Alaposan megkavarja az adózást az új törvénycsomag

| forrás:
TF-információ
| olvasási idő: kb. 3 perc

Az adótörvényeket módosító javaslatcsomag a KATA, KIVA, iparűzési adó, Eho, Szocho, illeték és a szakképzési hozzájárulást érintően 2017. január 1-től fontos változtatásokat tartalmaz - tudtuk meg a RSM összefoglalójából.

KATA

A javaslat megduplázza azt a bevételi értékhatárt, amely felett az adóalanynak az átalányadó jelleg helyett 40 százalékos adót kell fizetnie. A korábbi 6 milliós KATA értékhatár 12 millió forintra emelkedik. A javaslat emellett  12 hónapra csökkenti (24 hónapról) azt az időintervallumot, amely alatt a KATA adóalanyiság nem választható újra. 

A javaslat szerint új kötelezettség fog hárulni az adóalanyokra, ugyanis amennyiben a kisadózó vállalkozásnak ingatlan bérbeadásból származó bevétele keletkezik, az ezen tevékenységből származó bevételének megszerzését az azt követő 15 napon belül köteles lesz bejelenteni az adóhatósághoz, mivel ebben az esetben nem választhatja ezt az adózási formát.

A törvényjavaslat módosít a főállású kisadózó fogalmán. Így 2017-től nem minősül főállású kisadózónak, aki ezzel egyidejűleg nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban is áll. Az indokolás szerint a módosításra azért van szükség, mert a 2016. június 16-tól hatályos társadalombiztosítási ellátásokról szóló törvény (Tbj.) szerint a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony teljes munkaidős foglalkoztatási jogviszonynak minősül, ezért a két jogszabály összehangolása érdekében volt szükség a módosításra.

KIVA

A javaslat 500 millió forintról 1 milliárd forintra emeli azt a bevételi értékhatárt, amelynek meghaladása esetén az adóalanyiság megszűnik, ugyanakkor nem változik a KIVA választhatóságának 500 millió forintos értékhatára. Eltérően a jelenleg hatályos szabályoktól, a javaslat szerint a későbbiekben a cégbejegyzésre nem kötelezett adózók papír alapon is teljesíthetik a KIVA alá történő bejelentésüket. 

Helyi iparűzési adó (HIPA)

A  helyi iparűzési adóalap számításakor a kapcsolt vállalkozásoknál alkalmazandó ún. adóalap összeszámítási szabály alkalmazását a törvényjavaslat kizárólag a 2016. október 1-jét követően szétválással létrejött kapcsoltsági viszonyra szűkíti. A javaslat indokolása szerint erre azért van szükség, mert sokszor nehéz megállapítani, hogy mely vállalkozások vannak kapcsolt vállalkozási viszonyban.

Az IFRS szerint elkülönítetten kell kimutatni a megszűnő és a folytatódó tevékenységből származó bevételeket, illetve ráfordításokat. Az IFRS-t alkalmazó társaságok esetére vonatkoztatva a javaslat szerinti módosítás - a fentiektől eltérően - az adóalap számításánál mind a folytatódó, mind pedig a megszűnő tevékenységet érintő, valamennyi, adóalapot érintő elemet figyelembe kell venni a helyi iparűzési adóalap megállapításakor.

Pontosítanak egy szabályt

A javaslat szabályozza azt is, hogy mi történjen, ha az IFRS-re áttérő adóalany számviteli elszámolási hibát vét. Amennyiben  a hiba az áttérést megelőző időszakra vonatkozik és elszámolása különbözik a számviteli törvényben foglalt elszámolástól, a hiba korrigálását követően keletkezett különbözetet a hiba feltárásának adóévében kell figyelembe venni az adóalap megállapításakor.

A javaslat pontosítást tartalmaz arra az esetre vonatkozóan, amikor az IFRS-re történő áttérést megelőző fizetendő iparűzési adó összege nagyobb, mint az áttérés adóévében. Ebben az esetben – mivel az áttérést követő időszakra fizetendő adóelőleg összege az áttérést megelőző időszaki adó összegével egyezik meg –, a javaslat alapján 2017. január 1-től az érintett előleg-fizetési időszakban az előleg összegét két egyenlő részletben kell megállapítani, bevallani és megfizetni.

