Miért nem veszünk FHB-t?

| szerző: | olvasási idő: kb. 2 perc

Hasonló, mint az OTP, csak azok a fránya politikai kockázatok...

Sokáig azt hihettük, hogy az OTP és az FHB együtt sír és együtt nevet. Bár az utóbbi a magyar piacba van zárva, mégis hasonló területen mozognak. A 2008-as pénzügyi válság nyomán is egyszerre fogtak padlót.

Most mégis azt látjuk, hogy az OTP kacag, az FHB sír. Az OTP hónapok óta menetel, míg az FHB csúnyán letört az elmúlt hetekben, 700 forint közeléből 500 forint tájékára zuhant.

Csak a politika?

Elemzők szerint politikai döntések sodorták a bankot a mostani szorult helyzetbe. Igaz, korábban nyertese volt a politikai döntéseknek.

Emlékezhetünk, hogy 2009-ben 30 milliárdos tőkeinjekcióval mentette meg a bankot a magyar állam. Majd miután, ezt 2010-ben az Európai Unió vizsgálódása miatt visszafizették, újra és újra politikai döntések sejlettek az FHB finanszírozása mögött. Máig nem tudjuk, hogy a 2012-es kötvénykibocsátás mennyi adófizetői pénzt vonhatott be, míg a Magyar Posta 2014-es befektetésében kétségtelen az állami tulajdonos szerepe, ahogy az FHB bekerülése a takarékszövetkezeti integrációba sem képzelhető el politikai döntés nélkül. Pláne, hogy a takszövök rögtön forrásként is szolgáltak az FHB számára.

Most mégis úgy tűnik, hogy az FHB, vagy legalább annak vezetője, Spéder Zoltán már nem élvezi a korábban megszokott politikai támogatást. Pár hete Demján Sándor, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség elnöke Orbán Viktor miniszterelnöknél, Patai Mihály, a Bankszövetség elnöke pedig Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternél emelt szót Spéder ellen. Az utóbbi napok történései, a házkutatás és a nyomozás pedig már egészen zavarba ejtő fordulatot sejtetnek.

Nézzük a számokat!

A nehéz évek után egészen tisztes gyorsjelentést tett közzé az FHB idén májusban. Talán a legfeltűnőbb, hogy az egy évvel korábbi időszakhoz képest harmadára csökkent az adózás utáni veszteség.

Bár a nettó kamatbevételek 33 százalékkal visszaestek, de 8 százalékkal nőttek a díj- és jutalékbevételek. Fontos, hogy nem kis részben a CSOK-nak köszönhetően, bővült a hitelezési aktivitás. Miközben apadt a nem teljesítő hitelek aránya, s a hitelezési veszteség is felére esett az idei első negyedévben. Arról már nem is szólva, hogy a bank CET1 tőkemutatója az egy évvel korábbi 10,47 százalékról 14,8 százalékra nőtt.

Nem rossz bank, de ez kit érdekel?

Azt mondhatjuk tehát, hogy az FHB most egész jó kis bank, amely az elmúlt években sikeresen leépítette a veszteséges devizahitel portfóliót. Sikeresen rácsatlakozott a CSOK-programra. Egyre javuló számokat produkál. Ám ez most nem érdekli a piacot. Az árfolyamot szinte kizárólag a politikai hírek mozgatják.

Hogy mi állhat a politikai támadások hátterében? A számokat elnézve, nem kizárt, hogy Spéder Zoltán túlságosan is eredményes volt a takarékszövetkezeti integrációban és az FHB talpra állításában. Talán elirigyelték a bankját.

Ebben az esetben azonban az FHB részvények akár még ígéretesek is lehetnének a mostani árazás mellett. Más kérdés, hogy még mindig nagy a politikai kockázat, s ugyan ki mondja meg, hogy mikor ér aljat az esés. Annyi bizonyos, hogy az 500 forintos lélektani szint közelében már megjelentek a vásárlók.

Ezt olvasta már?

Egyelőre mindenki örült New Yorkban »