Jelentős a műanyagszennyezés a Dunában

| forrás:
WESSLING Hungary Kft.
| szerző: | olvasási idő: kb. 1 perc

A Dunában van a legtöbb mikroműanyag. Köbméterenként 50 részecske. A Parányi Plasztiktalány projekt során a WESSLING Hungary Kft. a Rába és az Ipoly után megmérte a Duna és mellékfolyóinak mikroműanyag-szennyezését is.

50 részecske 1 m3 vízben! – így összegezhető a két dunai mérés eredménye, ami azért is megdöbbentő, mert az eddigi magyarországi mérések közül kiemelkedően ez a legnagyobb érték. A szakemberek a Megyeri hídtól északra 1 m3 vízben átlagosan 45, míg a déli mintavételi ponton, a Csepeli Szabadkikötőnél 55 részecskét detektáltak. Ez azt jelenti, hogy a Budapest alatti szakaszon a koncentráció emelkedett. Mindez a városokra jellemző nagy népsűrűséggel lehet kapcsolatban: a csapadékkal bemosott szennyezés és a szennyvíztisztító-telepek is a mikroműanyagok jelentős forrásai lehetnek.

Ami a Dunán azonosított parányi plasztikok anyagfajtáit illeti: a korábbi hazai mérésekhez hasonlóan a legnagyobb mennyiségben a fogyasztási cikkekhez, csomagolóanyagokhoz felhasznált polietilén, polipropilén és polisztirol voltak kimutathatók.

Nemzetközi kutatások már bebizonyították, hogy a mikroműanyagok egyre nagyobb mennyiségben vannak jelen az óceánokban, tengerekben, kiemelt környezeti, élelmiszer-biztonsági és egészségügyi kockázatot jelentve. A WESSLING Hungary Kft. független laboratórium partnereivel együtt az idén tavasszal azért indította el a Parányi Plasztiktalány projektet, hogy a Duna és mellékfolyóinak mikroműanyagszintjét is megvizsgálják.

A korábbi mintavételek és laboratóriumi vizsgálatok már felhívták a figyelmet arra: az európai mérésekhez hasonlóan Magyarországon is feltételezhető, hogy a mikroműanyagok megtalálhatók felszíni vizeinkben. A Tiszán Dombrádnál a WESSLING mérései alapján a 300 µm-nél nagyobb műanyagok darabszáma 4,9 volt egy köbméter vízben, a Tisza-tóból származó mintában pedig 23,1 részecskét találtak. A kimutatott műanyagok jellemzően a széles körben felhasznált polietilénből, polipropilénből és polisztirolból álltak.

A Parányi Plasztiktalány projekt során először az Ipolyban vettek mintát: 1,7 részecskét mértek egy köbméter vízben. A viszonylag alacsony mikroműanyagszint vélhetően annak köszönhető, hogy a folyó többnyire nemzeti parki területeken, ipari és kommunális behatásoktól viszonylag elzártan kanyarog. Az elterjedtebb (pl. polipropilén) és kisebb mennyiségben gyártott anyagtípusok (például játékokhoz, műszerfalakhoz alkalmazott akrilnitril-butadién-sztirol, ABS) is kimutathatók voltak.

A Rábában már jóval több, köbméterenként 12,1 mikroműanyag-részecskét mutatott ki a WESSLING Hungary Kft. Ez akár napi 20,7 millió részecskét is jelenthet. Érdekes, hogy ezek a részecskék nem a Tisza vízgyűjtőjén is detektált, széles körben felhasznált anyagtípusok, hanem precíziós alkatrészekhez, elektronikai termékekhez használt anyagok (pl. polyoximetilén).

Ezt olvasta már?

A Duna vízállása rengeteg problémát okoz »

4IG 1820 (-1,62 ) ALTEO 660 (0,76 ) ALTERA 825 (-1,20 ) ANY 1180 (-0,84 ) APPENINN 458 (-1,08 ) BIF 2000 (-0,99 ) CSEPEL 780 (-4,18 ) ESTMEDIA 147 (-2,00 ) FUTURAQUA 44 (2,09 ) KONZUM 232 (1,09 ) MOL 3064 (-0,78 ) MTELEKOM 430 (4,24 ) NORDTELEKOM 35 (2,35 ) NUTEX 37 (3,65 ) OPUS 470 (0,21 ) OTP 11600 (0,26 ) RICHTER 5250 (-0,66 ) TAKAREK 600 (-0,17 )