly novemberig 1557 Jumbo Jetet készített, még egy könnyen átalakítható, speciális személy- és teherszállító kombi változatot is kifejlesztettek. A legnépszerűbb az 1988-2009 között gyártott 747-400-as lett, amelyből 694 darabot adtak el. A legfiatalabb típus, a 747-8-as 2011 óta van forgalomban és 138 darabot értékesítettek, a cégnek jelenleg 17 darab 747-8F típusú teherszállító gépre van rendelése. Az amerikai elnököt szállító Air Force One jelenleg két speciálisan átalakított 747-200B típusú, VC-25A jelzésű repülőgép. Lecserélésükre 2018 februárjában kötöttek szerződést a Fehér Házzal, a Boeing 3,9 milliárd dollárért fejleszti ki a két új 747-8I típuson alapuló VC-25B repülőgépet. A Jumbók forgalomba állásakor a repülőterek többsége még nem volt alkalmas fogadásukra, ezért a repülőterek történetében is mérföldkövet jelentett a 747-es gépek megjelenése. Budapesten 1985. június 15-én szállt le először Jumbo Jet, a Lufthansa D-ABYP lajstromjelű, Boeing 747-230B típusú gépének látványos landolását a televízió is közvetítette. A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren ma már naponta fordulnak meg a csomag- és teherszállító cégek 747-esei, január 6-án a Budapest Airport légiáru kezelő központja, a BUD Cargo City is egy Boeing 747-es óriásgép fogadásával kezdte meg hivatalosan a működését. A legendás 747-eseket - amelyekről több könyvet is írtak - lassan kivonják a személyszállításból, érkezésükhöz hasonlóan a távozásuk is szenzációszámba megy. A KLM 2021. január 3-án New York-Amszterdam járatán közlekedtet ilyen típust utoljára, az utasokat egy személy- és teherszállításra is alkalmas 747-400 COMBI géppel repítik át az óceánon.

Ezt olvasta már?

2,5 millió alkalmazottjára hivatkozva kér támogatást a Boeing »

4IG 399 (-0,62 ) AKKO Invest 379 (2,85 ) ALTEO 706 (-2,49 ) APPENINN 262 (6,07 ) AutoWallis 75 (-1,06 ) CIGPANNONIA 133 (4,33 ) CSEPEL 380 (11,11 ) CyBERG 870 (8,75 ) DELTA 98 (-3,37 ) Duna House A 3200 (5,26 ) EHEP 4350 (35,51 ) GSPARK 4340 (2,12 ) KPACK 15200 (15,15 ) KULCSSOFT 1540 (6,94 ) MASTERPLAST 602 (2,03 ) MOL 1900 (0,58 ) MTELEKOM 360 (0,84 ) NORDTELEKOM 31 (-2,81 ) NUTEX 31 (-1,60 ) OPUS 187 (1,52 ) OTP 8755 (-0,96 ) OTT1 180 (5,15 ) PANNERGY 670 (-0,59 ) RICHTER 6350 (-0,47 ) SET Group 77 (4,19 ) TAKAREK 400 (3,09 ) WABERERS 680 (-2,58 ) ZWACK 16400 (0,31 )