Az észak-írek a brit kákán is csomót kerestek

| forrás:
mti
| olvasási idő: kb. 1 perc

Elvetette pénteken az észak-írországi felsőbíróság azokat a kereseteket, amelyeknek beterjesztői szerint a brit kormánynak nincs joga parlamenti jóváhagyás nélkül elindítani az Egyesült Királyság EU-tagságának megszűnéséhez vezető folyamatot.

Ők inkább maradnának

A brit EU-tagságról június 23-án rendezett népszavazáson országos átlagban szűk többséggel, 51,9 százalékkal a kilépést pártolók győztek, ám Észak-Írországban a választók 55,8 százaléka a bennmaradásra szavazott.

Észak-Írország nem része Nagy-Britanniának, de a három brit nemzettel - Angliával, Skóciával és Walesszel - együtt alkotja az Egyesült Királyságot. Theresa May brit miniszterelnök több nyilatkozatában is kifejtette, hogy az Egyesült Királyság a népszavazás országos eredménye alapján együtt lép ki az Európai Unióból, visszatérő kijelentése szerint "a Brexitből nincs kimaradási lehetőség".

Csak egy folyamat kezdete

Több észak-írországi párt, köztük a tartományi kormánykoalíció legnagyobb katolikus pártja, a Sinn Féin azonban keresetet nyújtott be a belfasti felsőbírósághoz, kérve annak kimondását, hogy London nem aktiválhatja a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyét törvényhozási hozzájárulás nélkül.

Az 50. cikkely szabályozza - és aktiválása hivatalosan elindítja - a kilépési folyamatot.

A belfasti felsőbíróság pénteki elutasító végzése szerint azonban az 50. cikkely aktiválása pusztán egy folyamat kezdete, amelynek során mindenképpen szükség lesz törvényalkotási aktusokra a parlament részéről, így nincs szükség arra, hogy a cikkely aktiválását is ilyen parlamenti aktus előzze meg.

Nem jutnak dűlőre

A brit kormány feszült figyelemmel várta a belfasti felsőbíróság döntését, ugyanis a brit felsőbíróság előtt is van egy hasonló tárgyú jogi kezdeményezés. Ennek beterjesztői azzal érvelnek, hogy az Egyesült Királyság EU-tagságát törvény rögzíti, és ezt kormányzati döntéssel nem lehet felülírni.

A brit kormány kezdettől fogva azt vallja, hogy az 50. cikkely aktiválása a miniszterelnök döntési jogkörébe tartozik, és e döntéshez nem kell előzetes parlamenti jóváhagyás. Ezt az álláspontot támasztotta alá a belfasti felsőbíróság pénteki végzése.

Theresa May miniszterelnök nemrégiben bejelentette, hogy London az idén már nem, de legkésőbb a jövő év első negyedének végéig bejelenti a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválását.

Random Capital
Hirdetés
Lakáshitel-kalkulátor
Hirdetés
Ezt olvasta már?

PM: igazságos forráselosztást az unióban! »

4IG 596 (-2,30 ) AKKO Invest 448 (-1,65 ) ALTEO 746 (1,63 ) APPENINN 342 (-0,87 ) AutoWallis 79 (1,95 ) BIF 295 (-2,32 ) CIGPANNONIA 215 (2,38 ) CyBERG 1190 (-0,83 ) DELTA 101 (2,64 ) Duna House A 3100 (-3,73 ) EHEP 2440 (-2,01 ) ENEFI 320 (-1,23 ) FORRAS/OE 1110 (4,72 ) FUTURAQUA 65 (-1,67 ) Gloster 2300 (-8,00 ) KULCSSOFT 1600 (4,23 ) MASTERPLAST 606 (2,02 ) MOL 1796 (0,11 ) MTELEKOM 380 (-1,30 ) NORDTELEKOM 30 (3,10 ) NUTEX 29 (-0,68 ) OPUS 240 (-2,04 ) ORMESTER 11400 (-3,80 ) OTP 10810 (-1,28 ) OTT1 193 (-0,62 ) PANNERGY 602 (-1,63 ) RABA 846 (-1,86 ) RICHTER 6460 (-0,31 ) SET Group 71 (-0,14 ) TAKAREK 485 (-0,21 ) WABERERS 870 (1,16 ) ZWACK 16700 (0,30 )