Bizonytalan napok várnak a tőzsdékre szerte a világon

| forrás:
mti/TF
| olvasási idő: kb. 2 perc

Újabb útmutatásig bizonytalan napok várnak az értéktőzsdékre szerte a világon, miután a pénteken megjelent amerikai foglalkoztatási adatok alaposan megkeverték a kártyákat.

Az Egyesült Államokban decemberben három éve a legkisebb ütemben, a korábbi hónapoktól és a várakozásoktól is messze elmaradó ütemben nőtt a foglalkoztatás a munkaügyi minisztérium szerint. A munkanélküliség ellenben 6,7 százalékra csökkent a novemberi 7 százalékról, habár főleg azért, mert váratlanul sokan kerülnek ki a statisztikából, vagy mert lejárt a támogatási idő, vagy mert átjelentkeznek rokkantsági támogatásra, és főleg, mert az ötvenes évek elején nagy számban születettek mostanában nagy számban mennek nyugdíjba.

Vagyis mostanában a munkanélküliség akkor is csökkenhet az Egyesült Államokban, ha a foglalkoztatás nem, vagy csak alig nő. Ez azért zavarhatja meg a tőzsdei befektetők számításait, mert megzavarhatja az amerikai jegybankrendszernek (Fed) a piacok számára évek óta irányadó számításait is.

Még 10 milliárd dollárral csökkent a Fed

A Fed december 18-án a vártnál kevésbé, havi 80 milliárd dollárról 70 milliárd dollárra szűkítette mennyiségi enyhítését, vagyis a hosszú lejáratú kincstárjegyek és a nagybani jelzálog-finanszírozók jelzáloggal támogatott értékpapírjainak vásárlását a maga által elektronikusan "nyomtatott" pénzből. Ráadásul és váratlanul az amerikai jegybankrendszer azt is közölte, hogy alapkamatát az eddig jelzettnél jóval tovább nulla közelében tarthatja - vagyis bőven az után is, hogy, mint maga jósolja, a munkanélküliség legkorábban 2014-ben, legkésőbb 2015-ben 6,5 százalék alá csökken -, főleg, ha az infláció továbbra is évi 2 százalék alatt marad.

Eddig a Fed útmutatása fordítva szólt, azaz hogy nem indokolt emelni az alapkamatot egyebek közt addig, amíg a munkanélküliség 6,5 százalék fölött van, illetve az infláció nem éri el a 2,5 százalékot. Így az elemzők a 6,5 százalékos munkanélküliség szintet az egyik azonnali kamatemelési okként értelmezték decemberig, azóta ez a küszöb rugalmasabbá vált. Már novemberben 7,3 százalékról 7,0 százalékra enyhült a munkanélküliség az Egyesült Államokban.

Tőzsdékre vándorolt a többletpénz

Ami a kamatot illeti, rendben is volna a dolog, csakhogy a piacokat jelenleg jobban izgatja a mennyiségi enyhítés kérdése. A "Fed-nyomdából" kikerülő pénz hivatalos célja lenyomni a hosszú lejáratú eszközök kamatát, és ezzel ösztönözni a hitelezést a gazdaság számára. Reálgazdasági befektetési lehetőségek híján azonban a többletpénz négyötöde a tőzsdékre vándorol, tavaly új csúcsokra hajtva a fő tőzsdemutatókat a tengeren innen és túl.

A Fed elnöke decemberben azt mondta, hogy "ha a bejövő adatok nagyjából igazolják (a Fed) foglalkoztatási és inflációs előrejelzéseit, akkor a következő pénzügy-politikai értekezleteken bizonyára további adagokban csökkentjük az értékpapír-vásárlást". Bár az elnök pontos menetrendet természetesen nem közölt - hiszen már korábban százszor elmondta, hogy mindig minden az aktuális gazdasági helyzettől függ -, a piaci elemzők hamar levonták a következtetést: a Fed ezentúl hajlamos minden hónapban 10-10 milliárd dollárral szűkíteni a mennyiségi enyhítést.

A 6,7 százalékos munkanélküliség ebből a szempontból igen "fenyegető", sőt, ha az irányzat folytatódik, elvileg még a mennyiségi enyhítés szűkítésének gyorsítását is indokolhatná. A Fed nem hivatalos álláspontja szerint ugyanis a mennyiségi enyhítésnél nem a kamatra irányadó 6,5 százalékos, hanem már 7 százalékos munkanélküliség is visszavonási ok, amiképp a küszöbérték az inflációnál sem 2,5 százalék, hanem csak 2 százalék.

Megindult a lavina?

Úgy látszik, a novemberi adat el is indította a folyamatot, de vajon a decemberi adat is ösztönzi-e a Fedet újabb szűkítésre a legközelebbi értekezleten, január 29-én?

A tőzsdei befektetők mindenesetre remélik, hogy a Fednél éppolyan gondosan elemzik a munkanélküliségi adatokat, mint azt a piaci szakértők teszik: vagyis felismerik, hogy a munkanélküliség csökkenése jelenleg nem olyan adat, ami a gazdaság javulására utal, miközben a foglalkoztatás növekedése ténylegesen lassul.

A Fed döntésének nagy a jelentősége a felzárkózó piacok, egyebek közt a magyar értékpapírok számára is. Ha a Fed szűkíti mennyiségi enyhítését, akkor azzal az amerikai közadósság kereslete csökken, következésképp hozamai növekednek. Ez a konzervatív befektetők szemében vonzóbbá teheti a megbízható, nagyrészt lehető legjobb adósminősítésű fejlett piaci értékpapírokat a felzárkózókhoz képest, amelyek viszonylag nagyobb hozamot kínálnak, de jóval nagyobb a kockázatuk is.

Ezt olvasta már?

Kissé javult a hangulat Amerikában »

4IG 704 (1,59 ) AKKO Invest 444 (0,11 ) ALTEO 784 (0,51 ) ANY 1220 (1,24 ) AutoWallis 79 (-1,25 ) BIF 308 (0,33 ) CIGPANNONIA 189 (2,16 ) CyBERG 1030 (0,98 ) Duna House A 3120 (0,65 ) EHEP 3400 (0,59 ) ENEFI 342 (-0,29 ) FORRAS/OE 1200 (6,19 ) FUTURAQUA 75 (-1,06 ) GSPARK 3580 (-0,28 ) KULCSSOFT 1640 (-1,20 ) MASTERPLAST 630 (2,27 ) MOL 1916 (-2,74 ) MTELEKOM 396 (0,76 ) NORDTELEKOM 31 (-0,32 ) NUTEX 30 (-1,48 ) OPUS 273 (3,02 ) ORMESTER 12150 (-2,80 ) OTP 10800 (4,15 ) OTT1 219 (4,05 ) PANNERGY 630 (-1,56 ) RICHTER 6650 (-2,35 ) SET Group 71 (0,71 ) TAKAREK 528 (0,38 ) WABERERS 810 (2,53 ) ZWACK 17150 (0,88 )