Hatalmas növekedési potenciál van a vidékben

| forrás:
TF-információ
| olvasási idő: kb. 2 perc

A fejlődő világban élő fiatalok milliói érik el a munkaképes kort az előttünk álló évtizedekben, és lesznek kénytelenek a szegénység elől menekülve elhagyni otthonukat, olvasható egy új FAO jelentésben.

Közben a vidék hatalmas növekedési potenciállal rendelkezik az élelmiszertermelésben és egyéb kapcsolódó iparágakban, állapította meg Az élelmezés és mezőgazdaság helyzete 2017-ben című kiadvány.

Kiaknázásához meg kell oldani a gazdálkodók alacsony termelékenységi szintjének, az iparosodás korlátozott lehetőségeinek és a gyors népesedésnövekedésnek és városiasodásnak a kombinációját, melyek közül egy is kihívást elé állíthat egy fejlődő országot abban, hogy az ott élőknek megélhetést és munkalehetőségeket biztosítson.

A vidéki gazdaság

Egyre több bizonyíték áll rendelkezésre arról, hogy a vidéki gazdaság változásának milyen jelentős hatása lehet. Habár a ’90-es évek óta emberek százmilliói emelkedtek ki a szegénységből ez által, a demográfiai növekedés folyamatosan emeli a tétet.

2020-ra a 15-24 éves korúak száma 100 millió fővel, 1,3 milliárd főre növekedhet. És mindez főleg a szubszaharai Afrikában koncentrálódik, azon belül is a vidéki területeken.

A fejlődő országok nagy részében, mint Dél-Ázsiában és a szubszaharai Afrikában, az ipar és a szolgáltató szektor növekedése lassú, ezért azok nem képesek ezt az új munkaerőt tömegesen felszívni. Ahogy a mezőgazdaság se, a jelenlegi formájában legalább is nem. Sokan ezért megélhetésüket valószínűleg máshol, például városokban keresik majd.

Ezért a célzott szakpolitikai támogatással és a beruházásokkal segíthetjük a jól működő élelmiszerláncok és a (kis- és közepes) városokhoz szervesen kapcsolódó agráriparágak kialakítását – és ezzel együtt az új munkahelyekét is.

Városi élelmiszerigény

Az élelmezés és mezőgazdaság helyzetéről szóló jelentés azzal érvel, hogy a vidéki gazdaságnak az urbánus területek növekvő élelmiszerigénye jelentheti a várva várt megváltást az élelmiszerellátó rendszerek változatosabbá tételére és a farmon kívüli gazdasági tevékenységek kialakítására.

Már most is a városokban élők fogyasztják el a nemzeti élelmiszerutánpótlás 70 százalékát, állítja a jelentés, még a nagy lakosságszámú országokban is. De miközben a városok terjedése ilyenformán lehetőséget kínál a mezőgazdaságból élőknek, egyúttal kis gazdálkodó családok millióit állítja kihívás elé.

A jövedelmezőbb piacok az élelmiszertermelés nagyobb gazdaságoknál való koncentrációjához, illetve a nagy feldolgozók és közvetítők uralta élelmiszerláncokhoz vezethetnek, és ezzel a kistermelők kizárásához.

Ezért támogató szakpolitikák és beruházások szükségesek, hogy a városi kereslet ténylegesen az átalakulás és a különbségek kiegyenlítődéséhez vezető növekedés motorja lehessen, és a kisebb termelők, családi gazdálkodók piachoz jutása is biztosítva legyen.

Családi gazdálkodók, infrastruktúra, kisebb városok

A tanulmány három területen javasol beavatkozást. Az első olyan politikai döntések meghozatala, amelyekkel a kistermelők teljes egészében haszonélvezőivé válnának a városi élelmiszerigény növekedésének. Intézkedések, melyek a földbirtokjogokat erősítik, biztosítják az egyenlő feltételeket a beszállítói szerződéseknél, illetve javítják a hitelhez jutást.

Emellett a szükséges infrastruktúrát is biztosítani kell a városi és vidéki területek összekötéséhez. Sok fejlődő országban a vidéki utak, villamoshálózat, tárolókapacitások és a hűtve szállítás lehetősége nem adott, vagy csak hiányosan, ami a legfőbb kerékkötője annak, hogy a gazdálkodó családok zöldségeiket, gyümölcseiket, hús- és tejtermékeiket a városokban értékesítsék.

Végül azt tanácsolja a FAO, hogy ne csak a nagyvárosokat kössük össze a falvakkal, hanem a körülöttük kialakult agglomerációs kisvárosok hálózatát is. Sőt, a kisebb városi központok egy olyan élelmiszer értékesítési lehetőséget jelentenek, amit ez idáig elkerülte figyelmünket: a városi ingázók fele a fejlődő országokban ilyen, félmilliós lakosságszám alatti városokban él.

Főbb adatok

A vidéki területek átalakulása a ’90-es évek óta tart, és azóta mintegy 750 millió ott élő emelkedett ki a hivatalos szegénységi kategóriából ( 3,10 dollár egy főre vetített napi jövedelem).

Míg 1960-ban a fejlődő országok lakosságának 22 százaléka (460 millió fő) élt városokban, ez 2015-ben már 49 százalékot és 3 milliárd embert jelentett. 2030-ra a világ elmaradottabb térségeiben 4 milliárd városlakó él majd, 80 százalékuk Afrikában, Ázsiában és Latin-Amerikában. A föld lakosságának közel fele lakik 500 000 fő alatti lakosságszámú városokban vagy a körülöttük lévő vidéki területen. A teljes globális élelmiszerigény 60 százaléka itt keletkezik.

§  Dél-Ázsiában és a szubszaharai Afrikában átlagosan 1, illetve 2,2 millió fiatal lépett a munkaerőpiacra 2010-15 között. Kelet- és Dél-Afrikában a városi fogyasztók aránya az élelmiszerpiacon már jelenleg is 52 százalék, de ez 2040-re 67 százalékra emelkedik az előrejelzések szerint.

A világ urbánus lakosságának többsége 1 millió fő alatti városokban fog élni 2030-ban, jelentős részben félmillió alatti lakosságszámú településeken. A városi élelmiszerpiacok értéke a szubszaharai Afrikában várhatóan megnégyszereződik 2030-ra a 2010-es értékhez képest.

Hirdetés
Kereskedés

A day trading, azaz napi kereskedés során a kereskedő napon belül vásárol és...

Szavazz!

Megfizethetetlen lesz Budapest?

Egymilliós négyzetméterárat prognosztizál a budapesti belváros lakáspiacán...

Megszenvedjük az olasz válságot?

Kudarcba fulladtak az olasz kormányalakítási kísérletek, szakértői kormány...

Lakáshitel-kalkulátor
Brexit

A brit kormány várakozása szerint októberre meglesz a teljes körű...

A brit kormány "korlátozott ideig" még tartaná magát az Európai Unió...

Hirdetés
Csok

Csok: nem mindenhol nagy segítség

Megyénként és városonként hatalmas szórás: van, ahol a CSOK az ingatlan...

Kelet-Magyarországon fénykorát éli a CSOK

Budapesten a legkisebb a kedvezményt használók aránya.

Határokon át

Közel egymillió bevándorló kapott uniós állampolgárságot

Az új állampolgárok 88 százaléka az Unión kívülről érkezett.

Hirdetés
Ezt olvasta már?

Újabb rekord dőlt meg az ingatlanpiacon »