A brit külügyminiszter őrültségnek tartja a vámuniót

| forrás:
brexit
| olvasási idő: kb. 2 perc

A brit külügyminiszter szerint "őrült rendszert szülne", ha London a brit EU-tagság megszűnése után vámuniós partneri viszonyt alakítana ki az Európai Unióval. Boris Johnson e kedden ismertetett véleményével homlokegyenest ellentmondott kabinetbeli kollégájának, Greg Clark üzleti miniszternek, aki hétvégi nyilatkozatában vámpartnerségi viszony szükségességéről szólt.

Őrült rendszert szülne a vámpartnerség

Johnson a Daily Mail című konzervatív, erősen EU-ellenes irányvonalú brit lapnak kijelentette: ha Nagy-Britannia vámpartnerségi kapcsolatrendszert hoz létre az EU-val a Brexit után, abból "egy olyan őrült rendszer születne", amelyben London az Európai Unió nevében szedne be vámokat a brit határon átlépő importáruk után.

A brit külügyminiszter a Daily Mail online kiadásán idézett nyilatkozatában közölte: szerinte ez azt is jelentené, hogy ha az EU valamely árucsoportra, amelyet Nagy-Britannia olcsón szeretne importálni, büntetővámokat vet ki, akkor a brit kormány sem tudna ez ellen fellépni.

Tanulj a tőzsdén kereskedni 21 nap alatt! Kérd az INGYENES videóidat még ma! (A kereskedés kockázatos.) (x)

Johnson szerint ezzel meghiúsulna az a szándék is, hogy Nagy-Britannia visszaszerezze az ellenőrzést saját határai, kereskedelempolitikája és törvényalkotása felett.

Boris Johnson a brit EU-tagságról 2016-ban rendezett - a kilépést pártolók által szűk többséggel megnyert - népszavazás kampányában a Brexit-párti tábor frontembere volt.

Sokat bírált elképzelés

Az EU-val kialakítandó vámpartnerségi viszony a brit kormány által az EU-tagság megszűnése utáni időszakra kidolgozott megoldási javaslatok egyike.

Ennek egyik eleme valóban az lenne, hogy Nagy-Britannia az unió kívülről érkező áruimport után beszedné az adott termékcsoportra érvényes EU-vámtételt, a brit cégek ugyanakkor ezt visszaigényelhetnék, ha az érintett importcikk nem hagyja el Nagy-Britanniát, vagy ha feldolgozás után oda visszatér.

Az elképzelést érték olyan szakértői bírálatok amelyek szerint ez mérhetetlenül bonyolult nyilvántartási és árukövetési rendszer kiépítését tenné szükségessé, a leghevesebb támadásokat azonban a kormányzó Konzervatív Párt keményvonalas Brexit-tábora intézte a terv ellen, azzal az érvvel, hogy egy ilyen vámpartneri viszony esetén Nagy-Britannia nem tudna saját jogán kétoldalú kereskedelmi megállapodásokat kötni más országokkal.

Mi lesz ebből?

Theresa May miniszterelnök, Philip Hammond pénzügyminiszter és Greg Clark üzleti miniszter hajlana a vámpartnerség valamilyen formájának fenntartására az EU-val, a Brexit-párti frakció képviselői azonban legutóbb épp a múlt héten követelték a kormányfőhöz intézett 30 oldalas közös levelükben bármiféle jövőbeni vámuniós partnerség határozott elvetését.

Ezután általánossá vált az a vélemény, hogy a vámpartnerségi elképzelés lekerült a napirendről, Greg Clark azonban hétvégi nyilatkozatában ezt határozottan cáfolta.

A BBC televízió vasárnapi interjúműsorában az üzleti ügyek minisztere kijelentette: a brit kormány és személyesen Theresa May többször hangoztatott, a brit üzleti szektorral is egyértelműen ismertetett álláspontja az, hogy lesz vámmegállapodás az Európai Unióval, annak érdekében, hogy a kétoldalú kereskedelemben a brit EU-tagság megszűnése után is a lehető legkisebb "súrlódások" legyenek. Clark szerint ezt "bármilyen lehetséges módon" biztosítani kell.

Nagy értékű beruházások forognak kockán

A vita gyökere az, hogy a brit kormány az EU-tagság megszűnésével együtt ki akar lépni az Európai Unió egységes belső piacáról és vámuniójából is.

Az üzleti miniszter azonban a hétvégi BBC-műsorban alig burkoltan figyelmeztette a keményvonalas tory Brexit-frakciót arra, hogy ha ennek helyébe nem lép valamilyen más vámpartnerségi megállapodás, akkor a brit gazdaság nagy értékű beruházásoktól eshet el.

Clark kijelentette: a japán Toyota autógyár, amelynek két üzeme van Nagy-Britanniában, éppen most készíti elő a döntést arról, hogy hol legyen következő európai gyára, és dönthet úgy is, hogy az új üzemet "a kontinensre" telepíti.

Ezt olvasta már?

A Brexit kihat az egészségügyre is »