Összeomlás jön vagy száguldásra készüljünk?

| szerző: | olvasási idő: kb. 2 perc

Általában növekedést áraz a piac, ha szárnyal a kis- és közepes kapitalizációjú cégeket tömörítő Russell 2000 index. Néha azonban épp ez az összeomlás előjele, mint például 2007-ben és 2011-ben. Vajon most mi a szitu?

Már a nyáron is felhívta magára a figyelmet az amerikai piacon a kis- és közepes kapitalizációjú cégeket tömörítő Russell 2000 index. Miközben ugyanis az S&P500 18 százalékot, a Dow Jones pedig 18,5 százalékot menetelt, a Russel 2000 simán felülteljesítette ezeket a maga 23 százalékos pluszával. Még szembetűnőbb volt a Russell 2000 ereje ősz elején, amikor a csúcsra járatott vezető indexek megtorpanását követően is tovább tudott emelkedni.

Vajon mire következtethetünk ebből? A historikus tapasztalatok alapján, ha a Russell 2000 jól teljesít, akkor növekedést áraz az amerikai piac.  Észre kell venni, hogy az ottani blue chipek rendesen multik, vagyis a velük való sikeres kereskedéshez szükséges ismeretek jóval túlmutatnak a „nemzeti” piacon. Míg a kis– és közepes papírok az amerikai piacba ágyazottak.

Az aggasztó történelmi mintákról sem feledkezhetünk ugyanakkor, hiszen például 2007-ben és 2011-ben a Russell jóval többet emelkedett, mint az S&P500, vagyis az ideihez nagyon hasonló volt a helyzet. Így akár összeomlás előtti szitura is utalhat a Russell 2000 alakulását mutató görbe.

A zéró jegybanki kamat és a felpörgetett pénznyomda korában a magasabb kockázatviselési hajlandóság hajtja a befektetőket a kis cégek piacára – mondta Sarkadi Szabó Kornél, a Hungária Értékpapír stratégiai igazgatója. Hozzátéve: a nagyobb kockázatvállalásnak egy másik megjelenési formája a bóvli kötvények sikere a tengerentúlon. Ugyanakkor a technológiai és biotechnológiai papírok felülreprezentáltsága is segíti a Russell 2000 indexet, a biotechnológiai részvények árfolyama ugyanis megduplázódott ebben az évben.

Ami jött, az megy is

Sarkadi Szabó Kornél szerint annyira hozzászoktak már a jegybankárok és a politikusok a mennyiségi lazításhoz, hogy nem az a kérdés, vajon mikor metszik vissza, vagy állítják le a QE programot, sokkal inkább valós kérdés: mikor emelik újra a tétet? A politikai elit és a vezető jegybankárok egyelőre nem vállalják a visszavonulás kockázatát. És mivel ilyen mértékű globális jegybanki pénzkínálatra még nem volt példa a történelemben, a historikus példák sem nyújtanak kapaszkodót, hogy miként lehetne levezényelni a likviditás kivonását a piacokról. Egy biztos pont azonban van hosszú távon: a rekord tőkebeáramlást előbb-utóbb rekord tőkekiáramlás követi.

Nem könnyű visszavonulót fújni

Az amerikai jegyban szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) mennyiség lazítási (QE) programok elindítása óta, szinte minden évben más volt a sláger – folytatta. Azt mondhatjuk, hogy 2010-ig főleg az árupiacokat hizlalta a pénznyomdából kiáramló likviditás, 2012 a feltörekvő piaci kötvények éve volt, 2013-ban pedig a kisebb kapitalizációjú és fejlett piaci részvények aratnak.

Ennek a folyamatnak nincs fundamentális alapja, egyszerűen a helyét keresi az olcsó pénz. Más szóval, a QE programok szűkítése a Russell 2000 szárnyalásának is véget vethet. De azt nehéz megmondani, hogy közeleg-e a buborék kipukkanása, mivel egy eleve irracionális folyamatot kellene modellezni egy kiszámíthatatlan döntéshozói környezetben.

 

Ezt olvasta már?

Nem változtatott az irányadó dollárkamaton a Fed »