Árulkodó jelek - melyik cégre ne bízd a pénzed?

| forrás:
TF-információ
| olvasási idő: kb. 3 perc

A Magyar Könyvvizsgálói Kamara közzétette azt a felmérést, amelyben a tagjaik által kiadott jelentéseket összesítették aszerint, hogy a könyvvizsgálók mennyire találták megfelelőnek az általuk auditált társaságok beszámolóit. Az összesítésből kiderül, hogy a kamara tagjai tavaly összesen 27 873 pénzügyi beszámolót ellenőriztek, és több mint 90 százalékukat teljesen helytállónak találták. A többinél viszont legalább figyelemfelhívó megjegyzést fűztek a cégek által készített dokumentumokhoz.

A Magyar Könyvvizsgálói Kamara aktív tagjai a 2015. május végi határidőig csaknem 28 ezer magyar vállalkozás éves beszámolóját auditálták. „A beszámolók kicsivel több mint 90 százalékánál minősítés nélküli, azaz tiszta jelentést adtak ki a könyvvizsgálók, ami azt mutatja, hogy a jogszabály alapján könyvvizsgálatra kötelezett vállalkozások és könyvelőik jó és lelkiismeretes munkát folytatnak” – mondta Dr. Lukács János, a kamara elnöke.

Nagy a különbség

Az elnök fontosnak tartotta kiemelni, hogy mindez nem feltétlenül igaz a magyar gazdaság összes szereplőjére, sőt még a többségére sem, hiszen Magyarországon 570 ezer működő vállalkozás van, döntő többségük azonban nem éri el a könyvvizsgálati értékhatáraként meghatározott 300 millió forint árbevételt vagy az 50 fős vállalati létszámot.

Az Opten céginformációs szolgáltató adatai szerint a könyvvizsgálatra kötelezett, illetve az értékhatárt épphogy el nem érő, és így már nem kötelezett – de nagyjából egyforma méretű – cégek adófizetési szokásai között jelentős különbség van. Előbbiek 2,5-szer annyi adót fizetnek be a költségvetésbe, mint nem auditált társaik. Ezt a különbséget a gazdaság egészére kivetítve a könyvvizsgálati tevékenység államháztartási bevételt növelő hatása több százmilliárd forintra rúg.

„A gazdaság egésze szempontjából azonban ennél fontosabb a beszámolóknak az a 10 százaléka, amit a könyvvizsgáló nem talál kifogástalannak” – mondta Dr. Lukács János.

„Ezek azok az esetek, amikor a könyvvizsgáló felhívja a piaci szereplők figyelmét a cég által elkészített beszámoló kockázataira, esetleg korlátozó vagy elutasító véleményt fűz hozzá annak érdekében, hogy a lehető legpontosabb információk álljanak a hitelezők, a tulajdonosok vagy akár a munkavállalók rendelkezésére."

Felhívja a figyelmet a veszélyekre

A könyvvizsgálói véleményalkotásnak a minősítés nélküli vagy tiszta jelentésen kívül további három formája van. A legenyhébb a figyelemfelhívó megjegyzés, amikor a könyvvizsgáló fontosnak érzi, hogy valamelyik céges eseményt a beszámolóban szereplő módnál jobban kidomborítsa, világossá tegye a beszámoló olvasója számára.

„Ez többnyire valamilyen negatív céges folyamat, körülmény kiemelését és bemutatását jelenti, hiszen a társaságok a jót többnyire maguk is igyekeznek előtérbe tolni” – mondta a kamara elnöke. A figyelemfelhívó megjegyzés ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a társaság beszámolója valótlanságokat tartalmazna. Arról van szó csupán, hogy a beszámolóban bemutatott és közzétett információkra hivatkozva a könyvvizsgáló ilyenkor felhívja a figyelmet bizonyos veszélyekre, mondjuk tőkevesztésre, peres ügyekre, káreseményekre. A kamarai tagok tavalyi praxisában 2083 ilyen cég volt, ez az összes vizsgált társaság 6,84 százaléka.