Új, adóalapot növelő tényezőként kerül be a helyi adóról szóló törvénybe a biztosítási szerződésből származó bevétel. Az indokolás kiemeli, hogy nem csak a hagyományosnak mondható biztosítási szerződéseken alapuló jogviszonyokat lehet ebbe a körbe sorolni, hanem olyan biztosítási elemeket tartalmazó jogviszonyokat is, mint például amellyel a szavatossági kötelezettségek vállalására kerül sor.

Illeték

A javaslat az ingatlanforgalmazó cégek ingatlanszerzései vonatkozásában módosítja az illetékfizetési kötelezettségre vonatkozó szabályozást. A jelenleg hatályos - főszabály szerinti - 2 százalékos illetékmérték (50 százalékos illetékkedvezmény) helyett 3 százalékos illetéket kell fizetniük, amennyiben a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig megtett nyilatkozatban vállalják, hogy az érintett ingatlant két éven belül továbbértékesítik vagy lízingbe adják. Továbbra is 2 százalék lesz az ingatlanszerzési illeték mértéke, amennyiben a továbbértékesítéssel vagy a lízing futamidejének végén az ingatlan tulajdonjogának átruházása ténylegesen is megvalósul (teljesedésbe megy).

Eho
A törvényjavaslat megszünteti a kamatjövedelmeket és a tartós befektetési számlák (TBSZ) lekötési hozamát terhelő 6 százalékos, valamint a fizető-vendéglátás utáni 20 százalékos  egészségügyi hozzájárulás (eho) fizetési kötelezettséget. 

Szocho

A szociális hozzájárulási adóval kapcsolatos rendelkezések kiegészülnek,  nem minősülnek az adó alapjába tartozónak az olyan utólagos kifizetések, illetve juttatások, amelyek kifizetése, illetve juttatása olyan időszakra tekintettel történik, amikor az adott magánszemélyre a Tbj. szerint a biztosítás nem terjedt ki.

Az új szabályozás alapján egyértelmű válik, hogy a kifizetést, illetve juttatást annak tényleges teljesítésétől függetlenül a vonatkozó időszaki jövedelmekkel azonos módon kell elbírálni.

Szakképzési hozzájárulás

A jelenleg hatályos 45 főről 30 főre csökkenne az a létszámkorlát, amellyel a vállalkozások a szakképzési hozzájárulási kötelezettségüket csökkenthetik. Az indokolás szerint ezen módosítás ösztönzőleg hathat a vállalkozásokra azzal, hogy így több saját dolgozót integrálhatnak a képzési rendszerükbe.

Hirdetés
Lakáshitel-kalkulátor
Hirdetés
AKKO Invest 446 (-0,89 ) APPENINN 400 (1,27 ) AutoWallis 112 (2,29 ) BIF 309 (-0,32 ) CIGPANNONIA 219 (0,46 ) CSEPEL 588 (3,16 ) EMASZ 31200 (-0,64 ) ENEFI 437 (4,05 ) ESTMEDIA 149 (3,47 ) FORRAS/OE 1660 (19,42 ) FUTURAQUA 112 (-4,27 ) GSPARK 5000 (0,40 ) KULCSSOFT 1700 (19,72 ) MASTERPLAST 744 (0,54 ) MOL 2978 (1,99 ) NORDTELEKOM 51 (-4,72 ) NUTEX 55 (-1,43 ) OPUS 298 (-0,67 ) ORMESTER 7350 (-1,34 ) OTP 14220 (0,49 ) OTT1 253 (-0,59 ) PANNERGY 740 (-0,80 ) RICHTER 5920 (-0,17 ) SET Group 119 (-6,15 ) TAKAREK 552 (-2,47 ) WABERERS 1215 (-2,41 ) ZWACK 17600 (0,28 )