Mezőgazdaság: beleszólás nélkül a fejlődő országok

| forrás:
TF-információ
| olvasási idő: kb. 2 perc

Elengedhetetlen a részvétel a nemzetközi kereskedelmi élelmiszerszabványok kialakításában ahhoz, hogy egy ország ki tudja hasítani a maga részét a virágzó globális kereskedelemből és egyben képes legyen felkészülni a technológiai változásokra. Ez a fő üzenete az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) és a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) közös tanulmányának, a FAO közleménye szerint.

Különösen a fejlődő országoknak fontos erre odafigyelni, hogy hatékonyan bekapcsolódhassanak az intézményi és multilaterális együttműködésekbe, mint a WTO vagy a Codex Alimentarius – a világ elsőszámú testülete nemzetközi élelmiszerstandardok kidolgozására.

Beleszólás nélkül a fejlődő országok

A Kereskedelmi és élelmiszerstandardok (Trade and Food Standards) kiadvány lényegre törően magyarázza el, hogyan jönnek létre és kerülnek alkalmazásra ezen szabványok. Amellett érvel, hogy a fejlődő országoknak jobban bele kellene kapcsolódniuk a harmonizált élelmiszerstandardok kidolgozásába a Codex Alimentarius bizottságban, vagy a WTO releváns testületeiben.

Ez lehetővé tenné, hogy a mezőgazdasági termékek 1,7 trillió dolláros nemzetközi piacára új szereplők lépjenek, mint a kistermelők és kisvállalkozók. Amihez a döntéshozóknak figyelem kell szentelniük élelmiszerpolitikai prioritásaikra, illetve gondoskodni a konszenzusról azok kapcsán.

A téma különösen aktuális, gondolva a növekvő fogyasztói aggodalmakra a mikrobák, rovarirtó maradványok, élelmiszeradalékok és saját táplálkozásuk kapcsán – miközben a technológiának köszönhetően az élelmiszerek minőségét, biztonságát és eredetét még sose tudtuk jobban kontrollálni.

Fontos megállapítása a könyvnek, hogy az országok akkor tudnak a legtöbbet profitálni a nemzetközi együttműködésből, ha a döntéshozókon túl és a mezőgazdaság, közegészségügy, ipar és kereskedelem szakértői mellett a fogyasztókat és termelőket is képesek bevonni a nemzeti élelmiszerbiztonsági és –minőségi prioritásaik meghatározásába és megvalósításába.

Kihívások előttünk

A tanulmány egyúttal bemutatja a jelen trendjeit, amelyek hatással vannak az élelmiszerekre vonatkozó előírások változására, mint a digitalizáció, új termelési és feldolgozási technológiák, az online kereskedelem, csomagolási trendek, új kereskedelmi megállapodások és a változás a fogyasztói preferenciákban. Mindezek egyre növekvő mértékben befolyásolják majd az élelmiszerkereskedelem és az élelmiszerbiztonság jövőjét.

Az élelmiszerek nyomon követhetősége egyre több helyen előírás; segítségével gyorsan reagálhatunk egy élelmiszerből származó betegség kitörése esetében. Módszereink a különböző szennyeződések (rovarirtók és más vegyszerek) nyomainak kimutatására egyre kifinomultabbak, ezért egyre fontosabb, hogy a fejlődő országok is hangsúlyt fektessenek erre a területre.

Ez azonban kihívás elé állít sok fejlődő országot, ahol az élelmiszerellenőrző, -vizsgálati és tanúsítvány rendszerek még gyerekcipőben járnak, és a beszerzési lánc is alulfejlett, töredezett. Épp ezért a WTO, FAO partnereikkel együtt létrehoztak egy eszközt (Standards and Trade Development Facility) a már bevált módszerek terjesztésére és hogy a nemzetközi standardoknak való megfelelés révén segítsenek fejlődő országoknak a piachoz jutásban.

Hirdetés
Szavazz!

Ki kapjon több uniós pénzt, Kelet vagy Dél?

Brit sajtóértesülések szerint több tízmilliárd euró fejlesztési forrást...

A Balaton északi vagy a déli partja vonzóbb?

Hajlamosak vagyunk kőbe vésett értékítéletet feltételezni, pedig még az...

Forex szemináriumok

Tudtad, hogy ha megtanulsz egy pénzkezelési módszert a valószínűségre...

Konferencia

A hazai kockázati befektetői piacon egyre nagyobb szerepet vállalnak a...

Lakáshitel-kalkulátor
Önfenntartó, magyar találmány

A NOAH House-projekt egy egyedülálló magyar találmány. Megálmodója Blaskovich...

Brexit

"Katasztrofális" következményekkel járna a brit élelmiszeripar...

A Bank of England kormányzója szerint a brit EU-tagság megszűnésének...

Hirdetés
Csok

Félszoba: megoldás vagy hátrány?

A lakásvásárlóknak fontosabb a lakószobák száma, mint a lakás alapterülete....

Budapesten viszik a legtöbb csok-ot

Az indulás, 2016 januárja óta 11,2 milliárd forint összegű csok-támogatást...

Határokon át

Közel egymillió bevándorló kapott uniós állampolgárságot

Az új állampolgárok 88 százaléka az Unión kívülről érkezett.

Hirdetés
Ezt olvasta már?

Két hónapjuk van felkészülni a cégeknek az új szabályokra »

ALTERA 950 (8,57 ) ANY 1400 (0,72 ) APPENINN 681 (0,44 ) CIGPANNONIA 462 (0,22 ) ESTMEDIA 110 (10,00 ) FUTURAQUA 64 (-0,93 ) GSPARK 3560 (0,28 ) KONZUM 3375 (0,75 ) MOL 3004 (0,81 ) MTELEKOM 451 (-0,22 ) NUTEX 46 (-8,23 ) OPUS 727 (0,83 ) OTP 11450 (0,35 ) OTT1 304 (2,36 ) PANNERGY 766 (0,79 ) RICHTER 5285 (0,67 ) ZWACK 17400 (0,29 )