Válságálló eszközök - bónuszcertifikátok

| forrás:
Faluvégi Balázs, az Altera IT tagja
| olvasási idő: kb. 3 perc

Az utóbbi évek nemcsak a hagyományos „vedd és tartsd” befektetők, hanem a középtávú spekulánsok idegeit is alaposan próbára tették. Az árfolyamok egészen vad, sokak által soha nem látott mélységeket jártak meg, majd onnan ritkán előforduló emelkedést produkáltak, eközben rövidtávon is kemény mozgásokkal. Tették ezt szinte az összes piacon, legyen szó részvényekről, számos kötvényről, árupiacokról, devizákról és még sorolhatnám.

Az általános felfogás ma az, hogy a nagy mozgások sokáig velünk maradnak. A legtöbben ezt a magas volatilitás – szórás fennmaradásában látják, ami miatt kevésbé szívesen vásárolnak olyan termékeket, amelyek éppen akkor hozzák a legmagasabb hozamot, amikor az árfolyam bizonyos határokat – főként lefelé – nem lép át. Ilyen a bónuszcertifikát, amely az univerzális európai modellben egyedülálló módon éppen a leginkább konzervatívnak számító hitelintézeti osztálytól származó derivatíva forradalom egyik legmérsékeltebb tagja.

Ha nagyon röviden szeretném a bónuszcertifikátot leírni, akkor azt mondanám, hogy egy olyan termék, amelynél akkor járunk a legjobban, ha az árfolyam két előre megjelölt árfolyam között marad a certifikát lejárata előtt (illetve bizonyos esetekben lejáratig visszatér oda). A termék árazásában a volatilitásnak, némi egyszerűsítéssel az árfolyam változékonyságának is jelentős szerepe van.

A kérdés az, hogy a magas volatilitásra számító tömeg véleménye megalapozott-e, és az ezzel valamelyest szembenő termékek, így a bónuszcertifikát vásárlása hibás döntés-e? Nézzünk egy példát a volatilitás időbeli alakulására. A Dow Jones Global Stock Index (az adatszolgáltató következetesen rosszul írja a fejlécben, ez ne zavarjon meg senkit) a világ tőzsdéinek kapitalizációját nagy részben lefedi, így igen pontos képet ad a globális részvénypiaci helyzetről.

Némi egyszerűsítéssel az árfolyam hektikussága, a 2008-ban kiteljesedő pénzügyi válság során jelentős mértékben megugrott, és az utána lévő időszakban is több „spike-ot” csinált, amelyek idején jóval magasabb volt, mint a 2003-2007-es békeidőszakban. Nyugalmas időszak alig-alig akadt 2007 óta. Az utóbbi hetekben viszont a szórás nagyon régen nem látott mélységbe zuhant.

A logikus következtetés mindebből az lehet, hogy a még nyugodt években is ritkán látott alacsony szórás hamarosan megnövekszik, és az árfolyam ki fog törni valamilyen irányban. Azt nem tudjuk, hogy észak vagy dél az irány. A kérdés, hogy mi ilyenkor a teendő. Azt a forgatókönyvet is érdemes figyelembe vennünk, hogy a szórás hosszú évekig viszonylag alacsony marad. Aki a piacon át- és túlélte a 2008 óta tartó periódust, annak nagyon nehéz elképzelnie, hogy nem lesz vihar. Akár eufória, de még inkább pánik formájában szinte mindenki a volatilitás megugrására számít. Ám a fenti ábra egyértelműen mutatja, hogy nem mindig ez a helyzet, és az hosszú évekig alacsony maradhat.

Ugyanez a helyzet a bónuszcertifikátok esetén is, amelyek árazásánál az alaptermék volatilitásának jelentős szerepe van. Az alaptermék és a certifikát árfolyamának különbsége elsősorban a várható volatilitás és persze emellett a hátralévő idő függvénye is. A kibocsátó bankok a beárazott volatilitást nem kötik az orrunkra, de visszafelé számolva erős indikációt kapunk arra nézve, hogy a középtávú, elsősorban éves adatok alapján kalkulálnak. Hasonló árazási különbség alakulhatna ki a leghíresebb opciókba árazott volatilitás indikátor, a VIX esetén is. Ahogy az ábrán látszik az index emelkedésével párhuzamosan a piac megnyugodott és a szórás éves adata (első kiegészítő grafikon) csökkent, de korántsem olyan szintre, mint a rövidtávú szórás. A VIX ez utóbbival mutat szemmel látható erős együttmozgást.

