A pesszimista jóslatok ellenére nagyot ugrott Magyarország

| forrás:
mti
| olvasási idő: kb. 1 perc

Tizenkét éve nem látott mértékben, az első becslés szerint 4,2 százalékkal növekedett a magyar gazdaság tavaly, rácáfolva számos pesszimistább piaci előrejelzésre, például a hitelminősítőkére - fejtette ki Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium európai uniós forrásokért felelős államtitkára a Világgazdaság konferenciáján szerdán, Budapesten.

Fenntartható növekedés

A Gazdasági kilátások 2018 rendezvényen megjegyezte, a magyar növekedés széles alapokon nyugszik, erőteljes és fenntartható.

Az egyensúlyi folyamatok javulásának, a pozitív finanszírozási képességnek köszönhetően a külső adósság gyors ütemben csökken, a hiány szintje évek óta alacsony, az államadósság rátája pedig 72-73 százalékra esett - mutatott rá az államtitkár.

Az államtitkár szerint a kedvező makrogazdasági helyzet kialakulásában meghatározó szerepe volt a 2016 őszén kötött hatéves bérmegállapodásnak.

Működtek az ösztönzők

A kormány különféle adóintézkedésekkel, az európai uniós források felhasználásának gyorsításával és egyéb növekedést támogató programokkal ösztönözte a gazdasági növekedést - mutatott rá Rákossy Balázs, aki kiemelte, hogy törekvéseiket a pozitív nemzetközi környezet is támogatta.

A hatéves bérmegállapodás a tavalyi növekedés nagyjából negyedét eredményezte - mondta.

Rákossy Balázs azt is elmondta, hogy az idei növekedés a tavalyihoz hasonló lehet, de meg is haladhatja.

Nemzetközi porond

Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke a konferencián elmondta, a magyar vállalatoknak nemzetközi porondon kell versenyképesnek lenniük, erre pedig úgy lehet őket a legjobban felkészíteni, ha az országban valóban versengenek a cégek.

Pogátsa Zoltán, a Nyugat-magyarországi Egyetem docense kifejtette, a növekedés hosszú távú feltételeinek megteremtéséhez ugyanakkor arra is szükség lenne, hogy oktatásra, átképzésre, egészségügyre és szociális célokra többet költsön az ország.  

Kiemelte, a felzárkózáshoz a GDP arányában Magyarországnak az uniós átlagnál többet kellene költeni oktatásra, képzésre, egészségügyre. A foglalkoztathatóságot leginkább a tudásszint növelése képes javítani, ezért is kellene az oktatás költségvetését a jelenleginél gyorsabb ütemben növelni - hangsúlyozta a szakember.

Hirdetés
Lakáshitel-kalkulátor
Hirdetés
Ezt olvasta már?

Az élelmiszeripar a magyarok erőssége »