-->

Az élelmiszereket fenyegeti a klímaváltozás

| forrás:
TF-információ
| olvasási idő: kb. 2 perc

Szárazság, áradások, viharok és más hasonló, klímaváltozás által gerjesztett természeti csapások gyakorisága és erőssége is nőtt az elmúlt 30 évben - állapították meg az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) szakértői, akik egyúttal a párizsi klímacsúcs kapcsán arra hívták fel a figyelmet, hogy az ezek miatti mezőgazdasági károk sok fejlődő országban az élelmezésbiztonságot fenyegetik.

Óriási veszteségek

A FAO most publikált tanulmánya szerint a természeti katasztrófák (beleértve a klímaváltozás által okozottakat is) átlagos éves előfordulása a 2003 és 2013 közötti időszakban szinte a duplája volt a 80-as években mérthez képest. Ezzel globális szinten 1,5 milliárd dollár veszteséget okozva a gazdaságnak.

A fejlődő térségben a növénytermesztés, állattenyésztés, halgazdálkodás és az erdészet mintegy 25 százalékban részesül a negatív hatásokból. Az aszályok utóhatása már több mint 80 százalékban a mezőgazdaságban csapódik le.

A FAO jelentésében szereplő megállapításokat 78, fejlődő országban történt katasztrófa utáni helyszíni helyzetfelmérés eredményeire alapozták, amelyek során statisztikailag elemezték a termelési kiesést, a változásokat a kereskedelemben és a mezőgazdasági termelésben, 140 közepes és nagy erősségű természeti csapás utáni helyzetet górcső alá véve.

Egyértelműen kijelenthető, hogy a természeti csapások, kiváltképp a szélsőséges időjárás, folyamatosan éreztetik erős hatásukat a mezőgazdaságra és ezáltal akadályozzák az éhezés és szegénység felszámolását és a fenntartható fejlődést.

A helyzet pedig várhatóan csak tovább romlik, ha nem teszünk lépéseket a mezőgazdasági szektor ellenállóbbá válása érdekében.

„A nemzetközi közösség elkötelezte magát az ügy érdekében, gondoljunk a fenntartható fejlődési célokra, a Szendai keretrendszerre a katasztrófák kockázatainak csökkentéséért és az előttünk álló párizsi klímakonferenciára” - mondta José Graziano da Silva FAO főigazgató. Hozzátéve, hogy „e globális célok eredményei csak a legfrissebb adatok révén válnak mérhetővé. A célzott, szektor-specifikus információ jelentősége pedig még nagyobb.”

Aszályok Afrikában, áradás és viharok Ázsiában

A mezőgazdasági termelésben tapasztalt kiesésekért mintegy 90 százalékban felelős a száraz időjárás pusztító hatása a szub-szaharai Afrikában, ahol ráadásul ezen szektor adja a GDP negyedét, a mezőgazdasági feldolgozóiparral együtt pedig a felét. Óvatos becslések szerint az aszályok okozta teljes veszteség a növénytermesztést és állattenyésztést együtt vizsgálva, 1991 és 2013 között meghaladta a 30 milliárd dollárt.

A száraz időjárás Kenyában oda vezetett, hogy 2008 és 2011 között az élelmiszer-feldolgozó ipar, főleg a malomipar és a tea- és kávéfeldolgozó szektor, komoly visszaesést szenvedtek el.

Mindeközben Ázsiában áradások és trópusi viharok tomboltak. Az öt évvel ezelőtti pakisztáni áradások közvetlenül érintették a gyapottisztító, a rizsfeldolgozó és a cukorágazatot, csökkentve az ország kivitelét az első kettő termékből. Pakisztánban a teljes kár (10 milliárd dollár) fele az agráriumot terhelte.

Eltérő válaszok az eltérő helyzetekre

A megfelelő válaszlépésekhez az alapot a természeti csapások hatásainak pontos ismerete adja.

Az áradások tehetők felelőssé a növénytermesztésben jelentkező károk több mint feléért, míg az állattenyésztést leginkább az aszály, a halászatot a cunamik és trópusi viharok sújtják. Az erdőgazdálkodást a viharok és áradások érintik a legrosszabban.

A kiesések a termelésben egyúttal a munkanélküliséget is növelik, csökkentve az amúgy is instabil helyzetű családok, családi gazdaságok jövedelmét. A már említett pakisztáni áradások 4,5 millió munkást érintettek – kétharmaduk a mezőgazdaságban dolgozott és többségüknek megfeleződött a várható jövedelme.

Közvetlen befektetések egy ellenállóbb és fenntarthatóbb mezőgazdaságba

Világszerte 2,5 milliárd ember megélhetését biztosítja a mezőgazdaság. Ennek ellenére 2003 és 2012 között a teljes fejlesztési támogatások csupán 4,2 százaléka irányult erre a területre – míg az ENSZ által ideálisnak tartott arány 10 százalék lenne. A beruházások a katasztrófák kockázatainak csökkentésébe kirívóan alacsony szinten vannak: a globális támogatások 0,4 százalékát jelentették 2010 és 2011-ben.

A beruházások a természeti csapások hatásainak enyhítésére egyúttal ellenállóbbá is tesznek, hangsúlyozzák a FAO szakértői, főleg olyan országokban, ahol az ilyen katasztrófák egyre gyakoribbak és ahol a mezőgazdaság a megélhetés és az ellátásbiztonság alapja, a gazdaság egyik fő motorja.

Random Capital
Hirdetés
Lakáshitel-kalkulátor
Hirdetés
Ezt olvasta már?

A fejlődő országok kereslete tartja szinten a globális élelmiszerkereskedelmet »

4IG 632 (1,77 ) AKKO Invest 390 (-0,13 ) ALTEO 896 (-0,44 ) ANY 1260 (1,61 ) APPENINN 300 (0,33 ) AutoWallis 84 (2,44 ) BIF 263 (-1,50 ) CIGPANNONIA 373 (0,81 ) DELTA 74 (-3,14 ) DM-KER 82 (2,50 ) Duna House 366 (-0,54 ) EHEP 1450 (1,05 ) ENEFI 282 (-2,76 ) FORRAS/OE 1110 (0,91 ) FUTURAQUA 61 (0,83 ) GSPARK 3440 (0,88 ) Gloster 2940 (5,00 ) KULCSSOFT 1680 (2,13 ) MASTERPLAST 1600 (5,96 ) MOL 2012 (-0,10 ) MTELEKOM 382 (-1,55 ) NORDTELEKOM 23 (-3,36 ) NUTEX 24 (-0,82 ) OPUS 233 (-0,85 ) OTP 11880 (-0,42 ) OTT1 152 (-4,16 ) PANNERGY 750 (1,08 ) RABA 1070 (6,47 ) RICHTER 7180 (0,77 ) SET Group 59 (-1,68 ) TAKAREK 542 (-0,37 )