Az első számú probléma a szakemberhiány

| forrás:
TF-információ
| olvasási idő: kb. 3 perc

A magyarországi vezérigazgatók bíznak abban, hogy saját cégük növekedni fog a következő egy évben, a magyar és a világgazdaság prosperitásával kapcsolatban viszont kevésbé optimisták. A célpiacokat tekintve az Egyesült Államok és Kína szerepe felértékelődött, első helyen azonban továbbra is Németország áll. A megkérdezett döntéshozók az innovációban és a humánerőforrás fejlesztésében látják a legnagyobb potenciált. Kilátásaikat és fejlesztési terveiket azonban beárnyékolja az évek óta egyre jelentősebb szakemberhiány. Az idei felmérés során a vállalatvezetők 92 százaléka mondta, hogy ezt tartja növekedése legnagyobb korlátjának.

Szakemberhiányra és túlszabályozottság

A PwC Magyarország munkatársai hatodik alkalommal kérdezték meg és összegezték a hazai vállalatvezetők véleményét, partnerségben a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségével (MGYOSZ).

A megkérdezett vezérigazgatók 89 százaléka úgy véli, képesek lesznek növekedni a következő 12 hónapban. A globális és a magyar gazdaság növekedésével kapcsolatban viszont már kevésbé bizakodóak a vezetők, 39 százalék, illetve 56 százalékos arányban prognosztizálnak bővülést.

„Hatodik alkalommal kerestük fel a vezérigazgatókat. Összességében azt láttuk, hogy az idei kutatásban a vezérigazgatók Magyarországon és világszerte nagyon hasonlóan vélekednek ezekről a kérdésekről. Bővíteni tervezik cégük létszámát, miközben megoldást kellene találniuk a szakemberhiányra és a túlszabályozottság okozta nehézségekre.”

„Pozitívan értékelik a globalizációs folyamatokat, viszont annak is hangot adtak, hogy a globalizáció nem segítette a gazdagok és szegények közötti szakadék csökkentését” – mondta Nick Kós, a PwC Magyarország vezérigazgatója.

Merre látnak növekedési potenciált?

A legfontosabb külpiac továbbra is Németország a magyarországi cégvezetők számára, mindeközben számottevően nőtt az USA és Kína jelentősége az előző évhez képest. Az Egyesült Államok nemcsak a hazai „rangsorban” szerepel előkelő helyen, világszerte első helyre sorolták a döntéshozók.

Tovább vizsgálva a magyarországi helyzetet: Németország (41%) és az USA (23%) után következik Románia (22%), mint jelentős növekedési célpont, majd Oroszország (19%) és Szlovákia (17%).

A felmérés során a vállalatvezetők arra is választ adtak, hogy mely területeken terveznek fejlesztéseket véghezvinni versenyképességük növelése érdekében. Magyarországon és világszerte is a folyamatos innováció és a humánerőforrás fejlesztése tűnik a jövő kulcsának, a digitális és technológiai képességek szintén fókuszba kerültek.

A hazai válaszadók közül az innováció fontosságát leginkább a pénzügyi és az autóipari vállalatok vezetői emelték ki, míg a humánerőforrás fejlesztésének jelentőségét a kiskereskedelemben illetve a technológiai és távközlési területen hangsúlyozták az átlagosnál nagyobb arányban.

Mi aggasztja a cégvezetőket?

A szakemberhiány, amely már gyakorlatilag az összes céget elérte, minden eddiginél nagyobb mértékben aggasztja a vezérigazgatókat. A túlszabályozottság itthon és világszerte továbbra is nehézséget okoz az üzletmenetben.

A szakemberhiány kezelésével ma már szinte minden szervezet foglalkozik, ahogy megfogalmazzák azt az elvárást is, hogy a képzett és alkalmazkodóképes munkaerő rendelkezésre állása kormányzati prioritás kellene, hogy legyen. Emellett a világosan érthető, stabil és hatékony adórendszer iránti igény is hangsúlyosan jelent meg a felmérés során.

„A szakemberhiány égető probléma, kiváltképp annak tükrében, hogy a következő egy évben a munkavállalói létszám növekedése várható mind a hazai, mind a globális szinten vizsgált vállalatok többségénél.”

„Magyarországon a technológiai és távközlési területeken működő cégek, illetve a magántulajdonban lévő vállalkozások munkaerő-felvételi tervei a legambiciózusabbak. Csekély azon szervezetek száma, ahol létszámcsökkentést terveznek – világszerte 16 százalék, míg Magyarországon 13 százalék tervez csökkentést a megkérdezettek közül” - mondta Mekler Anita, a PwC Magyarország adó- és jogi tanácsadási üzletágának cégtársa.

