Alapvető változtatásokra van szüksége Horvátországnak

| forrás:
mti
| olvasási idő: kb. 1 perc

Horvátországnak több területen strukturális reformokat kell bevezetnie, hogy növelni tudja versenyképességét - mondta Boris Vujcic, a Horvát Nemzeti Bank (HNB) elnöke szerdán, a legfőbb problémaként az alacsony foglalkoztatottságot említette.

Nem állnak jól, de...

A jegybank elnöke a Nagy tervek napja elnevezésű konferencián mondott beszédet Zágrábban. Figyelmeztetett, hogy a horvát munkaképes korú népesség mindössze 57 százaléka dolgozik, ami miatt strukturális reformokra van szükség a szociális- és nyugdíjrendszerben.

"A foglalkoztatottság növelése nélkül az ország nem lesz képes megfelelő mértékben növelni teljesítőképességét" - tette hozzá.

Vujcic felhívta a figyelmet a nagyon magas állami kiadásokra is: mivel az állami juttatások nem elég hatékonyak, szükség van a közigazgatás reformjára is. Úgy vélte: a piaci szabályozásban Horvátországban sereghajtó az EU-ban.

Megemlítette, hogy az ország rosszul áll az állami vagyon, a vállalkozók felé állított követelmények, a befektetések és a külföldi befektetetések terén is. Horvátország nem áll jól az EU-tagországok, valamint a közép és kelet-európai országokhoz képest, de a strukturális reformok bevezetése teret nyithat a gazdaság növekedésének - hangsúlyozta, majd hozzátette: "mivel alacsony szinten vagyunk, bármit is teszünk, lehetőségünk van relatíve gyorsan felemelkedni".

Boris Vujcic rámutatott, amennyiben néhány mutató legalább a közép- és kelet-európai országok átlagára emelkedne, az a bruttó hazai termék (GDP) egy százalékponttal való növekedését eredményezné évente, ami halmozottan nagyon sok.

Euróálom

A konferencián felszólalt Andrej Plenkovic horvát kormányfő is, aki elmondta: az elmúlt egy évben megőrizték az ország stabilitását, a jövőben pedig a növekedésre és a reformokra fektetik a hangsúlyt.

Bejelentette, mielőbb csatlakozni kívánnak az eurózónához.

A miniszterelnök úgy értékelte, Horvátország megfelel szinte minden kritériumnak, az államadóság és a GDP mozgása pozitív tendenciát mutat. A HNB-vel közösen a kormány nemsokára előáll egy tevékenységi jegyzékkel, amely az eurózónába való belépést segíti elő a következő években - húzta alá.

A legfrissebb adatok szerint a horvát GDP, az első gyorsbecslések szerint, 2,8 százalékkal nőtt az idei második negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva, lassabban a vártnál: gazdasági elemzők 3 százalékos növekedést vártak. Az államadóság az év első negyedévében elérte a GDP 86,4 százalékát, a kormány tervei szerint 2017-re a GDP 83 százalékára kellene visszaesnie.

Hirdetés
Lakáshitel-kalkulátor
Hirdetés
Ezt olvasta már?

Veszélyt rejthetnek a külföldi kártyaszolgáltatások »

4IG 578 (-5,25 ) AKKO Invest 476 (-3,25 ) ALTEO 844 (-2,99 ) ANY 1365 (-0,73 ) APPENINN 349 (-3,72 ) AutoWallis 99 (-4,62 ) CIGPANNONIA 184 (-0,75 ) CSEPEL 382 (-15,86 ) DM-KER 4000 (-11,11 ) Duna House A 3810 (0,53 ) EHEP 7400 (-4,52 ) ENEFI 398 (-0,50 ) ESTMEDIA 116 (-7,35 ) FUTURAQUA 101 (-1,55 ) GSPARK 5060 (-3,44 ) KPACK 18800 (-5,05 ) KULCSSOFT 2580 (-5,84 ) MASTERPLAST 734 (-2,91 ) MOL 2550 (-5,42 ) MTELEKOM 422 (-3,66 ) NORDTELEKOM 48 (-2,26 ) NUTEX 37 (-4,63 ) OPUS 271 (-4,31 ) ORMESTER 10400 (6,67 ) OTP 14950 (-2,42 ) OTT1 199 (-3,86 ) PANNERGY 712 (-5,07 ) RABA 1090 (-2,24 ) RICHTER 6930 (-1,77 ) SET Group 97 (-4,06 ) TAKAREK 494 (-1,59 ) WABERERS 1090 (0,46 ) ZWACK 17500 (-0,85 )