Az említett certifikátok többsége esetén azonban sokkal inkább tűnik úgy, mintha a volatilitás az első kiegészített grafikon útját követné. Ha a beárazott volatilitás nő, annak az esélye is nő, hogy ez megtörténik, így ez a certifikát árfolyamának csökkenésében, pontosabban az alaptermék árfolyamához történő közeledésben lesz tetten érhető. Emiatt könnyen lehet, hogy a bónuszcertifikátok alul vannak árazva, ha nem számítunk nagy volatilitás megugrásra, és így főként nagy zuhanásra annak élettartama alatt. Nem az a lényeg, hogy mi fog történni, hanem az, hogy mi történik ahhoz képest, (!), hogy most a piaci szereplők mit gondolnak, hiszen a várakozások már beépültek az árfolyamokba (beleértve a volatilitást).

Ez csak az egyik erős (és aktuális) érv a portfoliónk hasonló eszközökkel történő kibővítése mellett. A másik, sokkal inkább általános tényező pedig az, hogy a megnövekvő szórás, sőt a várható kitörés, vagy zuhanás megvalósulása sem jelenti azt, hogy az árfolyam pár hét, vagy hónap után egészen máshol lesz, mint most. Éppen ilyen időkben fordul elő ez gyakran, amikor rekord profitok feszülnek ellen a félelmetes makroadatokkal. Az egyik pár hétig, hónapig emeli az árfolyamokat, majd a másik visszalöki az eredeti helyére az árfolyamokat. A végén pedig azt tapasztaljuk, hogy nagyjából ugyanott vagyunk, mint korábban. A DAX kis eltéréssel ugyanott van, mint idén márciusban, tavaly februrár-júliusban, 2008 júniusában, 2007 áprilisában és ezzel még a lista nem is teljes. A két oldal erejét és egymásnak feszülését elnézve könnyen lehet, hogy a jövőben is ez fog történni. Ez éppen ideális feltételeket teremt a bónuszcertifikátok vásárlói számára, akik így ebből a helyzetből is tudnak profitálni.

Ezen termékeknél egyetlen gondolat erejéig érdemes arra is kitérni, hogy a vételi és eladási árfolyam közötti széles jellemző spread komoly költségtöbbletet okozhat azoknak, akik viszonylag sok ügyletet kötnek, magas forgási sebesség mellett. A bónuszcertifikátok esetén persze az igazán fontos veszély a barrier elérése. Ha ez megtörténik, akkor lényegében olyan lesz számunkra, mintha most drágábban vettünk volna meg részvényeket (jellemzően 10-30%-kal), mintha a tőzsdén tettük volna meg ugyanezt. Ezért a megfelelő lejárat, barrier, árazás kiválasztása kulcsfontosságú és mindenképpen egyedi elbírálás alá kell, hogy essen minden esetben.

A bónuszcertifikátok tehát – sok más termék mellett - jelenleg olyan formában és volatilitás mellett vannak árazva, amelyet a rövidtávú ingadozás nem indokol. Természetesen ez a jövőben változhat, de veszteség – szemben számos összetett opciós ügylettel – csak akkor keletkezik, ha nagy zuhanás lesz a piacon, és az árfolyamok megérintik a barriereket. Addig pedig az idő múlása a certifikát vásárlójának dolgozik.

ALTERA Vagyonkezelő Nyrt

A 2012 őszén tőzsdére készülő ALTERA Vagyonkezelő Nyrt. 2012-ben alakult, 100 millió forintnyi alaptőkével és 100 millió forint tőketartalékkal. Az ALTERA alapítói és igazgatóságának tagjai Szabó Barnabás, az igazgatóság elnöke, Faluvégi Balázs, befektetésekért felelős igazgatósági tag és Bundik Csaba, üzletfejlesztésért felelős igazgatósági tag. A társaság tulajdonosa harminckét alapító-befektető, beleértve az igazgatóság három tagját is.

Ezt olvasta már?

Most megnézheted, jó helyre tetted-e a pénzed »

4IG 610 (1,16 ) AKKO Invest 446 (-0,34 ) ALTEO 742 (0,54 ) ANY 1215 (0,83 ) APPENINN 338 (-1,74 ) AutoWallis 86 (1,65 ) BIF 287 (-0,35 ) CIGPANNONIA 320 (-5,88 ) CyBERG 950 (3,26 ) DELTA 93 (1,75 ) EHEP 2030 (-3,33 ) ENEFI 300 (-3,54 ) FORRAS/OE 1160 (2,65 ) FUTURAQUA 76 (0,13 ) GSPARK 3180 (-0,31 ) Gloster 2205 (-4,13 ) KULCSSOFT 1670 (-2,91 ) MASTERPLAST 624 (0,65 ) MOL 1794 (5,10 ) MTELEKOM 371 (0,27 ) Megakran 4040 (0,50 ) NORDTELEKOM 28 (3,70 ) OPUS 235 (2,40 ) ORMESTER 11300 (1,35 ) PANNERGY 614 (-0,32 ) RABA 824 (-0,72 ) RICHTER 6970 (2,95 ) SET Group 71 (-0,14 ) TAKAREK 493 (-0,60 ) ZWACK 16500 (0,61 )