Nagy Márton tisztázza az MKB-ügyet

| forrás:
mti
| olvasási idő: kb. 2 perc

Nincs és nem is lesz állami és a jegybankhoz köthető pénz az MKB Bankot megvásárló konzorciumi tagokban, a vevőktől nyilatkozatot kért be erről a jegybank, amit elküldött az Európai Uniónak is - mondta Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke pénteken, Budapesti sajtó háttérbeszélgetésen.

Beszállhat az EBRD

Az alelnök hozzátette: ha állami pénz lenne az ügyletben, tiltott állami támogatás miatt az Európai Uniónak vizsgálnia kellene azt. Megemlítette azt is, hogy a konzorcium összes tagjának ügyvédi ellenjegyzés mellett kellett nyilatkoznia arról, hogy nem vettek igénybe és a jövőben sem igényelnek állami pénzt.

Nem tartotta kizártnak, hogy az értékesítés pénzügyi zárását követően az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) tőkeemeléssel vagy az új vevőktől való részesedésvásárlással beszáll a hitelintézetbe. Az EBRD is bent volt az MKB adatszobájában, de nem tett ajánlatot. Nagy Márton úgy tudja, a londoni székhelyű EBRD továbbra is érdeklődik az MKB iránt, és később dönt, a pénzügyi zárásig azonban nem léphet be új tulajdonos az MKB-ba.

Zátonyra futhat az eladás

Nagy Márton hangsúlyozta, hogy az MKB Bank tulajdonjoga csak az ügylet lezárultával száll át a vevőkre, várhatóan június végén, a tulajdonos jelenleg a Magyar Szanálási Vagyonkezelő Zrt.

Hozzátette: a tulajdonjog átvételéhez kell az auditált mérleg, a nyertes konzorcium alapjainak feltöltése, a vételár befizetése, a felügyelet, a jegybank engedélye is. Nagy Márton reményei szerint ekkor az új tulajdonosok kiállnak a nyilvánosság elé és ismertetik a bankkal kapcsolatos stratégiájukat.

Ha a felügyelet nem adja meg az engedélyt, vagy a vevők nem tudják befizetni a vételárat, akkor az MKB eladása zátonyra futhat - jelezte.

Heten adtak ajánlatot

Nagy Márton beszámolt arról, hogy az MNB ellenőrizte a vevők pénzügyi erejét, egyebek mellett, hogy mennyire jártasak a magántőke-alapok kezelésében, milyen banki és regionális tapasztalattal rendelkeznek és, hogy az MKB tőkemegfelelési mutatóját mennyivel akarják az előírások felett tartani a jövőben. Nyilatkozniuk kellett arról is, milyen stratégiát akarnak folytatni és honnan, mennyi pénzt teremtenek elő az MKB Bank megvételéhez - mondta a jegybank alelnöke.

Kifejtette: heten adtak nem kötelező érvényű árajánlatot az MKB Bankra, de nem minden jelentkező akarta a bank száz százalékát megvásárolni, az Európai Bizottság felé azonban az MNB mint a bankot szanáló hatóság, azt vállalta, hogy a MKB Bank összes részvényét értékesíti.

Már lezajlott a privatizáció

Nagy Márton hangsúlyozta: az MKB Bankot nem most privatizálják, az már tavaly decemberben lezajlott. Akkor a szanálás során, a Szanálási Alapon keresztül, az MSZVK Magyar Szanálási Vagyonkezelő Zrt. 32,1 milliárd forint támogatást adott az MKB-nak, ezért kompenzációként a részvények 37 milliárd forintos vételárát is az MSZVK kapja majd.

Hozzátette: a nyertes konzorcim kínálta a legmagasabb árat. Ha esetleg olcsóbban adnák el az MKB-t, mint amennyit érte az MSZVK kifizetett korábban, akkor azt a hazai bankoknak kellene befizetniük a Szanálási Alapba - mondta Nagy Márton.

Nagy Márton elmondta: a 37 milliárd forintos vételár utáni két ajánlat már a fundamentális értékelés szerint "ár alatt" vannak, így ha az első ajánlat "elbukik", a másik kettőnek nem lehet odaadni a bankot.

Nem került ki az infotörvény hatálya alól

Arra a kérdésre, hogy mikor jegyezték be az egyik vevőt, a Blue Robint, az alelnök azt válaszolta: két cég van, a Blue Robin Management alapkezelő, ezt február 10-én jegyezték be, a Blue Robin Investments-et, a vásárló alapot február 18-án. Az alapításnak és a bejegyzésnek külön dátuma van, a managementet március 8-án, az Investments-et március 7-én jegyezték be, míg az ajánlatot február 22-ig kellett benyújtani az MKB-ra.

Az MNB-nél úgy vélik, amikor az MKB 100 százaléka átszállt a Magyar Szanálási Vagyonkezelési Zrt-hez (MSZVK), kikerült a nemzeti vagyonról szóló törvény hatálya alól, azonban ez nem jelenti, hogy kikerült az infotörvény hatálya alól is. Elmondta: a szanálási alap ugyanaz, mint az OBA és a BEVA, amelyek nincsenek köztulajdonban, sőt, a hitelintézetekről szóló törvény szerint nem kezelnek közpénzt sem, és nincs tulajdonosuk sem, mert törvényileg hozták létre őket.

Az MNB március 31-én jelentette be, hogy az MKB Bankot a 37 milliárd forintot kínáló, a Blue Robin Investments S.C.A., a METIS Magántőkealap és a Pannónia Nyugdíjpénztár, a CIG partnerség tagja által alkotott konzorcium veheti meg.

Ezt olvasta már?

Lemondott az MNB alelnöke, Nagy Márton »