Marad a részvénypiacok uralma

| forrás:
TF-információ
| olvasási idő: kb. 2 perc

A tavalyi piaci átlag közel kétszeresét hozta növekedésben a CIB Alapkezelő, amely 2018-ban is a részvénypiacok dominanciájára és mérsékelt világpiaci kockázatokra számít.

A vegyes alapok iránti érdeklődtek a leginkább

A BAMOSZ-tagok által kezelt alapok nettó eszközértékének bővülésére mért 5,7 százalékot jócskán meghaladó módon, 10 százalékkal emelkedett 2017-ben a CIB Alapkezelő által kezelt vagyon, átlépve a 450 milliárd forintos határt. Ezzel a társaság 7,1 százalékról közel 7,4 százalékra növelte a piaci részesedését.

A korábbi évekhez hasonlóan 2017-ben is a vegyes alapok iránti érdeklődés dominált: a 2016-ban indult CIB Reflex Alapok Alapjában kezelt vagyon 23 milliárd forinttal bővült, és ezzel a piac egészét tekintve is a legjelentősebb kezelt vagyon növekedést érte el. A vegyes konstrukciók mellett a teljes alapkezelői piacon az ingatlanalapok és az abszolút hozamú alapok voltak az előző év legkeresettebb termékei.

„Bár idén is leginkább a vegyes alapokban látunk komoly fantáziát, valószínűsíthető, hogy a hazai befektetők a magasabb rizikójú részvényalapok irányába is nyitnak” – fogalmazott Komm Tibor, a CIB Alapkezelő elnök-vezérigazgatója. Ehhez kedvezők a kilátások: az elemzői várakozások alapján 2018-ban és 2019-ben egyaránt 10 százalék fölötti eredménybővülés várható a vállalati szektorban, ami feltétele a részvénypiaci árfolyamok további emelkedésének.

Régiók szintjén Európa és a fejlődő térség idén is jól teljesíthet, mivel a növekedési ciklus hosszabb ideig tarhat, illetve az árazások is átlagosak. Közös halmazként adja magát a közép-kelet-európai részvénypiac.

„Bízunk a magyar piac kockázatvállalási hajlandóságának növekedésében ezért indítottunk el egy közép-kelet-európai részvénypiacra fókuszáló részvényalapot, melyeben az idei évben jelentős bővülésre számítunk” – tette hozzá Komm Tibor. Az idei év vesztesei pedig a kötvények lehetnek.

Mutatós mutatók

A globális GDP a CIB Alapkezelő várakozásai szerint 4,1 százalékkal bővülhet, a tavalyi 3,8 és a 2016-os 3,2 százalék után. Az optimizmust az erős növekedési momentum, valamint a továbbra is kedvező tőkepiaci kondíciók támasztják alá, de ebbe az irányba hathat a várhatóan lazuló amerikai fiskális politika is.

Mindent egybevetve a főbb régiókban egészséges növekedés várható, azonban a tavalyi évtől eltérően - főleg a nyersanyagpiaci árak emelkedése miatt - idén már megjelenik az infláció is. Alapvetően az infláció normalizációja várható csupán, a felfelé mutató kockázatok alacsonyak. A fogyasztói árak nagyobb emelkedése a monetáris politikák további szigorodásához és így végső soron növekedési kockázatokhoz vezethetnek.

Az Egyesült Államok esetében tehát növekvő infláció és tovább szigorodó monetáris politika várható, ami azonban nem töri meg a gazdasági növekedés ütemét, mivel a növekvő fogyasztás generálta keresletbővülésre számítanak az Alapkezelő szakértői, amelyben a fogyasztói bizalmat az adóreform is tovább erősíti.

Az eurózónában a tovább javuló gazdasági folyamatok jelenthetnek pozitív kihívást az Európai Központi Bank monetáris politikájára, amely emiatt már az év elején szigorúbb hangvételű volt, mint a korábbiak. Mivel azonban a kapacitáskihasználtság, főleg a munkaerőpiacon még nem teljes, az infláció szintje kamatemelést nem, csak az eszközvásárlásban hoz majd szigorodó monetáris kondíciókat.

A fejlődő térségben a meglévő kihasználatlan szabad kapacitások, a nyersanyagpiaci árak emelkedése, illetve a gyengélkedő dollár lehetnek a további gazdasági növekedés mozgatórugói. A sorból egyedül  Kína lóghat ki, mivel a GDP növekedés üteme tovább lassulhat, azonban nem kell arra számítani, hogy ez akár a térséget, akár a globális gazdaságot befékezné.

Magyarország: déjà vu

Itthon a 2017-es, 3,8 százalék körüli gazdasági növekedés megismétlésére számít a CIB Alapkezelő. A magas lehívási arány és a megnövekedett uniós előfinanszírozás miatt a vállalati beruházások dinamikus bővülése várható a következő időszakban. A kedvező jövedelmi és hitelezési folyamatok a lakossági beruházások meglódításán keresztül is jelenthetnek ösztönzést a növekedésre.

A monetáris politika első félévében nem várható változás, azonban a második félévben ez változhat, amennyiben a hozamemelkedés  az európai állampapírpiacokon megindul: ebben az esetben az MNB fő fókusza nem a magyar hozamgörbe alacsony szinten tartása, inkább a volatilitás csökkentése, vagyis a hozamemelkedés lassítása, végső soron pedig a pénzügyi stabilitás.

Ezt olvasta már?

A hivatal szerint tovább nőtt az ipari termelés »