A kormányon kívül mindenki pesszimistább

| forrás:
GKI
| szerző: | olvasási idő: kb. 2 perc

Miközben a legtöbb előrejelző idén 4-4,5%-os növekedésre számít, jövőre a kormány kivételével már csak 3-3,5%-osra. (A GKI idén legalább 4,2%, jövőre csak 3,2% körülire.) Az EU-transzferekkel finanszírozott beruházások és a választások által is gerjesztett lakossági fogyasztás növekedése ugyanis lassulni fog, s az európai konjunktúra is bizonytalan. Egyelőre a költségvetési és monetáris politika is laza. Az EU-kapcsolatok feszültek.

A második negyedévben a régiós országok közül csak a lengyel növekedés volt gyorsabb a magyarnál. Magyarországon a nyári hónapokban folytatódtak az első félévre jellemző folyamatok. Az ipari termelés és a kiskereskedelmi forgalom növekedési üteme érdemben nem változott. Az építőipar szárnyalása még erősödött is, miközben a kereskedelmi szálláshelyek forgalmi dinamikája lassult. A bruttó keresetek bővülése fékeződik, az infláció gyorsul, így idén a tavalyi kétszámjegyűnél valamivel kisebb ütemű, de továbbra is nagyon magas, 7-8%-os reálkereset-növekedés várható.

Ez jövőre – főleg a bérkiáramlás lassulása miatt - 3-4%-ra csökken, de továbbra is gyors marad. Az infláció szeptemberben már hetedik hónapja gyorsult, s elérte a 3,6%-ot. Az év hátralevő részében és jövőre hasonló ütem várható, többek között a gyenge forint következtében. Míg az idei első negyedévben egy euróért átlagosan még csak 311 forintot kellett fizetni, a harmadik negyedévben már 324 forintot.

A bérköltségek növekedésének és az áremelkedésnek az üteme az EU-n belül csak Romániában magasabb, mint Magyarországon. A munkanélküliség az egy évvel korábbihoz viszonyítva még csökken, az előző hónapokhoz viszonyítva azonban már megállt a mérséklődés. Igaz eközben a közmunkások száma kedvező módon mérséklődött. A hivatalos munkanélküliség Cseh-, Német- és Lengyelország után Magyarországon a negyedik legkisebb az EU-ban. A közmunkások száma azonban még jelenleg is megközelíti a munkanélküliekét, velük együtt a magyar munkanélküliségi ráta az EU átlaga körüli lenne.

Az államháztartás európai módszertan szerint számított helyzete nagyon kedvező, az első félévben a hiány mindössze a GDP 0,1%-a volt (mivel ebbe többek között nem tartozik bele az EU-transzferek megelőlegezése). Az államháztartás pénzforgalmi hiánya viszont 2018 első kilenc hónapjában közel 1500 milliárd forint volt, csaknem 10%-kal magasabb az egész évre előirányzottnál. Ezen belül azonban szeptemberben némi többlet alakult ki, részben a beérkező EU-transzferek, részben az önkormányzatoknak kifizetett előlegek kincstári számlán való kötelező elhelyezése következtében. Az adóbevételek kedvezően alakultak, a hatalmas hiány elsősorban az EU-támogatások megelőlegezésének következménye, melyek beérkezésnek időpontja viszont nagyon bizonytalan. Ráadásul számos költségvetési-állami ágazatban – így az egészségügyben, az oktatásban vagy a szemétszállításban – súlyos működési zavarok, likviditási problémák alakultak ki.

Az EU módszertana szerinti hiány – amelyben nem kell figyelembe venni az EU-transzferek megelőlegezését – feltehetőleg a tervezettnél valamivel kisebb (de a 2017. évinél nagyobb), 2,2% körüli lesz. Ugyanakkor a magas pénzforgalmi hiány miatt csak alig csökkenő, az EU elvárásaitól elmaradó, 73% feletti GDP-arányos államadósság várható. Jövőre immár a gazdasági növekedés lassulásának, ugyanakkor az EU- és önkormányzati választások időszakában kellene terv szerint 1,8%-ra csökkenteni az államháztartás GDP-arányos deficitjét. A GKI szerint ennél magasabb hiány valószínű, a GDP-arányos államadósság viszont csökkenhet.

 

A GKI prognózisa 2018-19-re

 

Megnevezés

2016

2017

2018.

I-VIII. hó

2018

2019

előrejelzés

1.

GDP (%)

102,3

104,1

104,7**

104,2

103,2

2.

Ipari termelés (%)

100,9

104,8

103,6

104

104,5

3.

Beruházások (állóeszköz-felhalmozás, %)

88,3

118,2

115,8**

112

105

4.

Építési-szerelési tevékenység (%)

81,2

129,6

122,6

117

105

5.

Kiskereskedelmi forgalom (%)

104,7

104,9

106,7

106,5

104

6.

Kivitel változása (folyó áron, euróban, %)

103,4

108,2

105,1

105

105

7.

Behozatal változása (folyó áron, euróban, %)

102,3

111,1

106,7

106,5

106

8.

Külkereskedelmi egyenleg (milliárd euró)

9,7

8,1

4,6

7

6,5

9.

Folyó fizetési és tőkemérleg együttes egyenlege (milliárd euró)

7,0

5,1

3,2**

6

6,5

10.

Euró átlagos árfolyama (forint)

311,5

309,2

317,4***

320

327

11.

Államháztartási hiány* (milliárd forint)

848,3

1974

1496,5***

1500

1000

12.

Bruttó átlagkereset indexe

106,1

112,9

111,8

111

107

13.

Fogyasztói árindex

100,4

102,4

102,7***

103

103,5

14.

Fogyasztói árindex az időszak végén

(előző év azonos hónap = 100)

101,8

102,1

103,6***

103,5

103,7

15.

Munkanélküliségi ráta az időszak végén (%)

4,4

3,8

3,7****

3,7

3,6

*  Pénzforgalmi szemléletben, helyi önkormányzatok nélkül

** 2018. I. félév

*** 2018. I-IX. hó

**** 2018. VI-VIII. hó átlaga

Hirdetés
Lakáshitel-kalkulátor
Hirdetés
Ezt olvasta már?

GKI: 4,3 százalékkal nőhet a gazdaság »

4IG 846 (0,83 ) AKKO Invest 29600 (2,78 ) APPENINN 430 (-0,46 ) CIGPANNONIA 260 (-1,52 ) CyBERG 1480 (-2,63 ) ENEFI 440 (1,15 ) ESTMEDIA 119 (3,48 ) FORRAS/T 1510 (0,67 ) FUTURAQUA 99 (-2,75 ) GSPARK 4620 (-0,65 ) KPACK 19600 (-0,51 ) MASTERPLAST 760 (-1,30 ) MOL 2850 (-1,38 ) MTELEKOM 445 (-0,22 ) NORDTELEKOM 44 (-1,46 ) NUTEX 29 (1,38 ) OPUS 326 (-3,55 ) ORMESTER 7300 (4,29 ) OTP 13110 (-0,68 ) OTT1 257 (1,38 ) RABA 1100 (0,46 ) RICHTER 4920 (1,61 ) SET Group 110 (-2,48 ) WABERERS 1350 (-2,88 ) ZWACK 17200 (0,29 )