Súlyos hibákat követtünk el a mezőgazdaságban

| forrás:
TF-információ
| olvasási idő: kb. 2 perc

Mutatjuk, hogyan alakult Magyarország és a környező néhány EU tagország mezőgazdasági termelése 2002 - 2016 között. A GKI elemzése.

Ömlött a pénz az EU-tól

A szektor az előző EU-s költségvetési ciklusból jelentős támogatásokhoz jutott, melyek némiképp mérsékelték az időjárási viszonyok okozta terméskiesést (öntözés, gépberuházások, új agrotechnikai eljárások stb.), illetve növelték az ágazati jövedelmeket. A magyar mezőgazdaság évente a GDP 1,5 százalékának megfelelő közvetlen támogatást kap az EU-tól, amit a vidékfejlesztési beruházási támogatások egészítenek ki további több tízmilliárd forinttal.

Az EU támogatások fokozatosan érték el az EU átlagos szintjét 2007 és 2013 között. Emiatt a támogatások hatása 2010 után látható a leginkább. 2012 után pedig a vidékfejlesztési támogatások is megugrottak. Ennek köszönhetően némileg csökkent a mezőgazdasági GDP volumenének éves ingadozása, s elkezdett közelíteni a 16 éves átlaghoz.

Nemzetközi összehasonlításban a mezőgazdasági GDP Magyarország esetében alakult a leghektikusabban. A legnagyobb növekedést Szlovákia érte el (80% feletti növekedés). A leginkább egyenletes termelést Lengyelország tudta megvalósítani, a vizsgált időszakban 100-120 százalék közötti sávban mozgott a mezőgazdasági GDP változása.

Románia esetében hektikus volt a mutató értékének alakulása a vizsgált években (-20 és +20% között ingadozott), de 2013-tól már pozitív tartományba került. Látható, hogy Magyarország esetében a leginkább volatilis a mezőgazdasági GDP, vagyis mi vagyunk leginkább kitéve az időjárási (és részben a piaci) változásoknak.

Sebezhető a hazai agrárium

A termékek közül a búza, a kukorica és az olajos magvak termelése nőtt 2002-höz képest, az első kettő esetében erős kilengésekkel, ami szintén az időjárásnak való erőteljes kitettséget igazolja. A legnagyobb esést a cukorrépa-termelés produkálta, ami az EU-ba lépést követően a cukor kvótáknak volt köszönhető. A burgonya volumene is jóval alulmúlta a 2002-es szintet. A zöldségek és gyümölcsök termelése az évek során folyamatosan az időszak eleji szint körül ingadozott.

Vagyis jellemzően az extenzív, nagytáblás szántóföldi növénytermesztés tudott növekedni, a munka- és tőkeintenzív termékek termelése elmaradt az induló szinttől. Ez igencsak sebezhetővé teszi a hazai agráriumot, tekintettel az olyan, gyorsan felfejlődő gabonatermelőkre, mint pl. Oroszország és Ukrajna, akiknek a terményei lenyomják a gabonafélék árszintjét. Ezt a negatív hatást a várhatóan mérséklődő EU forrású agrártámogatások nem tudják kompenzálni.

Az állattenyésztést tekintve a sertésszám mérséklődött a leginkább, s a baromfiszám is visszaesett az évek során. Bár készültek ágazati stratégiák, illetve forrásokat is rendeltek ezekhez, az eredmény egyelőre elmaradt. Egyedül a szarvasmarha-számban látható trendszerű (az EU tejkvóták megszűnése, valamint a húsmarhákra vonatkozó EU támogatás miatt), illetve a juhok esetében kismértékű növekedés 2002-höz képest.

Vagyis a magasabb hozzáadott értéket termelő állattenyésztés összességében inkább visszaesett az induló állapothoz képest, s úgy tűnik, hogy ez a visszaesés tartós folyamat lesz.

Gond van az agrárpolitikával

Megvizsgálták a mezőgazdaságban alkalmazottak számának alakulását is. Ennek során 3 adatot néztünk: a lakossági megkérdezésen (bevalláson) alapuló foglalkoztatást (foglalkoztatottak), a kettős könyvvitelt vezető vállalatok által alkalmazottakat (alkalmazásban állók) és a minimum 5 fős vállalatok által bevallott foglalkoztatottak (mezőgazdasági vállalatok által foglalkoztatottak száma).

A szektorban mindhárom foglalkoztatási adat 2002 óta meredeken zuhant egészen a válság évéig. Ezt követően, valószínűleg a támogatások hatására a foglalkoztatottak száma emelkedésnek indult (kisebb-nagyobb visszaeséssel), ugyanakkor az alkalmazottak száma stagnált, esett.

A foglalkoztatás növelése elsősorban a közfoglalkoztatás kiterjesztésének köszönhető (látható, hogy 2012-ben és utána ugrott meg a mutató értéke), ami nem valós mezőgazdasági foglalkoztatást takar. Ugyanakkor az egyéni gazdálkodók és a segítő családtagok száma is gyarapodott valamelyest.

Mindezek alapján nem állítható, hogy a mezőgazdaság lesz Magyarország húzóágazata a következő években. A nagy tömegű beáramló EU-forrás nem volt képes jelentősen növelni a mezőgazdaság kibocsátását és jövedelemtermelő képességét, illetve csökkenteni az időjárásnak való kitettségét. Ehhez – valószínűleg - egy teljesen más szemléletű agrárpolitikára lenne szükség, amely tekintettel van az élelmiszeripar és a kiskereskedelem elvárásaira, s amely képes modernizálni (nemcsak technikai értelemben) a hazai agráriumot.

Ezt olvasta már?

Szövetkezik az Európai Unió és Japán »

4IG 3600 (-1,64 ) ALTERA 780 (-1,27 ) ANY 1300 (-0,76 ) APPENINN 570 (-3,06 ) CIGPANNONIA 424 (-0,35 ) CSEPEL 860 (-4,02 ) ELMU 26400 (-3,65 ) EMASZ 24800 (-0,80 ) ESTMEDIA 122 (-1,21 ) GSPARK 3360 (-1,18 ) KONZUM 2925 (-0,85 ) MOL 2650 (0,91 ) MTELEKOM 403 (-0,74 ) NORDTELEKOM 37 (-2,60 ) NUTEX 54 (-1,82 ) OPUS 606 (-2,26 ) OTP 10020 (0,50 ) OTT1 249 (-2,35 ) PANNERGY 678 (-1,45 ) RICHTER 4570 (-2,35 ) SET Group 256 (-2,29 ) TAKAREK 607 (-0,82 ) WABERERS 3290 (-0,30 ) ZWACK 16650 (0,60 )