Bizonytalan napok várnak a tőzsdékre szerte a világon

| forrás:
mti/TF
| olvasási idő: kb. 2 perc

Újabb útmutatásig bizonytalan napok várnak az értéktőzsdékre szerte a világon, miután a pénteken megjelent amerikai foglalkoztatási adatok alaposan megkeverték a kártyákat.

Az Egyesült Államokban decemberben három éve a legkisebb ütemben, a korábbi hónapoktól és a várakozásoktól is messze elmaradó ütemben nőtt a foglalkoztatás a munkaügyi minisztérium szerint. A munkanélküliség ellenben 6,7 százalékra csökkent a novemberi 7 százalékról, habár főleg azért, mert váratlanul sokan kerülnek ki a statisztikából, vagy mert lejárt a támogatási idő, vagy mert átjelentkeznek rokkantsági támogatásra, és főleg, mert az ötvenes évek elején nagy számban születettek mostanában nagy számban mennek nyugdíjba.

Vagyis mostanában a munkanélküliség akkor is csökkenhet az Egyesült Államokban, ha a foglalkoztatás nem, vagy csak alig nő. Ez azért zavarhatja meg a tőzsdei befektetők számításait, mert megzavarhatja az amerikai jegybankrendszernek (Fed) a piacok számára évek óta irányadó számításait is.

Még 10 milliárd dollárral csökkent a Fed

A Fed december 18-án a vártnál kevésbé, havi 80 milliárd dollárról 70 milliárd dollárra szűkítette mennyiségi enyhítését, vagyis a hosszú lejáratú kincstárjegyek és a nagybani jelzálog-finanszírozók jelzáloggal támogatott értékpapírjainak vásárlását a maga által elektronikusan "nyomtatott" pénzből. Ráadásul és váratlanul az amerikai jegybankrendszer azt is közölte, hogy alapkamatát az eddig jelzettnél jóval tovább nulla közelében tarthatja - vagyis bőven az után is, hogy, mint maga jósolja, a munkanélküliség legkorábban 2014-ben, legkésőbb 2015-ben 6,5 százalék alá csökken -, főleg, ha az infláció továbbra is évi 2 százalék alatt marad.

Eddig a Fed útmutatása fordítva szólt, azaz hogy nem indokolt emelni az alapkamatot egyebek közt addig, amíg a munkanélküliség 6,5 százalék fölött van, illetve az infláció nem éri el a 2,5 százalékot. Így az elemzők a 6,5 százalékos munkanélküliség szintet az egyik azonnali kamatemelési okként értelmezték decemberig, azóta ez a küszöb rugalmasabbá vált. Már novemberben 7,3 százalékról 7,0 százalékra enyhült a munkanélküliség az Egyesült Államokban.

Tőzsdékre vándorolt a többletpénz

Ami a kamatot illeti, rendben is volna a dolog, csakhogy a piacokat jelenleg jobban izgatja a mennyiségi enyhítés kérdése. A "Fed-nyomdából" kikerülő pénz hivatalos célja lenyomni a hosszú lejáratú eszközök kamatát, és ezzel ösztönözni a hitelezést a gazdaság számára. Reálgazdasági befektetési lehetőségek híján azonban a többletpénz négyötöde a tőzsdékre vándorol, tavaly új csúcsokra hajtva a fő tőzsdemutatókat a tengeren innen és túl.

A Fed elnöke decemberben azt mondta, hogy "ha a bejövő adatok nagyjából igazolják (a Fed) foglalkoztatási és inflációs előrejelzéseit, akkor a következő pénzügy-politikai értekezleteken bizonyára további adagokban csökkentjük az értékpapír-vásárlást". Bár az elnök pontos menetrendet természetesen nem közölt - hiszen már korábban százszor elmondta, hogy mindig minden az aktuális gazdasági helyzettől függ -, a piaci elemzők hamar levonták a következtetést: a Fed ezentúl hajlamos minden hónapban 10-10 milliárd dollárral szűkíteni a mennyiségi enyhítést.

A 6,7 százalékos munkanélküliség ebből a szempontból igen "fenyegető", sőt, ha az irányzat folytatódik, elvileg még a mennyiségi enyhítés szűkítésének gyorsítását is indokolhatná. A Fed nem hivatalos álláspontja szerint ugyanis a mennyiségi enyhítésnél nem a kamatra irányadó 6,5 százalékos, hanem már 7 százalékos munkanélküliség is visszavonási ok, amiképp a küszöbérték az inflációnál sem 2,5 százalék, hanem csak 2 százalék.

Megindult a lavina?

Úgy látszik, a novemberi adat el is indította a folyamatot, de vajon a decemberi adat is ösztönzi-e a Fedet újabb szűkítésre a legközelebbi értekezleten, január 29-én?

A tőzsdei befektetők mindenesetre remélik, hogy a Fednél éppolyan gondosan elemzik a munkanélküliségi adatokat, mint azt a piaci szakértők teszik: vagyis felismerik, hogy a munkanélküliség csökkenése jelenleg nem olyan adat, ami a gazdaság javulására utal, miközben a foglalkoztatás növekedése ténylegesen lassul.

A Fed döntésének nagy a jelentősége a felzárkózó piacok, egyebek közt a magyar értékpapírok számára is. Ha a Fed szűkíti mennyiségi enyhítését, akkor azzal az amerikai közadósság kereslete csökken, következésképp hozamai növekednek. Ez a konzervatív befektetők szemében vonzóbbá teheti a megbízható, nagyrészt lehető legjobb adósminősítésű fejlett piaci értékpapírokat a felzárkózókhoz képest, amelyek viszonylag nagyobb hozamot kínálnak, de jóval nagyobb a kockázatuk is.

Kibocsátók a honi börzén

A Budapesti Értéktőzsdén a következő vállalatok szerepelnek.

Tanulj, hogy ületelhess!

A frankfurti tőzsdét 1585-ben alapították az árfolyamok rögzítésére.

Kanada legnagyobb börzéje, a torontói tőzsde (TSX) 1852-ben alakult.

Ezt olvasta már?

Brexit-kockázatra hívják fel a figyelmet »

4IG 865 (0,58 ) AKKO Invest 450 (0,45 ) ALTEO 806 (-1,71 ) ANY 1370 (1,11 ) AutoWallis 110 (2,34 ) CIGPANNONIA 218 (1,16 ) CyBERG 1500 (-8,54 ) Duna House A 3800 (0,53 ) EHEP 9000 (-3,23 ) ELMU 34400 (0,58 ) ENEFI 430 (-1,60 ) ESTMEDIA 146 (6,57 ) FUTURAQUA 103 (0,98 ) MASTERPLAST 730 (-1,35 ) MOL 3060 (-0,58 ) MTELEKOM 441 (0,11 ) NORDTELEKOM 44 (3,86 ) NUTEX 31 (-0,65 ) OPUS 322 (0,94 ) OTP 13760 (-0,51 ) OTT1 245 (-1,61 ) PANNERGY 750 (-0,53 ) RABA 1115 (1,83 ) RICHTER 5725 (0,70 ) SET Group 110 (3,77 ) TAKAREK 570 (2,15 ) WABERERS 1245 (-4,23 ) ZWACK 17500 (0,29 )