Adók vagy járulékok: melyik csökkentése a csodafegyver?

| forrás:
TF-információ
| olvasási idő: kb. 2 perc

A járulékok vagy a jövedelemadó csökkentésével járnánk jobban? Az RSM Hungary elemzéséből kiderül.

Jövedelemadó csökkentés vs. járulékcsökkentés

Az egykulcsos személyi jövedelemadó egyszerűsége miatt az adócsökkentés nemcsak a munka-, hanem olyan külön adózó jövedelmekhez is kapcsolódna, mint a kamat, az osztalék vagy éppen a tőzsdei jövedelmek. Amennyiben ez valósulna meg, akkor a költségvetési bevételkiesésből felszabaduló összegek kevéssé koncentráltan jutnának el a munkáltatókhoz és munkavállalókhoz. Ugyanezt másik oldalról megközelítve, ugyanakkora forrásból kisebb mértékű adócsökkentést lehetne megvalósítani.

Ennek egy kicsit ellentmondva – de a családpolitika szempontjait beemelve – már nem kívánt célként jelentkezne, hogy növekedhetne azok száma, akik jövedelmi viszonyaik miatt – különösen az alacsonyabb jövedelmű három, vagy több gyermekesek – nem tudnák a kedvezmény teljes összegét kihasználni.

Láttuk, hogy ez már korábban is problémát jelentett, ezért került bevezetésre a családi járulékkedvezmény rendszere, amellyel a Nemzetgazdasági Minisztérium által publikált adatok szerint 2014-ben mintegy 186 ezren éltek. Egy jelentős, hat százalékpontot elérő személyi jövedelemadó csökkentés ezt a számot várhatóan jelentősen megnövelné.

Két irány

A járulék, illetve szociális hozzájárulási adó vonatkozásában is két irány lenne lehetséges. Vagy a bruttó jövedelmekből levonandó egyéni járulékok mértékét, vagy a bruttó jövedelemre rakodó szociális hozzájárulási adó mértékét lehetne csökkenteni.

Mint azt kiszámoltuk, a családi adóalap-kedvezményt igénybe nem vevők számára a 7 százalékpontos szociális hozzájárulási adó csökkentés 5,76 százalékkal növelhetné a nettó jövedelmet, amennyiben a munkáltatók az adócsökkentésből származó személyjellegű ráfordítás megtakarításukat teljesen a munkabérek emelésére fordítanák. Ez a feltételezés már önmagában is több kérdést felvet.

A munkáltatók béremelésre fordítják a többletet?

A jelenleg tapasztalható bérnyomás ezt kikényszerítheti, de vélhetően más mechanizmust fogunk tapasztalni a csak bejelentett jövedelemmel élő munkáltatók estében, mint a zsebbe fizetős, minimálbért, vagy csak részmunkaidőre bejelentő, de teljes 8 órában foglalkoztató vállalkozásoknál. Ez utóbbi körben jellemzően nettó jövedelemben alkusznak meg, így ott a bruttó bér kevésbé fog változni. Az intézkedés hatása kisebb lesz náluk, a versenyképességüket kevéssé fogja szolgálni a tisztán fizető vállalkozásokkal szemben.

Szintén kérdésként felvetődhet, hogy mi lesz azokkal az ágazatokkal, vagy speciális élethelyzetű munkavállalókkal, akik után a munkáltatójuk szociális hozzájárulási adókedvezményt tud igénybe venni. A létszámuk szintén az NGM által publikált adatok szerint idén már meghaladta a 900 ezret. Több tényező függvényében, eltérő mértékben részesülhetnek a munkáltatók ezekben a kedvezményekben, így sok esetben előfordulhat, hogy a foglalkoztatottak után csak minimális mértékben fognak tudni profitálni az adómérték csökkenéséből.

Amennyiben a jogalkotó úgy döntene, hogy a fentiek miatt inkább az egyéni járulékok csökkentése mellett teszi le a voksát, akkor a személyi jövedelemadó esetében már bemutatott gyermekek után járó adóalap kedvezmény felhasználhatóságának problémájába ütközhet.

Mire lenne elég a járulékcsökkentés? 

A munkabérekre rakódó adó- és járulékterhek csökkentésének módozatait még hosszan  lehetne elemezni, de annak szükségességét senki sem vonja kétségbe. Az OECD 2015. évi adóékre vonatkozó adatsora alapján látszik, hogy Magyarország a versenyképességét cseppet sem növelő „előkelő” negyedik helyen található a 49 százalékos értékével.

A különbség szembeötlő, ha a környező országokkal hasonlítjuk össze. Csehország, Szlovénia vagy Szlovákia esetében is több mint 6 százalékpontos a különbözet. Még nagyobb a különbség Lengyelországgal szemben – 14 százalékot meghaladó.

A korábban kalkulált és még csak előrevetített 7 százalékpontos szociális hozzájárulási adó, illetve az idei, már megvalósult 1 százalékpontos személyi jövedelemadó csökkentés hatására a magyar adóék ugyan 45,3 százalékra csökkenne, de ez az OECD tagországok esetében még mindig „pontszerző” hatodik helyet jelentene, nem is beszélve arról, hogy a régióban, Ausztriát leszámítva, még mindig a legmagasabb értéket mutatná.

Random Capital
Hirdetés
Lakáshitel-kalkulátor
Hirdetés
Ezt olvasta már?

Megzuhant a német adóbevételek mennyisége »

4IG 654 (-0,46 ) AKKO Invest 443 (0,80 ) APPENINN 371 (3,49 ) AutoWallis 73 (0,27 ) BIF 306 (-0,65 ) CIGPANNONIA 170 (4,94 ) CSEPEL 304 (-8,98 ) CyBERG 1080 (0,93 ) DELTA 98 (-0,61 ) EHEP 3450 (-1,71 ) FORRAS/OE 1080 (1,89 ) FUTURAQUA 76 (-2,05 ) KULCSSOFT 1650 (-2,94 ) MASTERPLAST 596 (-0,67 ) MTELEKOM 390 (1,56 ) NORDTELEKOM 31 (0,32 ) NUTEX 31 (-2,82 ) OPUS 269 (1,89 ) ORMESTER 12450 (-1,19 ) OTP 9735 (0,15 ) OTT1 211 (0,24 ) PANNERGY 650 (0,31 ) RABA 920 (-3,16 ) RICHTER 6820 (0,89 ) SET Group 69 (0,44 ) TAKAREK 491 (-0,41 ) WABERERS 788 (2,60 ) ZWACK 16850 (-0,30 )