-->

Mégis, mit gondolsz, melyik a legmagyarabb blue chip?

| forrás:
TF információ
| szerző: | olvasási idő: kb. 1 perc

A Budapesti Értéktőzsdén a négy legjelentősebb szereplő a négy blue chip, az OTP, a Mol, a Richter és a Magyar Telekom. Bár egytől egyig magyar székhelyű, alapítású, nagyobb részt magyar vezetésű cégek ezek, a tulajdonosi struktúrát megvizsgálva már nem is ilyen egyértelmű ez. Amikor arról beszélünk, hogy az OTP magyar bank, vagy hogy a Mol egy magyar olajvállalat, akkor azért érdemes megnézni, hogy valóban így van-e.

 

Forrás: www.otpbank.hu

Az OTP 2020. június 30-án érvényes tulajdonosi struktúrájából látszik, hogy a külföldi tulajdon aránya több, mint 70 %, közéjük tartoznak nagyobb tulajdonosok (mint a Rahimkulov-család), illetve intézményi befektetők is. Hazai kézben tehát körülbelül a bank 30 %-a van, állami tulajdon néhány éve gyakorlatilag nincs, ugyanakkor feltüntették, hogy a vezetők is birtokolnak közel 1 %-nyi részvényt. (Csányi Sándor elnök-vezérigazgató közvetetten ennél persze jóval többet).

 

www.molgroup.info.hu

A Mol tulajdonosi szerkezete szintén igen változatosnak mondható, nem teljesen ismert külföldi befektetők 30 %-ot tesznek ki körülbelül. Jelentős tulajdonos itt maga a Magyar Állam, azonban már csak közvetetten. (Közvetlenül a Corvinus Egyetemet működtető alapítványé, illetve a Tihanyi Alapítványé az állami részvények többsége). Az ománi olajtársaság is rendelkezik 7 %-nyi részvénnyel, ennek megfelelően a cégvezetésben is van képviselőjük.

Kiemelendő az OTP és a Mol kereszttulajdonolása, ugyanis ahogyan az OTP-nek, mint cégnek van jelentős mennyiségű Mol részvénye, úgy a Mol is rendelkezik tulajdoni hányaddal a bankban.

Forrás: www.richter.hu

A legutóbbi féléves jelentés szerint így néznek ki a Richter Gedeon Nyrt. tulajdonosi viszonyai. A Mol-hoz hasonlóan itt is egy 25 %-os részesedése van a Magyar Államnak, hasonló módon felosztva a két alapítvány és a Vagyonkezelő Zrt. között, mint az olajcégnél. A nemzetközi befektetők aránya itt is igen jelentős, 67 %, azaz teljes döntési többségben vannak együtt véve. A belföldi befektetők, kisrészvényesek és intézmények mindösszesen 8 %-os tulajdoni aránnyal bírnak a gyógyszercégben.

 

Forrás: www.telekom.hu

A negyedik, ezáltal legkisebb magyar blue chip, a Magyar Telekom esetében is dominál a külföldi tulajdon: a nagytulajdonos Deutsche Telekom és az egyéb külföldi intézményi befektetők összesen közel 80 %-át birtokolják a telekommunikációs cégnek.  A többi befektető ehhez képest nyilvánvalóan kicsi, érdekes megjegyezni ugyanakkor, hogy közel 10 %-ot tesznek ki a belföldi magánszemélyek, többet, mint a belföldi intézmények 4,23 %-a.

Elkönyvelhetjük tehát, hogy külföldi többségűek a legnagyobb magyar tőzsdei cégek tulajdonosi szerkezetei. Természetesen ebből nem szabad hosszútávú következtetést levonni, hiszen az irányítás a menedzsment kezében van, nekik pedig általában annyi a dolguk, hogy a részvényárfolyammal és az osztalékkal elégedetté tegyék az ezen cégekre csak befektetésként tekintő külföldi vállalatokat, befektetési alapokat.