Középpontban az ember

A kutatás során arról is beszélgettünk a vezérigazgatókkal, hogy ma, amikor minden korábbinál jobban tartanak a szakemberhiánytól, milyen készségekkel rendelkező munkatársakat keresnek. A vezetők szerint a problémamegoldás, az együttműködés és az alkalmazkodóképesség a legfontosabb készségek – ez igaz globálisan és Magyarországon is.

„Azt látjuk, hogy a szakmai hozzáértésen felül kiemelten fontos tulajdonságok a gépek által nem helyettesíthető készségek, amelyek ma még nehezen mérhetőek. Azok viszont, amelyeket a technológia kiválthat a közeljövőben, némileg háttérbe szorulnak, így például a digitális kompetenciák és a matematikai készségek is.”

„A magyarországi döntéshozók arról is beszámoltak, hogy a legnagyobb nehézséget a vezetői készségekkel rendelkező, illetve a kreativitásban és az innovációban erős munkatársak megtalálása okozza” – tette hozzá Mekler Anita.

Az ember és a gép viszonya

Az elmúlt évek gyors technológiai fejlődését látva a hazai vállalatvezetők sokkal jelentősebb hatásra számítanak a jövőben a technológiaváltozás terén, mint például három évvel ezelőtt, amikor a megkérdezettek 62 százaléka kalkulált azzal, hogy a technológia a jövőben hatással lesz a versenyre.

Ma már gyakorlatilag nincs olyan vezető, aki szerint az iparági és az üzletmenetet érintő átalakulások jelentős részénél ne lenne szerepe a technológiának a következő években. Jelenlegi prognózisuk alapján a digitalizáció a közlekedést, a kommunikációt és az autóipart fogja leginkább átalakítani.

Személyes attitűdjük is változóban van: saját magukra úgy tekintenek, mint akik jó digitális készségekkel rendelkeznek, ami tetten érhető a médiafogyasztási szokásaikban is. A „digitális bennszülöttektől” eltérően azonban csak kisebb részük aktív felhasználója például a közösségi médiának vagy vásárol online.

Az elmúlt évek technológiai és biztonsági problémáit tapasztalva a vezérigazgatók úgy gondolják, hogy több tényező is csökkenti majd az érintettek bizalmát a saját iparágukban a következő időszakban. Ilyenek például: az informatikai szolgáltatások zavara vagy kiesése; az üzleti információkat érintő kibertámadások és a személyes adatok kezelésére vonatkozó előírások megsértése is. Felsorakoztak a bizalomvesztési elemek közé a közösségi média használatából eredő kockázatok is.

„Azt gondolom, jelenleg a világ nagy agytrösztjei egyetértenek abban, hogy a technológiai fejlődés megállíthatatlan.”

„A világgazdaság egyik legnagyobb, jelenleg is zajló változása is ehhez köthető: pár évvel ezelőtt még mindent az olajár határozott meg, sokan nem tartották elképzelhetetlennek a 200 dolláros hordónkénti szintet sem. Ekkor még úgy tűnt, a kitermelhető olaj mennyisége csak pár évtizedre elegendő. A palaolaj kitermelési technológiája fejlődésének köszönhetően viszont a szénhidrogén tartalékok még legalább kétszáz évre elegendőek. Az új kitermelési módszerek lehetővé és idővel egyre költséghatékonyabbá is tették a palagáz és a palaolaj kitermelését.”

„Összességében tehát elmondható, hogy a technológiai fejlődés még a Föld energiatartalékainak kérdését is teljesen új dimenzióba helyezte” – fejtette ki gondolatait Dr. Futó Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke.

Globalizáció pro és kontra

A hazai vállalatvezetők pozitívan értékelik a globalizációs folyamatokat, annak számos kedvező hatását látják. A megkérdezettek között gyakorlatilag teljes az egyetértés abban, hogy a globalizáció hozzájárult a tőke, a személyek, az áruk és az információ szabad áramlásához és az általános internet-hozzáférés biztosításához (97%-97%). Jelentős azonban azok aránya, akik szerint nincs válasz a legszegényebbek és a leggazdagabbak közti űr csökkentésére és többségben vannak, akik a méltányos és korrekt globális adózási rendszert hiányolják.

Hirdetés
Lakáshitel-kalkulátor
Hirdetés
Ezt olvasta már?

A vártnál nagyobb profittal zárhatja 2019-et a Wizz Air »