Vége a rabolgatásomnak...

| olvasási idő: kb. 1 perc

December elején a Budapesti Értéktőzsde bevezette új rendszerét, a Xetrát. Kisbefeketető vagyok a piacon, ugyan nem most kezdtem, mondhatni jól ismerem a tőzsdei kereskedési rendszert. Ez alapján úgy gondoltam, hogy mit nekem Xetra, túl sok eltérés biztosan nem lesz, simán spekulálhatok tovább, csak pár új dolgot kell majd elsajátítanom, de mivel az alapokkal úgyis meglehetősen tisztában vagyok, nekem biztosan semmi gondom nem lesz.

„Hál Isten” brókercégem minden információt közzétett a honlapján, így bújhattam a hosszú leírásokat napokig. Mert hát, mint időközben kiderült, kicsit sokra értékeltem magamat, és merőben más, új ismereteket kellett elsajátítanom. Ezzel nem is lett volna baj, koromból adódóan még viszonylag befogadó az agyam az újdonságok iránt, viszont hamar szembesülnöm kellett azzal a ténnyel, hogy bizony befektetési stratégiát is váltanom kell.

Kispapírokban spekulálok. Hova tűntek?

Persze, látom, új kategória. Szuper, megtaláltam. Befektetési stratégiámról tudni kell, hogy a kispapírok azért érdekeltek mindig is, mert azokban „rabolhatok”.

Ez a következőt jelenti: ha venni akarok, jó mélyen, az aktuális ár alatt, beállok a könyvbe, akár napokig, hetekig, és várok. Talán megkapom. Vagy nem. Persze ahogy kötögetnek, annak az árnak megfelelően módosítom vagy felfelé, vagy lefelé az ajánlatomat. Azért mindig törekszem arra, hogy teljesüljön is a megbízásom.

Mint az imént említettem, ahogy kötögetnek. Hát igen, itt döbbentem meg először. Megdöbbentem, egyben meg is ijedtem, úgy mint, amikor valaki több lábon áll, de az egyik elkezd inogni. Vártam, hogy kössenek. Nyitás után semmi, ráadásul eltűnt az ajánlati könyvben lévő összes ajánlat is. Én is bevittem egy vételt, hol van?

A brókercégem rendszere kijelzi, hogy van egy ilyen megbízásom csak éppen ajánlatok nincsenek, köztük az enyém sem, sehol a könyvben. Üres.

És ekkor összeraktam új ismereteim valamint a látottak alapján, hogy én bizony nem is fogok látni semmit. Mert itt nincs könyv, csak párszor. Méghozzá meghatározott időközönként, úgynevezett aukciókat hirdetnek, és csak ez előtt 5 perccel láthatom az ajánlati könyvet. Ennek megfelelően rá kell, hogy ébredjek, kötés sincs, csak, ha az aukció lefutott. Megértettem, leesett.

Elkeseredtem, sajnálom is ezeket a részvényeket, hogy ennyire megkülönböztetik őket a többiektől.

Teltek a napok, elsajátítottam az új rendszert, átalakítottam a stratégiámat, próbálkozom, bár úgy látom ez a régi, a tapasztalatból származó megelégedettség nagyon soká fog visszajönni. Elkezdtem érdeklődni a felkapott, VIP, úgynevezett bluechip papírok iránt is, ezzel talán még „nagy stratéga” válhat belőlem.

Azt mondom, hogy ezeknek a „kispapíroknak” a sorsa rossz lett a Xetra miatt. Egyelőre az enyém is. Bár nem adom fel, hátha nyer velem a piac, és én is a piaccal.

Ezt olvasta már?

New York-ban kiváló volt a hangulat »