Van, amikor korlátozó véleményt írnak

Ha a könyvvizsgáló szerint a beszámoló egésze nem mentes a lényeges hibás állításoktól, vagy egyszerűen nem látja igazoltnak, hogy a beszámoló egészében nincsenek hibás állítások, akkor minősítenie kell a véleményt a jelentésben.

Ilyenkor a könyvvizsgáló korlátozó véleménnyel látja el a beszámolót. Ez azt jelenti, hogy vannak vagy lehetnek ugyan hibás állítások a beszámolóban, sőt ezek együtt vagy külön-külön akár lényegesek is lehetnek, de nem átfogó hatásúak a társaság gazdálkodása szempontjából. A kamarai tagok 379 társaságnál fűztek ilyen véleményt a 2014-es beszámolókat vizsgálva, ami az összes vizsgálat 1,24 százaléka.

A súlyosabb eseteknél ez a menet

Ha a könyvvizsgáló arra jut, hogy a hibás állítások önmagukban vagy összességükben lényegesek és átfogó hatásúak a pénzügyi kimutatások szempontjából, akkor ellenvéleményt ad ki. Ez már súlyos esetnek minősül, és többnyire azzal párosul, hogy a társaság vezetése akadályozza a könyvvizsgáló tevékenységét, megnehezíti vagy lehetetlenné teszi fontos állítások vagy adatok ellenőrzését.

„A 2014-es beszámolók között 49 ilyet találtak a könyvvizsgálók, ami kicsi szám ugyan (az összes beszámoló 16 ezreléke), mégis fájó, hogy vannak olyan gazdálkodó szervezetek, amelyek ilyen minőségű vagy ennyire ártó szándékú beszámolókat készítenek” – mondta a kamara elnöke.

És ha még véleményt sem tud mondani

A könyvvizsgálónak vissza kell utasítania a véleménynyilvánítást, ha nem képes elegendő és megfelelő könyvvizsgálati bizonyítékot szerezni a vélemény megalapozásához, és arra a következtetésre jut, hogy a fel nem tárt esetleges hibás állítások pénzügyi kimutatásokra gyakorolt hatásai lényegesek és átfogóak lehetnek.

„A véleménynyilvánítás visszautasítása többnyire lényeges és átfogó hiányosságokat takar, a piac többi szereplője számára ennek már rendkívül erős üzenete van. Szerencse, hogy az összes vizsgált társaságnak csak 21 ezreléke, azaz 63 cég tartozik ebbe a kategóriába” – mondta Dr. Lukács János.

Amikor már a könyvvizsgáló is tehetetlen

A könyvvizsgálók ezeken az eszközökön túl büntetőfeljelentést is tehetnek, ha úgy vélik, hogy valamelyik cégnél kifejezetten csaló vagy a jogszabályokba ütköző tevékenység, például pénzmosás folyik. „Ez rendkívül ritka eset, hiszen ilyenkor a társaság vezetése a hatóságokat és a könyvvizsgálókat is megpróbálja megtéveszteni” – mondta Dr. Lukács János.

Az elnök hozzátette, hogy az ilyen jogellenes törekvéseket a könyvvizsgálat sem tudja száz százalékban felderíteni, hiszen a könyvvizsgáló azokból az adatokból és dokumentumokból dolgozik, amiket a cég maga bocsát a rendelkezésére.

„Ha a menedzsment és a tulajdonosok együttműködnek a törvénysértő cselekedet elkövetésében, és közösen állítják elő az ezt elleplező kettős könyvelést, valamint a beszámolókat, könyvvizsgáló legyen a talpán, aki feltárja a csalást vagy a hiányosságokat” – mondta Dr. Lukács János.

Random Capital
Hirdetés
Lakáshitel-kalkulátor
Hirdetés
Ezt olvasta már?

Közös vállalatban az MVM és a Roszatom »